Bajkó-Albert Orsolya hét éve dolgozik óvónőként, aki elmondása szerint a legjobb szakmát választotta. Mosolygós, kedves, barátságos – valahogy így képzelünk el egy tökéletes óvónőt. Főiskolai tanulmányai végeztével Akasztón dolgozott egy évet, majd Kiskőrösre került a Thököly úti óvodába. Hivatásáról és családjáról olyan nagy szeretettel mesélt nekünk, hogy kétség sem fér hozzá: az Isten is óvónőnek teremtette. Interjú Bajkó-Albert Orsolyával.
Miért ezt a szakmát választottad?
Elsősorban a gyermekek szeretete miatt választottam, mivel gyermekközpontú gondolkodású vagyok. Másrészt, mivel édesanyám gyermekkönyvtáros így kiskoromtól kezdve itt töltöttem időm egy részét a picik között. Aztán ahogyan növekedtem, továbbra is nagyon tetszett ez a kis világ, ezért választottam az óvónői pályát. Édesanyám a legnagyobb példaképem, részben követtem az útját.
Hogyan emlékszel vissza gyakorlati éveidre?
Az oktatásunk abszolút gyakorlatközpontú volt a kecskeméti főiskolán. Ez azt jelenti, hogy minden héten voltak gyakorlataink. Az utolsó nagy gyakorlatomat a Kiskőrösi Óvodáknál töltöttem a Batthyány Óvodában. Nagyon szerettem a főiskolát, nagyon jó tanáraink, nagyon jó kis csapatunk volt. Már akkor tudtam, hogy ez az én szakmám lesz.
Mióta dolgozol óvónőként és melyik intézményben?
2013-ban végeztem Kecskeméten, majd az Akasztói Napközi Otthonos Óvodában sikerült elhelyezkednem. Viszont ott olyan kolleganő helyére nyertem felvételt, aki gyes-en volt, így egy év után a Kiskőrösi Óvodákhoz kerültem át. 2014 óta a Thököly úti óvodában dolgozom.
Mik a szakma szépségei, nehézségei?
Ami éltet, amiért csinálom és szeretem, azok a gyerekek. Minden nap meg tudják adni azt az örömöt, ami boldoggá tesz. Úgy érzem, hogy szakmailag is ki tudok teljesedni abban, amit csinálok. Fiatalon, kezdőként nehéz volt a szülők bizalmát megnyerni. Bemutatkozni a nevelőtestületi ülés, valamint a szülői értekezlet alkalmával volt lehetőségem. Ugyanakkor nagyon sok energiára van szükség a gyerekekhez, hiszen 26 fős gyermeklétszámok mellett dolgozunk, ami nem kevés. Mivel vegyes csoportjaink vannak, talán az a legnehezebb, hogy minden csoportot lekössünk. Hozzá kell szoknunk egy jól kialakított napi rutinhoz, hogy mindannyian bírjuk szusszal.
Pályakezdőként mi alapján döntötted el, hogy melyik városban szeretnél élni/dolgozni?
Mivel tősgyökeres kiskőrösi vagyok, ezért mindenképpen itt szerettem volna elkezdeni a pályámat. Hét évvel ezelőtt azonban még nagyon sokan pályáztak óvónői állásra Kiskőrösön, ezért kezdtem el Akasztón a szakmát. Később, amint lehetőségem nyílt rá, átjöttem a Kiskőrösi Óvodákhoz. Mivel nagyon családcentrikus vagyok, ezért fontos szempont volt számomra, hogy Kiskőrösön helyezkedjek el. Férjemmel a jövőnket is itt képzeljük el.
Hogyan és mivel telik egy óvó néni nyara?
Rendkívüli helyzetek voltak itt most március óta, azonban az intézményünk minden távoktatáshoz szükséges eszközt biztosított számunkra. Nagy hangsúlyt fektetettünk arra, hogy az adott helyzetből megpróbáljuk kihozni a maximumot, ezért csináltuk a digiovit és az online ovit is. Szinte ugyanúgy dolgoztunk, csak sajnos a gyerekek nélkül. Ugyanúgy meg kellett terveznünk egy foglalkozást, a szülőknek ötleteket kellett adnunk. Ez idő alatt működött egy ügyeletes óvoda is, ahol felügyeletet kellett ellátnunk. Szóval az intézmény minden tőle telhetőt megtett ebben a helyzetben, ezért a nyarat ugyanúgy vártuk, mint bármely másik évben. Júniusban ügyeletes óvónőként dolgoztam, míg augusztusban már elkezdtük a következő nevelési évre való előkészületeket. Így tulajdonképpen csak júliusban volt időm feltöltődni, pihenni. Ebbe az időszakba mindig próbálunk besűríteni egy kisebb családi nyaralást is. Idén Bükkszentkeresztre esett a választásunk.
Milyen munkafolyamatokat végeztek most, hogyan készültök az új nevelési évre?
Nálunk az augusztus már mindig arról szól, hogy fertőtlenítik az óvodát. Ilyenkor mindent kipakolunk, majd visszatesszük azokat tematikusan a helyükre. Igaz, hogy vegyes csoportjaink vannak, de óvónő társammal zömében nagycsoportosokat vittünk, akik helyére most kiscsoportosok érkeznek, szóval mindent át kellett válogatnunk, rendeznünk, így hogy kicserélődik a csoport. Mivel óvónő párom most júliusban szülte meg első kisbabáját, így ezen a területen is történik váltás, hisz új kolléganőt kaptam. Vele most egy új szokásrendszert kell kialakítanunk. Mindent meg kell terveznünk előre annak mentén, hogy milyen céljaink vannak, mit szeretnénk elérni.
Mi a hobbid, mivel foglalkozol szívesen?
Mivel férjemmel két évvel ezelőtt házasodtunk össze, aztán költöztünk is, ezért többnyire a sport: a pilates vagy a jóga az a tevékenység, amire jut időm és ami fel is tölt. Ha van egy kis szabadidőm, akkor mindenképpen valamilyen közös családi programban, kirándulásban gondolkodom. A velük együtt töltött idő jelenti számomra az igazi feltöltődést.
Kutyifa Icu
Fotók: Kincses Szilvi
