Az identitás és a kohézió jegyében zajlott „A helyi közösségek fejlesztése Soltvadkert térségében” TOP 5.3.1-16-BK1-2017-00003 azonosítási számú projekt keretében a szakmai műhely szeptember 29-30-án a Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtárban. Rádiné Láng Mónika szakmai vezető és Pájer Ildikó igazgató mindent megtett azért, hogy a résztvevők mind szakmailag, mind a képzésben a maximumot kapják. Ehhez nagymértékben hozzájárult Dr. Vercseg Ilona a közművelődési élet nemzetközileg elismert meghatározó alakja.

-Hirdetés-

Dr. Vercseg Ilona pár mondatban beszélt nekünk az identitás és kohézió fontosságáról:

„Az identitás és a kohézió két olyan fogalom, ami nehezen emészthető és érthető első hallásra. A néprajz tudományi terület a közösségfejlesztéssel összefüggésben is felmerül. A népek és a települések identitása hatalmas téma. A közösségfejlesztésben például, ha valaki szereti azt a helyet ahol él és érti is annak a helynek az üzenetét, megérti, hogy őseink által honnan hová is haladunk. Ez egyfajta boldogság, mert tartozni valahová, ahol méltányolnak, szeretnek bennünket, ahol ismernek és elfogadnak, ez mindennél többet ér.”- foglalta össze a közösségfejlesztés szakembere.

A résztvevők is megszólaltak, elsőként Somogyi Leventét kérdeztem milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt két nap során:

„Vártam a találkozást dr.Vercseg Ilonával, mert eddig csak az írásain keresztül ismerhettem. Csengőd is részt vesz a „Helyi identitás és kohézió erősítése” című pályázatban, mely nagyban támaszkodik az ő munkáira. Az első nap a „Településünk bemutatása egy kívülállónak” című feladat során pont egy soltvadkerti önkormányzati képviselőt választottam partnernek. Első ránézésre településeink közt nincs sok hasonlóság, ám a beszélgetésünkkor hamar kiderült, hogy mégis van számos párhuzam, mely erre a Kiskunsági, Kiskőrös környéki területre jellemző” – részletezte Somogyi Levente, aki a csengődi önkormányzat munkatársaként érkezett.

Arról is beszélt, hogy az előadó által felmutatott konkrét példák voltak számára a legérdekesebbek. Minden példát azon a szemüvegen át vizsgáltam, hogy vajon mi lenne belőle megvalósítható Csengődön, ez vagy az működhetne-e nálunk? Még fogunk róla beszélgetni a tenni akaró helyiekkel.

Mártáné Czékus Györgyi a Tázlári Művelődési ház művelődésszervezője is beszámolt a szakmai műhely lényegéről.

„A képzés első napja azért volt élmény mindannyiunk számára, mert tudatosan, kiscsoportos feladatokkal próbáltuk meghatározni a saját helyünket a helyi társadalomban, valamint a településünket elhelyezni a tágabb környezetünkben. Élvezettel hallgattuk egymás benyomásait, és rögtön viszonyítási alapot is kaptunk a lakosság kapcsolatrendszeréről, a szervezettségéről, a közösség normáiról, és a közösségi eseményekről. Az odatartozás és a kötődés kérdésének körbejárása szintén érdekes problémákat, és aspektusokat vezetett fel.”

„Tudod-e milyen öntudat kopár öröme húz-vonz, hogy e táj nem enged és miféle gazdag szenvedés taszít ide?” – József Attila és más költők szavait a két napban sokszor hallhattuk kiváló előadónktól.

Az identitás erősítésére, a közösségfejlesztés gyakorlati munkájára nagyon széleskörű példákból kaphattunk ötleteket. Az elmúlt évtizedek magyarországi és külföldi kutatásainak végtelen széles skáláját mutatta be a professzor asszon, így szemléltetve a kis közösségek megmozdításának módszereit.

Igazán kedvet kaptunk arra, hogy elkészítsük településeink falukönyvét, közösségi, közérdekű kalendáriumát. Az ismeretek mellett magával ragadó volt az előadó emberi kisugárzása, a lelki feltöltődés lehetősége. Csak köszönettel tartozunk a szervezőknek– tudhattuk meg Mártáné Czékus Györgyitől.

Berkez Mónika