A VIRA Magazin új minisorozattal kívánja bemutatni az olvasóknak a kiskőrösi és környékbeli fiatal vállalkozókat. Igen, ifjú koruk ellenére ők nem költöztek el külföldre vagy a fővárosba (esetleg megjárták, de hazajöttek), hanem itt, városunkban vagy legalábbis a környéken próbálnak szerencsét, sokan közülük egészen szép eredménnyel. A VIRA olyan fiatalokat keres meg a térségben, akik családi vagy önálló vállalkozásba kezdtek és itt képzelik el jövőjüket a továbbiakban is.
Mai interjúalanyunk Lengyel Gábor, aki több dologba is belefogott 27 éves korára. Van saját fémipari vállalkozása, működtet egy Scitec boltot Kiskőrösön és nemrég nyitott egyet Kalocsán, de az egykor szebb napokat élt városszéli fallabdapályával is komoly tervei vannak.
VIRA: Hol és hogyan kezdted a nagybetűs életet?
L.G.: Kiskőrösi vagyok, szeretem ezt a várost, mindig is itt éltem és itt dolgoztam. Gépi forgácsoló, minőségellenőr, CAD-CAM programozó végzettséggel kezdtem a pályámat az Eckerlénél. Szerettem ott dolgozni, nagyszerű munkakörülmények voltak és 1 évet ott is töltöttem, de aztán nem jöttek be a számításaim a végzettségemhez képest. Ekkor kezdtem gondolkozni, hogyan tovább?!
VIRA: Miért pont Scitec bolt?
L.G.: A Scitec bolt eredetileg a Bajcsy-Zsilinszky úton volt, de az előző üzemeltető bezárta. Ezek után én egy egyszerű emaillel megkerestem a kereskedelmi vezetőt, aki teljesen partner volt a dologban, és újranyitottuk ugyanott a helyet. Így a régi vendégek is visszatértek és újabbakat is sikerült szerezni. Szerettem volna az Eckerlés munkát is folytatni, de két műszakban végezni a bolt üzemeltetésével párhuzamosan már nem ment volna, így döntenem kellett. Kemény első időszak volt, teljesen az alapoktól kellett megtanulnom a termékösszetevőket, hogy egyáltalán ajánlani tudjam. Fel kellett mérni a vevőkör igényeit a nulláról, harcba kellett szállni a webshopokkal. Nem volt előtte kereskedelmi végzettségem, így újból tanulnom is kellett hozzá. Később kerültünk a jelenlegi helyünkre, ide a Petőfi Sándor útra, ami frekventáltabb, jobb a parkolási lehetőség és nem utolsósorban többeket vonz is. Ellenben azt kell mondjam, még így is van, akinek fogalma sincs, hogy ez milyen bolt. Sajnos él az előítélet, hogy ide csak a testépítők járnak, pedig nem.
VIRA: Ennek örömére viszont bárki bejön hozzád, hatalmas figyelmet szentelsz neki. Mellé a tudásod is átadod, nincs kérdés amire nem tudsz válaszolni a termékekkel kapcsolatban.
L.G.: A kommunikációs képességem megvan hozzá. Figyelek a vevőkre. Aki bejön, azzal igyekszem interakcióba lépni, itt egy szék, nyugodtan le lehet ülni beszélgetni. Fontos, hogy ne egy eladó üljön bent, hanem egy szaktanácsadó. Például ha valaki allergiás egy összetevőre, arról tudnom kell, különben óriási baj lehet. Én ezt mind megtanultam, most már 3 éve ez a munkám. Felmérem a vevők kérését, hogy milyen célból jönnek be. Nemcsak testépítők jönnek, hiába ezt gondolja a közvélemény. Van 70 éves vásárlóm, aki kéthetente jön, és vásárolja a térdizületére az ajánlott terméket. De betér aki konditerembe jár vagy aki fogyni szeretne, sőt az egyik kiskőrösi orvos is rendszeres vásárlóm. Kisvárosról beszélünk, itt fontos az emberek véleménye és ajánlása. Pesten személytelen az egész, engem érdekelnek a vásárlók igényei, visszajelzései, legyen az pozitív vagy akár negatív. Így tudunk folyamatosan fejlődni.
VIRA: Mi a helyzet a fallabda pályával?
L.G.: Idén februárig nem próbáltam. Teljesen kezdőként jutott eszembe, hogyha már van egy kihasználatlan pályánk, azzal valamit kellene kezdeni. Labdaszerető ember vagyok, kilenc évig kézilabda kapus voltam, így maradt a labdaszeretet. Kazacsay Laci barátommal vettük gondozásba, feljavítgatjuk a fallabda pályát, jelenleg is folynak a munkálatok. A női részlegben lévő szauna megmarad, de például kerül be egy sószoba is, ami a légúti betegeket is kiszolgálja sportolás után. Ezen kívül egyedi bútorok készülnek, szeretnénk a fiatalságot is invitálni majd hétvégente. Ez egy plusz sportolási lehetőség lesz a városban, ne kelljen átmenni Kiskunhalasra. Baráti társaságokat várunk majd, akik eljönnek, játszanak egyet, majd felfrissítik magukat az általunk kínált italok egyikével. Gyerekeknek táboroztatás, esetleg utánpótlás-nevelés is tervben van.
VIRA: Hol képzeled el magad 5-10 év múlva szakmailag?
L.G.: Nem tudom, minden változik. Egyelőre most ez így jó, de hogy hány évig, azt nem tudja senki. Fontos, hogy legyen motiváció, hogy mindig tudjuk, mi a célunk, arra kell menni és fejlődni. Nem ragaszkodhatunk olyanhoz, ami nem működik. Én sem tudom, mi lesz velem később, de az biztos, hogy itt Kiskőrösön maradok.
DéKá
Fotógaléria:
