Ma délután az Országos Könyvtári Napok keretén belül, Fülöp Erika –a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár munkatársa- tartott interaktív előadást ökoháztartás témakörben. Ez a délutáni kis eszmecserre arra is jó volt, hogy átgondoljuk, mindennapi életünk során mennyire sokat ártunk a természetnek és hogy milyen kisebb-nagyobb változtatásokkal tudunk tenni környezetünk védelmének érdekében.
Fülöp Erika a beszélgetés elején néhány érdekes és elrémisztő adatot osztott meg velünk, többek között azt, hogy:
A házipor a ruházatunkról kerül a lakásba. A bőrünkről leváló bőrdarabkák a táplálékuk és ürülékükkel szennyezik a lakásunkat. Többek között ez vezet az allergia kialakulásához.
Szinte minden “műanyag” a lakásunkban. Konyhai eszközök, tv, műszaki dolgok, de még az ágynemű és a mosogatószivacs is. Ezek lebomlása vagy 100 évig eltarthat, vagy ami még ennél is rosszabb, hogy le sem bomlanak.
Szinte mindenben van kőolaj származék: az ételben, a bútorokban, a műanyagban, festékekben, tapétában, PVC-ben. Ezekkel az a baj, hogy lezárják a szellőzést és vegyi gőzöket bocsátanak ki, károsítják ezzel a levegőt és penészt okoznak. Hasznos tanács: feltétlenül tartsunk otthon szobanövényeket, mert ezek megkötik a káros anyagokat és tisztítják a levegőt.
Az emberiség sokáig végig sem gondolta, hogy a Föld energiakészletei nem minden esetben végtelenek. A ma leginkább felhasznált energiahordozók: a szén, a kőolaj és a földgáz, több millió év alatt keletkeztek. A meglévő készletek már csak pár évtizedig elegendőek. Szerencsére egyre nagyobb jelentőségű a víz, a szél és a napenergia felhasználása, amelyek szinte korlátlanul állnak rendelkezésünkre. Energiakészleteink rangsora: nap, árapály, hullám, szél, termálvíz, biomassza, – végül szén utána az atomerőművek, kőolaj és a földgáz. Mégis a felhasznált energia 45%-a földgáz, ugyanakkor a megújuló energiaforrások (napelem, földkő, biomassza) felhasználása mindössze 7% Magyarországon. Az élet minden területéhez energiára van szükség. Különösen igaz ez az iparra, ahol a termékek előállításához rengeteg energiát használnak fel, pontosabban villamos energiát, vagyis áramot, amelyet különböző anyagok, energiahordozók felhasználásával állítanak elő. 
A világon szerte emberek milliárdjai (83%) isznak műanyag részecskékkel szennyezett vizet, mi mégis ivóvíz minőségű vízzel locsoljuk kertjeinket. Kiváló alternatívát nyújtanak a fúrt kutak és az esővízgyűjtők ennek kiváltására.
Az ipari mértékű élelmiszergyártás hatására növényeink ásványi anyag és vitamintartalma is csökken. A GMO-génmanipuláció Magyarországon tiltott, ugyanakkor szennyezett a levegő és különböző vegyszereket is használunk, melyek az egészségünkre szintén károsak. A biogazdálkodás területén még mindig nagy a kérdőjel. A Magyarországon termelt élelmiszerek átlagosan 1,5-2%-a vegyszer, legtöbb a paprikában, uborkában, szőlőben és a padlizsánban található. A külföldről beérkező ételek – citrom, grapefruit, mandarin- 4,6%-ban szennyezettek. Érdekesség még az is, hogy 1 kg marhahús előállítása 13 000 liter vizet igényel. Hazánkban átlagosan évente 4 kg halat eszünk, húsból viszont annál többet, 70 kg-ot körülbelül. Vásároljunk piacon vagy háztól ha tehetjük pl.: csirkét, tojást, kolbászt vagy sonkát. – javasolta Fülöp Erika.
Ha tisztító- vagy mosószert veszünk, alaposan nézzük meg, hogy mit is választunk! Környezetünk és egészségünk védelme érdekében keressük a természetes hatóanyagú öko termékeket! Ügyeljünk arra, hogy mindenféle tisztító- és mosószerből csak a legkisebb elegendő mennyiséget használjuk! Emellett nagyon fontos része a környezetvédelemnek a hulladékgazdálkodás, vagyis annak a kérdése, hogy mihez kezdjünk a szeméttel. Az emberiség egyre több hulladékot termel. Az iparosítás előtt az emberek szinte minden anyagot felhasználtak valamire. Az volt a céljuk, hogy a lehető legkevesebb dolgot dobják ki, mindent hasznosítottak valamilyen célra. Ennek a gondolkodásmódnak az alapja a takarékosság volt. Később, amikor kialakult az úgynevezett fogyasztói társadalom, amelyben ma is élünk, az emberek gondolkodás nélkül a szemétbe dobták, és dobják ma is azokat a dolgokat, amelyeket haszontalannak tartanak. A szemét pedig egyre több, egyre nagyobb helyet foglal, és ha helytelenül tárolják, a szennyező anyagok leszivárognak a talajba és a vizekbe is beszennyezve azokat. Ezért nagyon fontos az újrahasznosítás, vagyis az a folyamat, amely során a használhatatlannak tűnő dolgokból újra használható tárgyakat, eszközöket készítenek.
Mit tehetünk szűkebb környezetünk megóvásáért?
Ha otthon vagyunk a lakásban, figyelni tudunk arra, hogy körülöttünk ne égjen minden szobában minden villany. Ha az egyik szobából kijövünk, és nem marad ott senki, kapcsoljuk le a villanyt!
Ne pazaroljuk a vizet feleslegesen: a zuhanyozás sokkal kevesebb vizet fogyaszt, mintha teleengedjük a kádat!
Ha megtehetjük, ne pazaroljuk a fűtési energiát: állítsuk alacsonyabbra a fűtést, főleg elalvás előtt. Vigyázzunk a szellőztetéssel, ne maradjon sokáig nyitva télen az ajtó és az ablak!
Válogassuk szét a különböző típusú hulladékokat: a papírt, a fémdobozt, a műanyagot és az üveget. Vigyük el a nagy szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe!
Ha vásárolni megyünk, vigyünk magunkkal bevásárlótáskát, így nem használunk feleslegesen műanyag reklámtáskát!
A hallgatóság tagjai mind úgy gondolták, hogy az év minden napján fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten tegyünk valamit környezetünk védelmében.
Néhány apró lépés is elég ahhoz, hogy elinduljunk a zöldebb jövő felé vezető úton.
Ha mindenki a saját háztartása és családja apró szokásaira odafigyel, például a lehető legkevesebb zacskót és egyéb csomagolást használ, tudatosan vásárol és az étkezést is úgy szervezi, hogy alapanyagainak nagy része közeli helyekről származzon, már nagyon sokat tett! Ha bárkiben felmerülne a kérdés: Hogyan is kezdjek hozzá? akkor a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban számos könyv lehet a segítségére.
Kutyifa Ilona
