Állattartó telepek. Az embernek kettős érzete van: valahol tudja, hogy a mai élelmiszerellátásban csak így lehet jelen lenni. A másik az a gondolat, hogy ez „mégiscsak iparszerű tenyésztés”. Igen: csakhogy a kacsapecsenye, a hamburger, a marhapörkölt, a csirkemell és a gyros mégis elfogy. Annak alapanyaga, a hús pedig innen származik. Tegyük hozzá: a legnagyobb ellenőrzés mellett előállítva.
Aztán mégis hiba csúszik a rendszerbe. Vagy nem is a rendszerbe – ahogy a szakemberek állítják, ez a dolog kivédhetetlen:
MADÁRINFUNZA
Fischerbócsán vagyunk az egyik kacsatelepen: 10.000 Mulard kacsa vár a leölésre. Merthogy emberi fogyasztásra már nem javasolják (a hatósági besorolás alapján).
Odrobina Andrást, a telep vezetőjét hallgatom:
Itt 10.000 db Mulard kacsa él előnevelésben. 9-10 hétig tartjuk bent őket. Aztán néhány napja nem messze innen pozitív mintát talált az állatorvos: vírusfertőzött állomány! Ezért védőkörzetbe kerültünk, és a hatóság meghozta a rendelkezést a mélykúti vágóhíddal, kényszervágás vagy leölés.
Lehet ebből a jószágból még valami? Gondolom, ha nem fertőzött, még ehető…
A Mulard kacsa 50 %-a minősíthetetlen állapotban kerül majd kényszervágásra, mert a szállításkor ilyenkor már nem figyelnek rá és karmaikkal felsértik egymást. De ez már nem az én feladatom.
Akkor ez az állomány most itt veszteséget termel?
Így van! Már nem kellene itt lenniük, mert készen vannak, várnánk a továbbítást. Merthogy most már csak költség: a 10.000 Mulardra naponta 150.000 a takarmány, 50.000 Ft az energiaköltség. Tehát hetente mintegy másfél millió Ft!
Mi várható kárpótlás kapcsán? Hogy volt ezelőtt 4 évvel?
Akkor minden rendben volt. 90 napon belül megtörtént a kifizetés 4 évvel ezelőtt. Viszont most vannak gondok, amely kapcsán fel is emeltük a szavunkat. A legutóbbi kárpótlási táblázat, amit megkaptunk, a 2016-os ár fölött kb. 5 %-kal jelöli meg az árakat. És a többi, Baromfi Állatjóléti támogatás szerint kiosztandó pénzek logikája sem teljesen egyértelmű. Ezzel kapcsolatban beadványt is intéztünk Szőke-Tóth Mihály polgármester az illetékes államtitkársághoz. Elbírálás alatt.
Érdekelt az állatorvos véleménye is. A Tázláron élő dr. Kléh Zsolt és felesége, Zsófia több éve dolgozik a szakmában: Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Tázlár, Bócsa és Soltvadkert területén látnak el baromfitelepeket. Mert ezek az telepek állandó, szerződéssel végzett állatorvosi felügyelet nélkül nem működhetnek!
Ha az állomány még nem volt fertőzött, és vágáséretté vált, akkor egy negatív, tehát egészséges állapotot jelző tampon vizsgálat után indulhattak a baromfik a vágóhíd felé. — mondja Kléh doktor. Ezt 60 állatból vesszük kloakából, max. 48 órával a vágás előtt. Ha viszont fertőzötté vált az állomány, a hatóságnak leölést kellett elrendelni.
Amivel most van dolgunk (betűjele: H5N8), az egy
nagyon agresszív
és hatalmas fertőzőképességgel bíró vírus. Ugyanez pusztított 2016-ban is. A terjedését nem lehet megállítani, hiszen bárhogy bejuthat az ólakba: a szellőztetéssel, a ruházattal, és akár egy ajtónyitással, a léghuzattal együtt. A felettünk átvonuló vadmadarak csak hordozók és meg sem betegszenek tőle. Ez ellen védőoltás nem áll rendelkezésre és csak a fertőzött állomány leölése, valamint a kivárás hozhat fertőzésmentes állapotot.
Vigasztalás, ha azt mondom, hogy ezzel meg kell tanulni együtt élni?
Éppen olyan, mint a sertéspestis, vagy a kérődzőknél a kéknyelv. Néha kitör és pusztít. Ha nem tennénk meg mindent a megelőzés érdekében, minden bizonnyal sűrűbben adódna ilyen probléma. — állítja a szakember.
Legutoljára 2016-17-ben pusztított ilyen járvány (H5N8). Azelőtt 2006-ban (H5N1). Nem sűrűsödött be ez mostanság? Ha igen, mitől függ? A másik, amit rebesgetnek, hogy ez nem is járvány, hanem mondvacsinált ürügy a túltermelés csökkentésére.
A járványnak nincs menetrendje! Most tényleg nem kellett neki „sok idő” és jött újra. De legyünk nyugodtak: gyakran felbukkan, csak nem ugyanott. Az elmúlt években a lengyel, a francia és a bolgár tenyésztők küzdöttek vele… Összeesküvés elméleteket pedig nem kell gyártani, mert ez nem politikai, hanem biológiai jelenség! Furcsa, modern kori dolog, hogy nem hisszük el, hogy nincs hatalmunk adott járványok fölött. Pedig nincs! Mint ahogy oltás és vitaminos előkezelés sem létezik ellene.
Hogy látja? Minden jószágot ki fognak irtani a környéken?
Először is az tény, hogy a víziszárnyasoknál jobban terjed: a kacsánál és a libánál. A tyúkok (csirkék és tojók) esetében eddig a környékünkön nem okozott megbetegedéseket. Ahol fertőzést észlelünk, ott a hatóság védőkörzetet jelöl ki 3 km körben. A következő körgyűrű a megfigyelési körzet 10 km sugarú körben. Aki nem tartozik a védőkörzetbe, annak megvan az esélye, hogy jószágait rendes vágóhídi feldolgozásra bocsájthatja.
És akkor ő újra indíthatja a tenyésztés?
Mindig egyedi kérelem alapján dönt a hatóság az újratelepítésről az érvényben lévő szabályozás és a mindenkori járványügyi helyzet figyelembevételével. Hogy hány hónap lesz a kivárás, még senki sem tudja megmondani.
Káposzta Lajos
