A résztvevők aktív érdeklődése mellett zajlott január 23-án Loksa Gábor meteorológus és környezetvédelmi szakmérnök „Nem csak éghajlatváltozás” címmel tartott előadása Soltszentimrén a Téli esték előadássorozat keretén belül. A Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság által támogatott rendezvényen Schantlné Farkas Julianna a Csonka-torony Alapítvány elnöke, mint főszervező köszöntötte a jelenlévőket.

-Hirdetés-

Olyan világban élünk, ahol a meghökkentő, figyelemfelhívó momentumok nagyon erősek. A környezeti változás témája is világvége hangulatot idézve jelenik meg. Ez nem végítélet, meg kellene érteni, és aktív cselekvő, a dolgokat előre vivő, a szerepét kereső közösségé kellene válni és nem sodródni. Ez úgy kezdődik, hogy hozzátesszük az érdeklődést, ambíciót, hogy hajlandóak vagyunk vele foglalkozni és bizonyos dolgokban változtatni.

Az éghajlati változás nem csak arról szól, ha melegünk van, akkor leveszünk egy kardigánt. Mindent a környezeti szituáció határoz meg, az egész emberi kultúránk, az öltözködés, gasztronómia, bizonyos értelemben hagyományaink szokásaink is ehhez igazodnak.

Az emberiség életében eddig nem volt ilyen állapot, mert a múltunkban nincs ilyen jellegű változás, tapasztalat. Sok bizonytalanság van még a tudományos világban is, de ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkozzunk vele. Technológiailag viszont vagyunk olyan szinten, hogy a mostani problémát meg tudjuk oldani. Sajnos nagymértékű, szociális élethelyzeti különbségek vannak akár országon belül is, de a világban még inkább, ezeket fel kellene számolni. Ez befolyásolja, hogyan lehetne minél összefogottabban egységesen továbblépni ezen a problémán. Szeretünk elfeledkezni arról, hogy a Földünkön különböző klímák vannak, mégis mindenhol van értelmes élet. Tehát mindenütt meg lehetne találni azt a módot, hogy az élet fenntartható legyen.

Az örök változást nagyon fontos érezni, a természet sajátsága, hogy változik. Az ember viszont most beleszólt ebbe a változásba az üvegházhatású gázok megjelenésével, a szén-dioxid mellett, a metán és a halogénezett szénhidrogének használatával. Megindult ezen gázok kibocsájtásának leállítása,de ez egy lassú folyamat.

Az éghajlatváltozás alapvetően a sarki és a mérsékelt égövet fogja érinteni. Csökken a tenger és a szárazföldek hőmérsékleti kontrasztja. A jég olvadása miatt a tengerszint emelkedik. Ha minden jég, ami a földön van, elolvad az 70 méteres tengervízszint emelkedést jelent. Magyarország legalacsonyabb pontja ettől föntebb van, itt nem lesz tenger. Azok viszont fognak jönni, akiknek emiatt el kell hagyni otthonukat és őket fogadni kell. Addigra a társadalom szervezettségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy be tudja fogadni ezeket az embereket. Ez be fog következni, ez másfajta mozgás lesz, mint amit most tapasztalunk. Amikor valóban kényszerből jönnek majd milliók. Hol van jég, ami megolvad?  A tengeri jég mellett, a gleccserek jegei nem nagy mennyiségben vannak jelen. A nagy mennyiség az Antarktiszon és Grönlandon van. Elgondolkozunk, hogy fél Európa víz alá kerülhet. Változni fog a növények megélhetése is.

A változásokra lehet és fel kell készülni, foglalkozni kell vele! Ne várjuk, hogy majd a fő okosok megoldják helyettünk! Lesznek trendek, ajánlások, de ezt le kell fordítani a magunk nyelvére a közösségünk számára. Rajtunk múlik, hogy túlélünk vagy elbukunk.

B.M

MEGOSZTÁS