Tamás Szilvia a Kiskőrösi Óvodák Erdőtelki Óvodájának új vezetője, az óvodai nevelő munkája mellett, a gyermekvédelem, a Zöld Óvoda program és a néphagyomány ápolásának elkötelezett híve.
A tősgyökeres öregcsertői pedagógussal beszélgettünk.
Hogyan kerültél Kiskőrösre?
– 1991 óta foglalkozom óvodás korú gyerekekkel, akkor még kezdő középiskolás óvó néni gyakornokként. Tanulmányaim befejezése után az öregcsertői óvodában kezdtem el dolgozni. A szakmai tudásomat hosszú éveken keresztül itt kamatoztattam és fejleszthettem tovább. Tanulmányaim eredményeként lettem óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, szaktanácsadó és néptánc oktató. Mindezeket a készségeimet, kompetenciáimat szerettem volna más intézményben is érvényesíteni.
A családi helyzetem, illetve a településen a drasztikus gyermeklétszám csökkenés is szerepet játszott abban, hogy eljött az ideje a váltásnak. Kiskőrössel és az itt élő emberekkel korábban már számos alkalommal kapcsolatba kerültem, ezért nagy öröm számomra, hogy lehetőséget kaptam. Szeretném a Kiskőrösi Óvodák intézményének szellemiségét támogatva, a gyermekek mindenek feletti érdekeit szem előtt tartva végezni munkámat a következő években.
A szülőfalumnak továbbra is bérelt helye van a szívemben és az életemben. Részt veszek az ottani közösségépítő feladatokban, az Öregcsertőért Alapítvány elnökeként gyermekprogramokat szervezek és az Öregcsertő Őszirózsa Asszonykórus vezetőjeként arra törekszem, hogy a helyi népszokások, hagyományok, népdalkincs ápolása mellett legyen mit átörökíteni az utókornak.
Milyen indíttatásból választottad ezt a szakmát?
– A családomban kicsit kilógok a sorból, hiszen a hétgenerációs felmenőim gazdaságirányítással, mezőgazdasággal foglalkoztak leginkább. Természetesen mindig is részese voltam és leszek ennek az életformának – hiszen továbbra is besegítek a családi vállalkozásba,- de az életpálya utam mindvégig a gyermekek felé vezetett. Kezdetben gyermekorvos szerettem volna lenni, de kiderült, hogy nem bírom a vér látványát. Így a szívem másik felére hallgatva az óvodapedagógia felé fordultam, mert biztos voltam benne, hogy ebben a szakmában tudok igazán kiteljesedni. Az akkori törvényi rendelkezések szerint az óvónői szakközépiskola már nem volt elég az óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez, de szüleim segítségével, – akik mindvégig támogatták szakmai fejlődésemet- megvalósíthattam álmaimat, óvodapedagógus lettem.
Még középiskolásként érdekes volt megélni, hogy a szakmai gyakorlaton 14 évesen csupán hét év korkülönbséggel óvó néninek hívtak a gyerekek, nagyon jó ezekre az időkre visszaemlékezni.
Próbálom minden emberben, gyermekben az értéket keresni, megtalálni, és építeni rá, így minden nap egy pozitívum kiemelésével jól indul a napom és vidámabb vagyok.
Mesélnél egy kicsit pedagógiai programodról, milyen terveid vannak a jövőben?
– Nagyon szeretek visszamenni a régi időkbe, mert én azt vallom, hogy amit az őseinktől tanulunk és továbbviszünk, azzal előrébb jutunk, hiszen a múlt gyökereit kutatva identitásunk megőrzése, a helyi értékek gondozása során fejlődhet a jövőnk.
Természetesen azokat a szakmai programokat, melyek a múltban jól működtek mindenképpen tovább ápolom, de szeretnék nyitni új tartalmak, ötletek felé is. Tehát kiemelt feladatomnak tekintem a néphagyomány ápolás területeinek gondozását Erdőtelken. Igyekszem a szülőket is bevonni, hogy közösen fedezzük fel Erdőtelek kincseit, néphagyományait. Nagyon örülök annak, hogy sok szülő aktív ebben. Az óvodanyitás óta ennek érdekében mindennapjainkat a tágas füves területeken, népi dalos játékokkal színesítjük.
Az óvoda korábban már elnyerte a Zöld Óvoda címet, amelyet évek óta nem ápolt senki, ezt szeretném visszaállítani. A hely adott hozzá, hiszen Erdőtelek egy „kincses sziget”. Egy nagyon jól felszerelt óvoda, ami a gyermekek létszámához viszonyítva nagy, tágas csoportszobákkal és játszóudvarral rendelkezik, fákkal és gazdag növényvilággal körülvéve.
A folyamat beindult, hiszen 2020. szeptember 18-án, péntek délelőtt megrendezésre került az I. Roller verseny Erdőtelken, ami remek alkalmat kínált arra, hogy a gyerekek figyelmét az alternatív, sokkal egészségesebb közlekedési módokra és eszközökre irányítsuk, a környezetszennyező autóhasználat helyett. Szemléletformáló és környezettudatos életmódra nevelés keretén belül az év elején kovászos uborkát is készítettük a dédimamám receptje alapján.
Mai rohanó világunkban egyre kevesebb időt fordítunk egymásra, ami megnehezíti a pedagógusok munkáját is. Nálad ez szokott gondot okozni?
– A jó kapcsolatteremtő és megfelelő együttműködő képesség nagyon fontos, elengedhetetlen tényezője minden intézmény optimális működésének. Az elmúlt időszakban és a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetünk és szeretnék fektetni az óvoda közvetlen-, és közvetett partnereivel eddig kialakított, jól működő kapcsolatrendszerünk fenntartására, lehetőség szerinti továbbfejlesztésére. Fontosnak tartjuk a szülők minél nagyobb arányú bevonását az óvodai munkába. Ezt közös programok, rendezvények szervezésével erősítjük.
Itt szeretném megemlíteni, hogy a gyermekvédelmi munkámat a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jellemezi mindenkor. Fontos, hogy olyan bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel, mely a tapintatra, a gyermekek iránti felelősségre épít.
-Berkecz Mónika-
