Ritter Dávid az ELTE kutatója: a gímszarvasok viselkedéséről tartott előadást az egyik vadászati találkozón. Tudományos munkáit taglalva elmondta, hogy egy kísérlet keretében műholdon keresztül követték a hazai gímszarvasokat. Mindezt beültetett mikrochip segítségével követték. Mint elmondta, adott esetben furcsaságokat is tapasztaltak: néha a hím- és nőnemű egyedek úgy viselkedtek, mintha különböző fajúak volnának. A követés során feltérképezhették vonulásukat napi, heti és havi mozgásukat nappali és éjszakai tartózkodási helyüket és viselkedésüket.

-Hirdetés-

Talányok a mozgásban
A vonulás nyomában járva a szarvasok ürülékét vizsgálva az is kiderült, hogy adott helyen adott időben az adott nemű és korú egyednél mi volt a legkedveltebb táplálék. Pl.  hogy főleg fásszárúakat fogyasztott, de szóba jöhetett a lucerna és a bodza is. A gímszarvas főleg az erdős területeken szeret mozogni, emellett kedveli a mocsaras vidéket, leginkább a fű miatt. A tehén csoportok a borjúval mennek a táplálék irányába és őket követi a bika. Néha mezőgazdasági területre is kivált a csapat. Megfigyelhető az is, hogy a egy-egy tehéncsapat úgy viselkedik, mintha nem lenne elég okos és nem találná meg az erdőben a táplálékot, azaz számára a táplálkozás szempontjából vele előnyös helyen időt. 

Mi a vonulás oka?
Ezek az adatok Magyarországon követhetők és kielemezhetők. Emellett összehasonlíthatóak a nálunk sokkal intenzívebb kutatási és mérési eredményeket felmutató Norvégiával vagy Olaszországgal. Feltehető a kérdés, hogy a gímszarvas vándorol-e, vagy csak mozog? Ugyanis elég kevés ragadozó eszik Európában gímszarvast, elmondható tehát, hogy ellensége aránylag kevés van (medve, farkas, hiúz). Az életét a betegségek és a paraziták teszik nehézzé. Norvégiában ezért északra húzódik, de Magyarországon ez a jellegű vonulás nem működik. 

A kutatás területei bővíthetők, így nyitott az együttműködési lehetőség egyesületek, ill. vadásztársaságok részére. A mikrochippes kutatást más fajokon is végzik, így megállapítható, hogy valójában hogyan vonulnak és mennyi az egyedszám. Ugyanis adott esetben a vadak gyors mozgása miatt különben nehéz a becslés.

Néhány érdekesség
A vándormadarak a vizsgálatok szerint a nagy távokat a szelek segítségével teszik meg. Így pl. a Földközi tenger partján megvárják a délről jövő sivatagi szelet, amelynek segítéségével könnyedén átrepülnek Európába. A mikrochippes kutatás arra is rávilágít, hogy egyre több, korábban télen elvándorló madár marad Magyarországon. Budapest pedig tele van szarkákkal, melyeknek egyre nagyobb az alkalmazkodási stratégiája: ahol eddig nem éltek, ott most már megjelentek. A szarvas az elmúlt 20 évben ötszörösére szaporodott. A feketerigó a 60-as években erdőlakó vonuló volt, most pedig városlakó lett és nem vonul. A fecskék az elmúlt években kezdenek ugyancsak betelelni.

Káposzta Lajos