Május 11-én pénteken este, a kiskőrösi Szivárvány Néptáncegyüttes, megalakulásának 40. évfordulója alkalmából „Víg lakodalmi nép kívánunk szép mulatságot…” címmel nagyszabású jubileumi műsorral készül, melynek a KEVI sportcsarnoka ad otthont. Az esemény kapcsán Filus Erikával, egyesületük titkárával beszélgettem a Szivárvány Néptáncegyüttes múltjáról, jelenéről, fellépéseikről, eredményeikről és a pénteken megrendezésre kerülő jubileumi gálaműsorról.
-Mesélnél egy kicsit a kezdetekről? Hogyan és milyen céllal alakult a Szivárvány Néptáncegyüttes?
-1976-ban szalagavató műsorra készültek a kiskőrösi szakmunkásképző harmadéves tanulói, rendhagyó módon néptáncot tanultak be. A próbákat egy budapesti néptáncpedagógus, Mészáros Péter vezette, akinek az évfolyam több tagjával sikerült megszerettetnie ezt a fajta táncot. Az iskolai műsor sikere után a kezdő táncosok tovább folytatták a munkát, és mint csoport működtek, egyelőre név nélkül. Az akkori tagok nemcsak a néptánc alapjait sajátították el, hanem balett- és elméleti képzést is kaptak. Két év elteltével, 1978-ban érkezett az együttes élére Suba Éva szintén Budapestről. Ő lett az immár Szivárvány Néptáncegyüttes néven működő csoport művészeti vezetője, koreográfusa. Heti rendszerességgel ingázott a főváros és Kiskőrös között, hogy új táncokat tanítson, és felkészítse csoportot az egyre szaporodó fellépésekre, később fesztiválokra, külföldi turnékra, minősítőkre.
Az együttes azzal a céllal alakult, hogy elsajátítja, színpadra állítja és továbbadja a szlovákiai és a magyarországi szlovákság táncait és dalait. Mivel Kiskőrös meghatározó a hazai szlovák gyökerű települések között, a csoport kötelességének érezte az elődök szellemi hagyatékának, viseletének, identitásának megóvását, átörökítését. A csoport emellett állandó résztvevője a város kulturális életének; az utóbbi években táncházak tartásával igyekszik mind többeket megismertetni a néptánckultúrával.
-Miért pont ezt a nevet választottátok? Mit szimbolizál a szivárvány szó?
-Az együttes repertoárjában a szlovák mellett magyar tájegységek táncai is szerepelnek. Magyarországon sok olyan terület van, ahol a magyar és a szlovák kultúra keveredett, így rendkívül változatos táncanyag jött létre. A szivárvány a maga szépségével, pompájával ezt a sokszínűséget szimbolizálja, és mint egyfajta „kulturális híd” országhatárokon átívelve összeköti a két nemzetiséget.
-Jelenleg ki a művészeti vezetőtök?
-Jelenleg is Szilágyiné Suba Éva, de távollétében Markó Jánosné Balázs Márti irányít minket és rendezi az együttes ügyes-bajos dolgait.
-Te mikor csatlakoztál, és jelenleg milyen szerepet töltesz be a Szivárvány Néptáncegyüttes életében?
-Én 2006-tól táncolok a Szivárványban. A csoport 2005 óta egyesületként működik, tavaly óta én vagyok a titkára, emellett a pályázatok szövegezésével foglalkozom.
-Hány generációból, hány tagból áll a csapat?
-A csoport vegyes korosztályú, ami azt jelenti, hogy a több évtizede táncoló tagok mellett a legfiatalabb nemzedék még középiskolás-főiskolás korú. Szerencsére ez a viszonylag nagy életkori különbség soha nem okozott problémát a csoporton belül. Mindenki tudja, hogy hol a helye, az idősebbek szívesen adják át tudásukat, engednek teret a fiatalabbaknak.
-Mi alapján választjátok ki, hogy mely táncokból álljon a csapat repertoárja?
-Az együttes a negyven év alatt elsajátította a legjelentősebb szlovák táncokat. Ezeket Suba Éva vagy az adott tájegység kiváló ismerője tanította be és állította színpadra. Egy idő után természetes igény formálódott a tagok részéről arra, hogy a magyar táncanyaggal is foglalkozzunk, így kerültek be a repertoárba Sárköz, Szatmár, Bodrogköz vagy például a Rábaköz táncai.
