A hír két hete robbant be a magyar médiába: egy távolról kilőtt puskagolyó találta el az újfehértói férfit a kertjükben, aki belehalt a sérüléseibe. Nagy a valószínűsége, hogy a két kilométerre lévő területen őzet hajtottak, és az egyik lövés célt tévesztett. Vélhetőleg ez találta el az 59 éves családapát. A férfi a háza udvarán volt családjával, mikor hirtelen összeesett. A mentő a nyíregyházi Jósa András kórházba szállította a már eszméletlen férfit, de az életét nem tudták megmenteni. Mi állhat a baleset hátterében? — erről kérdezzük Szomor Vilmos soltvadkerti vadőrt.
Ami ennél az esetnél mérvadó: vadászati tevékenység csak akkor végezhető, ha az illető személy letette a vadászvizsgát, fegyvere engedélyezett eszköz és a vadászaton beszámítható állapotban jelenik meg. Ez vonatkozik az alkohol- illetve kábítószermentességre és a megfelelő idegállapotra. Csak így engedhető az illető erre a tevékenységre.
-
Ez az emberi tényező, amit ellenőriztek. Mondhatni, feltesztek egy protokoll kérdéssort?
Vadőrként sokszor kísérek vendégvadászokat. Megvan a szükséges papírmunka, melynek része az engedélyek elkérése, valamint a bejegyezzük a Beírókönyvbe, hogy ki mikor melyik lesen ül. Ez a beírás a helyeikre is vonatkozik.
-
Tehát a golyó becsapódásából kinyomozható, hogy honnan érkezett a lövés?
Igen, de az ilyen baleseteknél általában nem lesről! Ugyanis az egy magas pont, ahonnan lefelé lőnek, és ha célt is téveszt a lövedék, pár száz méter után a földbe fúródik. A lőirányt amúgy is úgy határozzuk meg, hogy a vad mögött legyen golyófogó: dombocska, vagy maga a föld. Ha a vad dombélen áll, nem szabad rálőni, mivel akkor fölfelé tartva csövet nagyon messzire is elszállhat az a golyó.
-
Milyen messzire és milyen fegyverből?
Csak golyóspuskáról beszélünk, mivel a sörétes pár száz méterre egyáltalán nem veszélyes (persze azzal is vigyázni kell!). A számítások szerint egy 45 fokban tartott golyós puskánál egy 11 grammos ólomdarab 4-5 km után is okozhat halálos sebet. Hiába lassulna, a gravitáció gyorsító hatása érvényesül. (Ugyanez a helyzet egy kilőtt nyílvesszőnél is: hiába nem adható le vele célzott lövés 120-150 méteren túl, mégis 20 cm mélyen áll bele a homokba… — a szerző megjegyzése)
-
Mi történhetett Újfehértón?
Mivel a táj hasonló a mienkhez, a következőket feltételezhetjük:
- véletlenül elsült a golyós puska és éppen rossz irányba állt a csöve
- autóból vadásztak és vízszintesen vagy enyhén felfelé rálőttek egy nagyvadra, ami nem talált
- nem világosították fel a (vendég) vadászt, hogy milyen irányba lőhet a lesről
-
Kit terhelhet felelősség?
Ha vendégvadász a tettes, és tegyük fel, nem volt jó a lőirány, akkor mind őt, mind pedig a vadásztatót. A kísérőnek kell tudnia, mi merre van! Pl. mondhatom, hogy „arrafelé nem lövünk, mert ott vannak Soltvadkert első házai”! Vagy amikor mobil lest helyezünk ki egy kukoricás mellé, hogy meglőjük az ott éjszaka dézsmáló vaddisznót, akkor annak felállításánál és a lőirány kijelölésénél ugyancsak gondolnunk kell a célt vétett lövésre és a már említett golyófogó meglétére. Ez egy komoly felelősség, melynek hanyag kezelése balesethez vezethet.
Megkérdezve egy ügyvédet pedig kiderült: ebben az újfehértói esetben valószínűleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ügyében emelnek vádat. A büntetési tétel pedig 1-5 év!
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménynek az elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll, a bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés. Nem lényeges, hogy az elkövető a tevékenységet hatósági engedély alapján, főfoglalkozásként, keresetszerzésként űzi-e vagy pedig alkalomszerűen. Jelentősége annak van, hogy írott vagy íratlan szabályok körvonalazzák a tevékenységet, amit folytat.
Káposzta Lajos
