A közalkalmazotti törvénynek megfelelően a képviselő-testület korábban pályázatot írt ki a Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatói beosztásának ellátására. A pályázat benyújtási határidejének lejártáig egy pályázó – Turán Istvánné – nyújtotta be pályázatát. A pályázó személyét, szakmai és vezetési programját a szakmai bizottság egyhangúan támogatta, ezért a képviselő-testület is megszavazta január 22-én szerdán délután.
Turán Istvánné Margóval beszélgettem sikeres pályázata kapcsán.
Mióta dolgozol könyvtárosként, mikor lettél igazgató?
1981 óta dolgozok könyvtárosként a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, melynek vezetését 2000-ben vettem át. Számomra ez egyrészt szolgálat, másrészt pedig szívügyem is, úgyhogy szerencsés embernek tartom magam, amiért azt csinálhatom, amit szeretek.
Milyen változásokat éltél meg ezalatt a közel 40 év alatt?
Ugyanúgy, mint az élet minden területén, a könyvtáros szakmában is a számítógépes technológia és a hozzá tartozó szoftverek használata okozta a legnagyobb változást. Amikor pályakezdőként elkezdtem itt dolgozni, akkor a könyvtár állománya még katalóguscédulákon volt feltárva, ami óriási munka volt. Emlékszem volt olyan is, amikor egy könyvhöz 10-15 katalóguscédulát kellett a megfelelő helyre besorolni, illetve elkészíteni az ezekhez tartozó leírásokat. A legnagyobb változás biztosan ez volt, aztán következett az információkeresés módjának megváltozása, hiszen az utóbbi évtizedben a való információkeresést talán meg is előzte az interneten való tájékozódás.
Mi is élvezzük néhány áldásos tulajdonságát az információs forradalomnak, többek között azt, hogy a korábbi becsült adatokat is tartalmazó statisztikákkal ellentétben ma már szinte minden adatunk pontosan kinyerhető a számítógépes nyilvántartásból. Ugyanakkor látható, hogy a távhasználat – elsősorban a honlapon elérhető katalógusnak, valamint a 24 órában elérhető szolgáltatásoknak köszönhetően-, megtöbbszöröződött.
Mely korcsoport látogatja leggyakrabban a könyvtárat? Számukra milyen programokat kínáltok?
Fontosnak tartjuk valamennyi korosztály, így az idősebbek bevonását is a könyvtár használóinak körébe. Elsősorban számukra, de a gyengén látókra is gondolva gyarapítottuk a közelmúltban hangsúlyosabban hangoskönyv állományunkat.
Kiemelten fontos célcsoport könyvtárunk számára a babaolvasók és szüleik tábora, mert valljuk, a könyvtárlátogatást is a lehető legkorábbi életszakaszban érdemes elkezdeni. Életkori sajátosságaiknak megfelelően elsősorban mondókás könyveket, altatókat és verseket kínálunk a szülőknek. Központi támogatásból grafikával díszített, színes olvasójeggyel és babanaplóval ajándékozzuk meg a babaolvasókat. Tapasztalataink szerint többségében azok veszik igénybe a felnőtt részleg szolgáltatásait, akik már gyermekkorukban is rendszeresen ellátogattak hozzánk. A gyermekolvasókkal való foglalkozás ezért elsőbbséget élvez intézményünkben.
A könyvtárban a közösségi programok sokoldalú kínálatot jelentenek, melyek legnépszerűbb formái a különféle rendezvények és könyvtári órák. Ezek szervezésével legfontosabb célunk az, hogy minél többen jöjjenek el a könyvtárba, s lehetőség szerint felkeltsük igényüket a rendszeres könyvtárlátogatásra, mind a gyermekek, mind a felnőttek körében.
Általános- és középiskolás osztályok részére rendszeresen tartanak munkatársaink felhasználóképző órákat. A könyvtár irodalomnépszerűsítő, ismeretterjesztő rendezvényeket, kiállításokat is folyamatosan kínál olvasói, látogatói számára. Ezek a rendezvények minden esetben az írott szó kultúrájához kapcsolódnak, amelynek őrzője és közvetítője a könyvtár.
Fontos cél a könyvtárhasználók körének szélesítését célzó programok szervezése. Ennek egyik módja lehet a kisgyerekes anyukáknak nyújtott újfajta szolgáltatás; teret és lehetőséget biztosítani számukra ahol összejöhetnek és megbeszélhetik az aktuális gyereknevelési kérdéseket, tanácsot adhatnak és kaphatnak. Egy ilyen önszerveződő kör ki tudná használni a könyvtár tudástár funkcióját és erősítené az információs központ és a közösségi tér funkciókat is.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében valamennyi olvasónkat mindenfajta megkülönböztetés nélkül szívesen látjuk. Tapasztalataink szerint egyre inkább megjelennek nálunk azok az emberek, akiknek egyetlen kulturálódási lehetősége a könyvtár. Ahogy Charles Bukowski írja azt a Vegyes felvágott című könyvében: „[…] a szerencsémnek és a habitusomnak köszönhető, hogy fiatalkoromban rátaláltam arra a könyvtárra akkor, amikor kapaszkodót kerestem, és akkor, amikor olyan kevés más kapaszkodó akadt.”
Az újonnan kialakított KamasZugban működik a 14-18 éves fiatalokat tömörítő Kamasz-Klub. Két-háromhetente tartanak klubfoglalkozásokat. A klub lehetőséget ad a tagoknak arra, hogy az olvasmányélményeik apropóján saját életükben, környezetükben zajló hasonló folyamatokat is beazonosítsanak. Itt baráti környezetben, biztonságos közegben nyílik lehetőség őszinte beszélgetéseket folytatni, véleményeket ütköztetni, ez sokat segít nekik feldolgozni az őket érő ingereket.