-A helyi táncokat kiemelten kezelitek?
-Igen. A fiúk számára készült egy kiskőrösi székes tánc és most, a negyven éves jubileumra egy kiskőrösi lakodalmast állítunk színpadra.
-Hogyan kezdtek hozzá egy teljesen új koreográfia betanulásához?
-Hétvégi próbán szoktunk új anyagba fogni, ami azt jelenti, hogy szombaton és vasárnap is összejövünk, vagy elutazunk azért, hogy csak a tánccal tudjunk foglalkozni. Először az új tájegység zenéjével, énekeivel ismerkedünk, és megtanuljuk a lépésanyagot. Miután ezt mindenki elsajátította, akkor kezdődik a koreográfia betanulása, ami már egy sokkal aprólékosabb, és nehezebb munka, hiszen, ilyenkor a táncos nem saját örömére táncol, hanem egy előre összeállított folyamatot tanul meg. Miután egy tánc fejben is összeállt, akkor kezdődhet a kigyakorlása a heti rendszeres próbákon.
-A ruhatáratok hány darabból és milyen ruhákból áll?
-Darabszámot sajnos nem tudok mondani, de az együttesnek van kiskőrösi, sárközi, szatmári, bodrogközi viselete, és a szlovák táncokat is igyekszünk az adott tájegysége jellemző viseletdarabokban eljárni.
-Milyen gyakran és milyen fellépésekre jártok?
-Rendszeresen részt veszünk Kiskőrös nagy fesztiváljain, így a Városalapítók Napján, a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napokon és a Petőfi Kulturális Fesztiválon is. Ezen kívül szívesen szerepelünk a környékbeli falvakban a szüreti- vagy falunapokon is. Minden évben van egy-egy külföldi fellépés a nyári időszakban, így rendszeresen utazunk Szlovákiába, Lengyelországba, Csehországba, Erdélybe vagy Németországba, de Görögországban, Hollandiában és Norvégiában is vendégszerepelt már az együttes.
-Milyen eredményekkel, milyen díjakkal büszkélkedhettek?
-Mivel a Szivárvány nem profi együttes, a tagok szabadidejükben, kedvtelésből táncolnak, nem ez a fő foglalkozásuk, ezért nem törekedtünk arra, hogy évről-évre minősítőkön, versenyeken vegyünk részt. Ennek ellenére a több évtizedes munkáért több elismerést is kaptunk már. 2003-ban a Bács-Kiskun megyei Közgyűléstől Bács-Kiskun Megye Nemzeti Kisebbségeiért-díjat, 2010-ben Kiskőrösért-díjat vehettünk át. Szilágyiné Suba Éva Kiskőrösért-díjban, Bács-Kiskun Megye Nemzeti Kisebbségeiért-díjban és az Országos Szlovák Önkormányzat által kiadott Szlovák Nemzetiségekért-díjban részesült.
-Május 11-én (pénteken) milyen nagyszabású jubileumi műsorral várjátok az érdeklődőket?
-Az esemény rangjához mérten nagyszabású műsorral készülünk a kiskőrösi sportcsarnokban. A gála első felében a meghívott együttesek és a Szivárvány mutat majd be táncokat. A második részben egy kiskőrösi lakodalmast láthatnak a nézők „Víg lakodalmi nép, kívánok szép mulatságot” címmel az 1930-as évekből, de az egész műsor a lakodalom köré szerveződik. A koreográfia készítésekor ügyeltünk arra, hogy amennyire a színpad lehetővé teszi, megjelenjenek azok a régi szokások, amik jellemzőek voltak Kiskőrösre. Ilyen például az, hogy a lakodalmakat külön háznál tartották, nem vacsora volt, hanem ebéd, a násznép szórakoztatására megjelentek az alakoskodók, a bolondvőlegény és a bolondmenyasszony. Nagy hangsúlyt fektettünk a ruházatra is: eredeti, hagyatékból vásárolt ruhákban, vagy a még viseletben járóktól kölcsönkapott öltözékekben táncolunk majd. A színpadon három generáció szerepel, hiszen a csoport fiataljai és asszonyai mellett a Kiskőrösi Szlovák Népdalkör és Citerazenekar tagjai is segítenek nekünk. Az öltözékek színével – ahogy az korábban is szokás volt – meg tudjuk különböztetni a fiatalokat az idősektől, a fejviselet megmutatja, hogy ki hajadon leány még, és ki asszony. A férfiak ing fölött viselt cifra ujjasának díszítése szintén különbözik aszerint, hogy fiatal legény vagy házasember viseli. Talán sokaknak furcsa lesz, de a menyasszony fekete bácskait visel majd (Kiskőrösön az 1930 – 40-es évekig feketében esküdtek a lányok, és csak később jött divatba polgári hatásra a hófehér menyasszonyi ruha) a hozzá való gyönyörű koszorúval, melyet Andriskáné Sziráczki Marika néni készített, aki a híres koszorúsasszony, Sziráczkiné Gyalog Mária lánya. Édesanyjától leste el a művirág koszorú készítésének módját. Ez a fejdísz azért is fontos, mert ilyet csak Kiskőrösön viseltek, a helyi asszonyok kezén kiformálódott darab. Ezúton is köszönjük Marika néni munkáját.
A kiskőrösi szlovákság az idők során elmagyarosodott ugyan, de jellegzetes szlovák dialektusát még a 20. század folyamán is nagyban megőrizte. Ezt a lakodalmasban szlovák énekekkel, kétnyelvű vőfélyszövegekkel jelenítjük meg.
A jubileumi műsoron közel kétszáz táncos szerepel. Megtisztelt minket Budapestről a Lipa Szlovák Folklór Egyesület, Kiskőrösről az AMI Néptánc Tanszakának Csicsergők csoportja, a Kiskőrösi Szlovák Népdalkör és Citerazenekar de egy tánc erejéig sikerült visszacsábítani a régi tagokat is.
A Szivárvány tagjain kívül sokan dolgoztak azért, hogy a műsor összeálljon, minél színesebb legyen. Azt est háziasszonya Supka Éva lesz, aki a színfalak mögött is segít majd nekünk. Régi szokás szerint két vőfély szerepel majd. A közismert Bartha Karcsi új rigmusokkal is szórakoztatja majd a násznépet, Szilágyi Zsolt pedig szlovák nyelvű vőfélyként lép színpadra. A díszletként szereplő régi parasztházak Kunhegyesi Feró keze munkája. A talpalávalót a Szivárvány régi fúvószenekara és a salgótarjáni Tücsök Zenekar szolgáltatja majd. Cinkóczki Éva és Balázs Györgyné számos új ruhát varrt erre az alkalomra. A fiúk díszes ujjasát Győrben hímezte Dulai Gyuri unokatestvére, Ambrus Klára. De ne feledkezzünk meg azokról az asszonyokról sem, akik azt a rengeteg pogácsát és kalácsot sütik, amit a műsor szünetében kínálunk majd. Köszönet jár Szeg Imrénének, Lengyel Józsefnének, Szűcsné Marcsinak, Kontra Beátának és Mlinkó Anikónak is.
A műsor után bál formájában folytatódik majd a mulatozás, ahol a Bratyó Band húzza a talpalávalót.
A főtéren járók pár hete észrevehettek egy életnagyságú fotót egy kiskőrösi viseletbe öltözött párról. Szujer Ibolya és Burdán Attila táncostársunk arca nem látszik, így arra buzdítunk mindenkit, hogy álljon oda, fotózkodjon le, és küldje el a szujerklaudia@gmail.com címre. Az összegyűjtött képekre a város Facebook oldalán lehet majd szavazni. A legtöbb szavazatot kapott párt a jubileumi műsoron jutalmazzuk.
-A Kiskőrös 300 emlékév kapcsán, milyen feladatok várnak rátok? Milyen eseményeken, programokon vesztek majd részt, mint fellépők?
-Egyelőre azokon a rendezvényeket szerepelünk, amiken az elmúlt években is, de a csoport nagyon rugalmas, és szívesen tesz eleget a meghívásoknak.
Kutyifa Ilona
