A világban minden változik. Ez a közhelyszerű megállapítás elsősorban nem csak vásárlási, életmódbeli vagy pénzkereseti szokásainkra vonatkozik, hanem a mindennapjainkban végzett bármely tevékenységünkre, így a kultúrafogyasztásunkra is. Lassan már természetes a technikai fejlődés dinamikája, az állandó változás és a minket körülvevő bizonytalanság.
Az online világ egyik következménye a multitasking életmód is: amikor egyszerre több böngésző is meg van nyitva 5-10 külön weboldallal, amikor is zenét hallgatunk, váltunk néhány üzenetet e-mailben vagy telefonon, közben a közösségi média valamelyikén folyamatosan megy az üzenetváltás és mindemellett még tanulni, vagy dolgozni is próbálunk. Kicsit olyan ez, mint amikor egyszerre szeretnénk kerékpározni, szendvicset enni, olvasni és még telefonálni is. Egyszóval lehetetlen! Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta viselkedés folyamatos stresszt jelent szervezetünk számára és még produktivitásunkat is csökkenti. Sokszor halljuk, hogy a könyv a lélek orvossága. Márkóné Csepedi Anikóval és Csepedi Ottóval, a Csepi Könyvesbolt tulajdonosaival a témát körüljárva beszélgettem többek között arról is, hogy miért jó könyvet olvasni?
-Könyvet olvasni szerintem sokkal személyesebb, annak van egy varázsa, amikor befekszel az ágyba vagy beleülsz a fotelba és kezedbe veszel egy könyvet. Az élmény maga, az olvasás hangulata, a könyv érintése, teljesen más, mintha egy E-bookot vennék a kezembe- mondja Anikó.
-Régen a televízióban nem csak gyógyszerreklámokat láttunk, hanem különböző könyvajánlókat is, melyek szlogenje így szólt: A legjobb barát a könyv! Ez szerintem nagyon igaz– emlékszik vissza Ottó.
Azon gondolkodtam…vajon egyfajta kiváltság a könyvolvasás a 21. században?Nem lenne szabad hagynunk, hogy napjainkban teljesen háttérbe szoruljon a könyvolvasás, hiszen a könyvek keretet, színvonalat adnak az információszerzéshez. Látjuk, hogy ki írta a könyvet, azt is, hogy milyen forrásból dolgozott a szerző, emellett a lektor nevét, a kiadót és a kiadás évét is megtaláljuk minden egyes könyvben. Az interneten mindez sokszor hiányos. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változtak az olvasási szokások, hiszen ilyen körülmények között természetes, hogy más jelent kikapcsolódást, feltöltődést, mint korábban.
-Nekem személyesen azt jelenti, hogy egyszerűen beszippant a könyv. Benne élek, a sztoriban és átélek mindent, amiről szó van. Ez nagyon nagy élmény. Ezt a számítógépezés és a tévézés nem adja meg. Amikor a fantáziádra van bízva az a képi világ, amit a könyv kínál, az egy teljesen más kategória. Semmihez sem fogható–meséli Ottó.
Ahogy a festmények, úgy valószínűleg a könyvek sem mennek ki a divatból.
-Én hiszek abban, hogy a könyv nem fog kimenni a „divatból” és, hogy a papíralapú nyomtatásnak mindig lesz létjogosultsága- hangsúlyozza Ottó.
Mit ad nekünk az olvasás?
Olvasni jó, mert a könyv olyan, mint egy varázsszőnyeg, mely egy másik világba repít el minket. Egy világba, ami olyan, amilyennek elképzeled, és ahová bármikor visszatérhetsz. Mert olvasás közben bárki lehetsz, bármit megtehetsz, bármit elképzelhetsz, bármelyik korban, bárhol a világon.
Amikor könyvet olvasunk, figyelmünk középpontjába a történet kerül, az apró részletek külön világot alkotnak, amiben egy szempillantás alatt elmerülhetünk. Egy jó könyv relaxál, megnyugtat, belső békét ad. A spirituális, lelki töltetű írások például csökkentik a vérnyomást, az önsegítő könyvek pedig képesek bizonyos hangulati zavarok és kisebb mentális betegségek enyhítésére is.
Olvasni azért is jó, mert közben művelődünk, bővül szókincsünk, új kultúrákat ismerhetünk meg, fejlődik és erősödik képzelőerőnk, kreativitásunk, utazhatunk térben és időben (más korokban, földrészeken barangolhatunk), beleképzelhetjük magunkat mások bőrébe és mindeközben ki sem kell mozdulnunk otthonról.
Használd, vagy elveszíted!