Mivel felhasználóink többsége mobiltelefonról keres a katalógusunkban, ezért tavaly katalógus felületünket kiegészítettük mobil eszközre optimalizált változattal, megkönnyítve ezzel a keresést.
Említetted a könyvtárhasználók körének szélesítését célzó programok szervezését. Eddig milyen eseményeket szerveztetek, illetve milyen rendezvényekbe kapcsolódtatok be?
A szolgáltatások biztosítása során legfontosabb célunk a minőség és a partnerekkel való együttműködés. Úgy gondolom, hogy az együttműködés alapvető fontosságú ilyen kis intézmény esetében. A város más intézményeivel összefogva több programot is szervezünk minden évben. Gyermekprogramjaink közül az Ünnepváró játszóházakat valósítjuk meg összefogással, mely nem csak a város határain belül valósul meg. Rendszeres résztvevői vagyunk az Informatikai és Könyvtári Szövetség által koordinált Országos Könyvtári Napok kampányhét programsorozatnak is. Szolgáltatásaink egy részét a magyar könyvtári rendszer egésze képes nyújtani, ebben az esetben közvetítjük azokat.
A könyvtári programok szervezése alapfeladatunk. Rendezvényeink célja minden esetben az értékközvetítés. Azért hívunk neves írókat, költőket, előadókat, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét egy-egy könyvre, ezáltal is hozzájárulva az olvasáskultúra fejlesztéséhez. Apáti Miklóssal együtt azt valljuk: „Ha meggondoljuk, minden könyv egy palackposta. Belevetik a jövőbe, mint a tengerbe, és aztán valaki vagy kihalássza, vagy nem… Vagy elolvassák, vagy nem… Vagy megértik, vagy nem…” (A Fekete Gén) Mi könyvtárosok minden nap azért dolgozunk, hogy a palackposta célba érjen, azaz, hogy a könyveket elolvassák és megértsék az emberek.
Mindezek mellett igyekszünk minden lehetőséget megragadni a könyvtár szolgáltatásainak megismertetésére és az intézmény népszerűsítésére, éppen ezért indítottuk el 2015-ben az intézmény Facebook oldalát. Itt is rendszeresen hírt adunk programjainkról, ide töltjük fel a programokon készült fényképeket is. Követőink innen értesülhetnek leggyorsabban arról, ha új könyvek érkeznek a könyvtárba. 2018-ban új közösségi felületen is megjelent a könyvtár, mégpedig a moly.hu könyves közösségi oldalon. A szolgáltatás sajátos virtuális találkozóhelyet jelent mindazok számára, akik szeretnek olvasni. A felületen való megjelenésnek az intézmény új regisztrált olvasókat is köszönhet, éppen ezért tartottuk fontosnak a könyvtári profilt, mert így célzottan tudjuk eljuttatni üzeneteinket. Bátran keressenek minket ezeken a felületeken is.
Hogy látod most, milyen kihívásokat tartogat számodra az elkövetkezendő 5 év?
Arra törekszem, hogy Kiskőrös város közkönyvtára a tudás forrása legyen, ezáltal járuljon hozzá a társadalmi növekedéshez, a település gazdasági fellendüléséhez és az egyén érvényesüléséhez. Hogy közszolgáltató intézményként a helyi társadalom valamennyi rétege számára egyenlő esélyt biztosítson korszerű gyűjteményéhez és szolgáltatásaihoz. Hogy minden szinten támogassa a tanulást és a kompetenciák fejlesztését. Hogy közösségteremtő tevékenységével növelje a társadalmi kohéziót. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár a kultúra és a művelődés helye, közösségi színtér. Ugyanakkor a kutatás, az élethosszig tartó tanulás eszköze, ezzel járul hozzá a település gazdasági fejlődéséhez. Ennek érdekében egyéni olvasásra, tanulásra és kutatásra kialakított, számítógépekkel és internet-hozzáféréssel is rendelkező, közösségi programok megtartására is alkalmas könyvtári tereket kell biztosítanunk használóink számára. (Felújítások, energia-hatékony megoldásokkal, IKT folyamatos megújítása, családbarát, esztétikus környezet biztosítása.)
A Petőfi Sándor Városi Könyvtár támogatja az e-kultúra terjedését. Ennek érdekében fejleszti tartalomszolgáltató tevékenységét, és segíti használóit digitális kompetenciáik fejlesztésében. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár az OLVASÓ könyvtára. A használóközpontúság garantálása érdekében bevezetjük az intézmény minőségirányítási rendszerét. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban képzett, elkötelezett és segítőkész könyvtárosok várják az intézmény látogatóit. Ennek érdekében segítem munkatársaim ismereteinek bővítését, hogy tudásuk a 21. századi könyvtárhasználói igények kielégítésére is alkalmas legyen.
A Petőfi Sándor Városi Könyvtár a város megbecsült közintézménye. Ennek érdekében az eredményes külső és belső kommunikáció megszervezését a jövőben is fontos feladatomnak tartom. Munkámat mindeddig és a jövőben is szolgálatnak tekintem, ennek érdekében a szakmai ismereteimet állandóan frissíteni kívánom. Célkitűzéseimet és vállalt feladataimat továbbra is munkatársaimmal együttműködve, az Önkormányzat támogatásával kívánom megvalósítani.
Kutyifa Icu
Fotó: Kincses Szilvi
