A szerdai képviselő-testületi ülés első napirendi pontjában Font Sándor országgyűlési képviselő számolt be éves tevékenységéről. Immár hagyomány Kiskőrösön, hogy ősszel első kézből tájékozódhat a város vezetése és a lakosság az országgyűlés tevékenységéről, a térséget érintő legfontosabb problémákról, tennivalókról. A városvezetők ilyenkor kérdéseket is intézhetnek a képviselő úrhoz, mely ezúttal sem volt másképp. 

Gratulálok a képviselőknek elért eredményeikhez, hiszen elmondhatjuk, hogy Kiskőrös a legfideszesebb város. Ennek előzménye és következménye nagyon egyértelmű: nincs másról szó, mint a város egyöntetű akaratáról, hiszen így valamivel könnyebb közös egyezségre jutni. Sokan irigykednek Kiskőrös fejlődésére, hisz mindennek nagyon sok látható eredménye van. Szeretnék kiemelni két olyan területet, ahol elég jelentős változások történtek ebben az évben. Az egyik a családi otthonteremtési kedvezmény, a másik pedig az, hogy további kedvezményeket igyekszünk majd biztosítani a nagycsaládosok számára. Az az elképzelésünk, hogy jobb helyzetbe kell hozni azokat a családokat, akik több, azaz minimum három gyermeket vállalnak. Az ország teljesítőképessége megengedi az ebben való gondolkodást. Most már ismert az a hír is, hogy jövőre nem lesz kötelező a nyelvvizsga azok számára, akik felsőoktatási intézménybe szeretnének továbbtanulni, viszont továbbra is plusz pontnak számít. Ide kapcsolódik még az, hogy várhatóan a jövő évben el fog indulni az a lehetőség, hogy a középiskolás gyermekek anyanyelvi környezetben folytathatnak tanulmányokat. Ezek olyan rendkívüli intézkedések, melyekre nincs példa más uniós országoknál és azt hiszem az intézkedés szándéka nem megkérdőjelezhető senki számára. A magyar gazdaság a 2019-es évben is jóval az európai átlag felett teljesített, a családi támogatások, kedvezmények bevezetésének köszönhetően megnőtt a gyermekvállalási kedv is. Hazánkban ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okoz problémát. A másik kérdéskor a Kiskunsági borvidék helyzete, ami ha így marad, akkor mindez fenntarthatatlan, hiszen jelentős volt az egy hektár utáni árbevétel csökkenés ebben az évben. Jövőre ez semmiképpen sem ismétlődhet meg – kezdte beszédét Font Sándor.

Kiskőrös Város Képviselő-testülete novemberi ülésükön. Beszámol: Font Sándor országgyűlési képviselő

A képviselő-testület tagjai egyebek mellett rákérdeztek az 53. számú főútvonal hosszú évek óta elhúzódó felújítási programjára, és arra is, hogy a kormánynak mi a terve, véleménye a gazdák körül kialakult nehéz helyzetről, hiszen tudvalévő dolog, hogy a nagy borászatok határozzák meg a piacot.

-Hirdetés-

Font Sándor országgyűlési képviselő elmondta, az idei évben 80 milliárd forintot szán a kormány a 2-3-4 számjegyű alsóbb rendű utak felújítására, az összegből megyénként azonban csak néhány tíz kilométernyi szakasz rendbetételére futja. A látványos előrelépéshez évi 240–250 milliárd forintra lenne szükség, melyhez remélhetőleg minél előbb sikerül forrást találni. Tervezés alatt van az 51-52. számú utakat is tehermentesítő M8 számú autópálya kivitelezése is, mely várhatóan 2024-re befejeződik.

Ha már az utak felújításáról esett szó, Font Sándor megemlítette a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljeskörű tervezésére és kivitelezésére megköttetett szerződést is, mely csaknem 590 milliárd forint értékű beruházásra a Magyar Államvasutak és a Kínai Népköztársaság által létrehozott Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. között. A jellemzően egyvágányú, százötven kilométer hosszú vasútvonalat teljes egészében felújítják, mivel utoljára a múlt század hatvanas éveiben korszerűsítették. A meglévő és az új vágányt egyaránt óránkénti 160 kilométeres engedélyezési sebességre alakítják ki, átépítve a felsővezeték-hálózatot és a vasúti műtárgyakat is. A beruházás a jelenlegi felénél is kevesebbre 8 óráról 3,5 órára csökkentheti a menetidőt a szerb és a magyar főváros között. Bízzunk benne, hogy nem fognak nagyon durván elszaladni a költségek, és a régi-új kelebiai vonal által a közép-európai és balkáni országok minőségi közlekedési kapcsolathoz jutnak 2022-től – tette hozzá Font Sándor.

Ezt követően szóba került a fúrt kutak kérdésköre is, melyek bejelentési kötelezettségének ügyén már dolgoznak az illetékes szakemberek.

Kutyifa Icu
Fotók: Kincses Szilvi 

MEGOSZTÁS