Csakúgy, mint bármilyen izom a szervezetben, az agy is gyakorlatozást, edzést igényel. Tanulmányok igazolják, hogy az olvasás mentálisan stimulál, egyes esetekben képes akár megakadályozni az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását is. Minden új „memóriaegység” születésekor új szinapszisok (agyi útvonalak) születnek, és a régiek is erősödnek, melyek segítik a rövid távú memória erősödését. Minden, amit olvasunk, új információkkal tölti meg a fejünket, amit aztán az élet bármely területén kamatoztatni tudunk. Minél többet tudunk, annál inkább fel tudunk készülni a világ kihívásaira. Minél többet olvasunk, annál több új kifejezést ismerhetünk meg, ezáltal gyarapodik szókincsünk is, mely számtalan élethelyzetben lehet segítségünkre és még növelheti önbecsülésünket is. Próbáld ki például, hogy reggelente 10-15 percet olvasol, -akár reggel a buszon, vagy lefekvés előtt- és meg fogsz lepődni, mennyivel fókuszáltabb leszel egész nap.
Sokan a szüleinktől kapjuk „útravalóként” a könyvek szeretetét.
Ha te nem ebbe a táborba tartozol, akkor se csüggedj, mert amit megtanultam az elmúlt időszakban az az, hogy a hosszú távú célok is csak akkor működnek, ha új szokásokat alakítunk ki és apránként lépkedünk egyre feljebb. Ahogy túlsúlyos sem egyik napról a másikra lesz valaki, úgy maratoni futó sem lesz senkiből hirtelen. Ha képes vagy arra, hogy letusolj minden nap, akkor létre tudsz hozni jó szokásokat is. A fokozatosság elvét betartva, célszerű lenne már a korai években megszerettetni az olvasást a gyerekekkel, de egyszer sem biztos, hogy a kötelező olvasmányok a legmegfelelőbbek erre.
-A pedagógusok ajánlják a gyerekeknek, hogy olvassanak, könyvtárba ill. könyvesboltba járjanak, aztán az olvasottakról meséljenek, vagy írjanak. Egy tanító könnyen meg tudja szerettetni a gyerekekkel az olvasást nem beszélve arról, hogy az olvasás fejleszti a beszédkészséget, fantáziát. Az is nagyon sokat számít, hogy a szülő mit ad át. Ha a gyerek esténként otthon azt látja, hogy könyv van anya kezében, annak a gyereknek egy idő után igénye lesz arra, hogy ő is olvasson- jegyzi meg Anikó.
Vajon minden korban ugyanolyan könyveket keresnek az emberek? Milyen történetek vonzzák a legtöbbeket?
A könyvben az a legnagyszerűbb, hogy minden életkorban, minden évszakban, minden hangulati állapotban más és más jelentést hordoz számunkra, mely attól is függ, hogy milyen kihívásokon, nehézségeken, vagy örömteli pillanatokon megyünk keresztül éppen.
„Másként olvasunk reggel és éjjel, húszévesen és negyvenévesen, győztes hadvezér korunkban és befelé forduló szerzetesi állapotunkban, szerelmesen és rezignáltan.” (Száraz Miklós György)
-Ez életkoronként eltérő és attól is függ, hogy ki milyen élethelyzetben van, milyen fejlődésen, vagy esetleg válságon megy keresztül. Emlékszem, hogy nekem Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok című könyve adta meg a kezdő lökést kiskamasz koromban és szerettette meg velem az olvasást. Szüleinknek rengeteg könyve, nagypapánknak könyvtára volt. Hogy mit hoz otthonról a gyermek, az nagyon fontos, hiszen a könyvet nem pótolja semmi – jegyzi meg Ottó.
A könyvolvasás élményeket, gondolatokat, érzéseket, izgalmakat, örömöt, bánatot, újdonságot és milliónyi olyan percet adhat, melyekre bármikor támaszkodhatunk vagy akár építkezhetünk.
Babits Mihály így fogalmazta meg mindezt:
„Óh, ne mondjátok, hogy a könyv ma nem kell, hogy a könyvnél több az élet és az ember; mert a könyv is élet, és él, mint az ember – így él: emberben a könyv, s a könyvben az ember.”
Ne csüggedjetek, ha esetleg nincs lehetőségetek könyveket vásárolni, hiszen a helyi könyvtár kínálata is nagyszerű megoldásokat nyújthat. Szinte elképesztő, hogy mennyi témában találhatunk izgalmas olvasnivalókat, ráadásul a könyvtárak állománya folyamatosan nő, így állandóan új könyvekhez juthatunk. Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan ember, aki ha belép egy könyvesboltba vagy könyvtárba, ne találna a személyiségéhez, életkorához illő könyvet: legyen az klasszikus irodalom, verseskötet, magazin, életrajzi regény, enciklopédia, … vagy akár egy ezoterikus könyv.
Úgyhogy nyiss ki egy jó könyvet, és hagyd, hogy betöltse elméd-szíved-lelked!
Kutyifa Icu
Fotógaléria:
