Szalay Ádám – a TV2 Naplójának egyik alapító tagja – húsz éven át volt főszerkesztő-riportere a műsornak. Nyolc éve tart motivációs tréningeket országszerte, melyekre a trening.sikerkod.hu weboldalon lehet jelentkezni.
2020. szeptember 11-én látogatott el a Petőfi Sándor Művelődési Központba, a Kiskőrösi Paktum Iroda szervezésében zajló „Együttműködés a helyben foglalkoztatásért Kiskőrös járásban” projekt keretében.
Az interaktív előadás fő témája az volt, hogyan lehet vezetőként tenni azért, hogy az alkalmazottak ne csak bekerüljenek a cégekhez, de maradni is akarjanak.
Gróf Károlyi László történetével indította előadását, aki 1944-ben családjával együtt Dél-Amerikában kényszerült új életet kezdeni. Tőle hallotta először, hogy „a jó vezetőnek jó víziója és jó története van. Ez vonzza be a jó munkavállalókat” A nézőtéren a vállalkozókon kívül polgármester, igazgatóhelyettes, idősek otthona vezető és pedagógusok is ültek. Sokan sokféleképpen vonatkoztathattuk magunkra az előadás „tananyagát”.
Szalay Ádám elmondta, hogy a sikeres vezetőnek az alábbi három kérdésre kell tudnia a választ:
- MIÉRT? Mi a küldetésem, a célom, az álmom?
Ma a világ leggazdagabb embere Jeff Bezos, az Amazon alapító-elnöke, akinek a legnagyobb példaképe Akio Morito, a Sony alapítója. Akio küldetése így szólt: „A világ Japánt azonosítsa a minőséggel!” Bezos jelmondata: „Megváltoztatom az emberek vásárlási szokásait!”
2. HOGYAN? Miből akarok megélni és ez hogyan illeszkedik a belső értékrendemhez?
Sir Richard Branson – akinek 5 mrd fontra tehető a vagyona – azt vallja, az élet játék, ezért meg kell próbálni élménnyé formálni. Az előadó példaként azt mesélte el, amikor az új szállodájának megnyitásakor az “első éjszaka jogát” az nyerte el, aki a legtréfásabb pletykát találta ki a tulajdonosról. A nyertes párról videót is mutatott. Sir Richard Branson esti mesét olvasott a vendégeknek, betakarta és megpuszilgatta őket.
A Disney elnök-vezérigazgatója, Bob Iger – aki nemrégiben ment nyugdíjba -, ennél sokkal átlagemberközelibb életfilozófiát vallott. „Én vagyok az első bent a cégnél, mire a többiek megérkeznek, már lefőzöm a kávét!”
3. MIT? Alkossunk lenyűgöző jövőképet!
John C. Maxwell, amerikai író, előadó és lelkész egyszer meghívást kapott, hogy a vezetői szerepről tartson előadást ENSZ nagykövetek számára. Megfogalmazta azt a három fő kérdést, amit egy munkavállaló magában feltesz egy állásinterjú alatt: Vajon kedvel a leendő főnököm, megbízhatok benne, tud nekem segíteni a szakmai előmenetelemben?
Szalay Ádám kifejtette, hogy ezek az univerzális kérdések mennyire nem az anyagiakról szólnak. Aki állást keres, az nemcsak megélhetésre, de olyan munkahelyre is vágyik, ahol élmény dolgozni.
Az ilyen légkör megteremtéséhez, a sikeres vezetéshez – az előadó szerint – az alábbi képletet kell alkalmazni:
S = J + F + K
A „J” a vállalati jövőképet, az „F” a folyamatokat, a „K” a kompenzációt jelenti.
Több magyar és külföldi példával is szemléltette, hogy az igazán jó vezető egyszerre bátor, karizmatikus erő és az alkalmazottait tisztelő, a cél felé alázattal forduló, elhivatott szakember.
Beszélt Ernest Shackleton, sarkkutatóról, aki másfél évnyi antarktiszi jégbefagyás után hozta haza épségben a teljes legénységét. Fekete Attila, fertőszentiklósi webfejlesztő vállalkozóról, aki egy kis faluban alapította meg a cégét, hogy bebizonyítsa: nem kell budapesti székhely egy országos jelentőségű vállalkozáshoz. Ma ők a HELL egyedüli webshopja. Howard Schultzról, a Starbucks vezérigazgatójáról, aki a cég fő küldetésének nem a kávét, hanem az élményalapú munkahelyteremtést tekinti.
Szalay Ádám úgy fogalmazott: a 21. század a Facebook, a Twitter, az élményvadászat évszázada. Fontos lenne, ha a munkánk is része lehetne ennek.
Ha észrevennénk a – látszólag – apró láncszemeket is a munkahelyeken. Mint például annál az amerikai logisztikai cégnél, ahol a raktárosok, miután megpakolnak egy kamiont, készítenek egy polaroid képet magukról. A szelfi felirata mindig ez: „Büszkén pakoltuk”.
Vagy a Morgan Stanley pénzügyi cégnél, ahol nem titokzatos borítékok az év végi bónuszok, hanem minden alkalmazott kap egy 35 dolláros csekket, amit tilos megtartania. Annak kell átadnia, aki a legtöbbet tesz a cégért a közvetlen környezetében. Így a vezetés az összegyűjtött, beváltandó csekkekből értesül arról, hogyan teljesítenek az alkalmazottak a többiek szerint.
Az előadó elmesélte, hogy a sokunk számára „agymenésnek” tartott dunaszekcsői Tamagocsi-temető a néhai Pazaurek Dezső mentőötlete volt, hogy a balkáni háború miatt áthallatszó ágyúhangoktól megriadt kempingezők elvonulása után, fenn tudja tartani az éttermét. Sikerült neki. Másfél éven át japán turistákkal volt tömve az étterme és megerősödve jött ki a válságos helyzetből.
Ez a felület kevés, hogy minden történetet és tanulságot felsoroljak. A példák olykor nagyon távolinak tűntek egy kisvárosi művelődési ház nézőterén ülve. De azt hiszem, ettől függetlenül az üzenet erős és megérkezett a hallgatósághoz.
Nem szabad, hogy beleragadjuk az elkeseredésbe! Mernünk kell változtatni! Még ha csak 1%-nyit is, mint az angol kerékpáros válogatott edzője, aki a 76 évig tartó mélyrepülés után két olimpiáról is elhozta az érmek 70 %-át a csapatával. Egyetlen százaléknyi változtatás először. Aztán módszeresen minden területen.
Nem hagyhatjuk, hogy az egyre rozsdásodó fogaskerekek nyikorgásától ne halljuk meg, amikor az álmaink, a terveink kopogtatnak!
Mert a „jelentéktelennek tűnő változtatások is hatalmas változásoknak lehetnek a kiinduló pontjai” /David Brailsford, az angol kerékpárválogatott edzője/
– Kutyifa Anikó –
Fotógaléria:
