Az 1980-as években nagymértékű változások indultak el világszerte. Ezek a változások olyan folyamatokat indítottak el Magyarországon is, amelyek végül egy teljesen más társadalmi és politikai rendszer irányába mozdították el az országot, mely többek között az önkormányzatiság megjelenését is magával hozta. A nemzetközi és országos események közben, Kiskőrös sem maradt ki a rendszerváltás folyamatából.
Annak idején, Kiskőrösön is megalakultak az országosan ismert akkori pártok, helyi szervezetei: Független Kisgazdapárt, MDF, SZDSZ, MSZP, FIDESZ, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt is. Az őáltaluk mandátumot nyert képviselők alkották az első helyi politikai vonalat a városban.
Az első önkormányzati választásokon, a néhány független jelölt mellett, nagyrészt még inkább országos pártok helyi szervezeteinek jelöltjei mérették meg magukat. A civil szervezetek megjelenése inkább a ’90-es évek végén lett látható. Az országos politika témák akkoriban sokkal erősebben voltak jelen az önkormányzati döntéshozatalkor, mint manapság.
Az első képviselő testület tagjainak az alábbi személyeket választották:
Baranyai János
dr. Szenohradszki Béla
Budavári László
dr. Juhász Endre
Kálecz János
Bodor Jenő
Lelkes László
László Sándor
Lasztovicza Jenő
Pivarcsi Pál
Matusik István
dr. Rónaszéki Aladár
Varga Endre
Lupták György
Boldoczki József
Tömör János
Tereánszkiné dr. Dulai Ilona
Harcos Károly
Barkóczi Ferenc
Az első kiskőrösi képviselő-testület mind korösszetételben, mint pedig az iskolai végzettség tekintetében a legváltozatosabb volt, a későbbi képviselő testületekhez képest. Orvosok, ügyvédek, valamint kisiparosok és gazdálkodók ültek egymás mellett Kiskőrös városvezetésében és vitáztak a legapróbb részleteken is, sokszor az alapvető jogszabályi ismeretek hiányában is, a folyamatos jogszabályi háttér változása mellett. Lelkes, lokálpatrióta emberek voltak ők, akik vállalták, hogy nem csak kritizálnak a „fotelből”, hanem tenni is próbálnak valamit környezetükért, az emberekért.
Abban az időszakban a polgármestert még nem közvetlenül a lakosság, hanem a képviselő testület tagjai választották meg maguk közül. Ez csak az 1994-es önkormányzati választásoktól alakult át a mai rendszerre. Azóta van az, hogy a lakosok közvetlenül, külön szavazólapon választhatnak polgármestert. Kiskőrösön dr. Szenohradszki Béla lett a város első polgármestere. Annak idején indultak meg az akkori idők legfontosabb beruházásai Kiskőrösön. A gázvezeték megérkezése a városba, a szennyvízelvezető rendszer kiépítésének megkezdése, a telefonhálózat és a kábeltelevízió hálózat kiépítésének megkezdése, valamint a közvilágítás korszerűsítése az akkori korszerűnek számító technológiára. Ezek az alapszintű szolgáltatások 30 évvel ezelőtt még nem léteztek Kiskőrösön, ma már azonban nélkülözhetetlenek a napi szintű társadalmi és gazdasági életben. Talán el sem tudnánk képzelni mindennapjainak nélkülük. Járdaépítések, belterületi útaszfaltozások kezdődtek, hiszen ebben az időben, még a belterületi utak nagyjából felén volt csak aszfaltút.
Eltűntek a régi kommunista rendszer emblematikus figuráiról elnevezett utcanevek, amelyek részben helyi személyekről lettek újranevezve és a mai napig így ismerjük ezen utcaneveket. Így lett a Lenin utcából-Okolicsányi utca, a Majakovszkíj utcából-Soós utca, a Hámán Katóból-Sárkány József utca, a Mező Imre utcából-Mező utca, a Ligeti Károly utcából-Liget utca.
Ebben a ciklusban esett vissza rendkívüli mértékben a kulturális rendezvények iránti kereslet, hiszen drámai életszínvonal csökkenés kísérte a gazdaság átalakulását állami vállalati szektorok uralta gazdaságból, magánvállalkozások tevékenységéig, amely óriási munkanélküliséget eredményezett az akkori időkben. Ennek ellenére, ebben a ciklusban indult el a minden ősszel megrendezett Szüreti Napok is 1992 októberében, amely a közel 30 év alatt a térség legnagyobb szabású rendezvényévé nőtte ki magát.
Megalakult a Városi Sportigazgatóság, létrejött a Hivatásos tűzoltóság is, valamint létrehozták a Kiskőrös Városért Alapítványt.
A sok munka épp hogy csak megkezdődött, amikor egy közúti balesetben elhunyt dr. Szenohradszki Béla polgármester. Temetésén óriási tömeg vett részt, amely annak tudható be, hogy közvetlen stílusa, emberszeretete miatt, rendkívül népszerű volt a lakosok között.
A kiskőrösi képviselő-testület tagjainak új polgármestert kellett választania, aki ezúttal Kálecz János lett.
Már ebben az időszakban óriási anyagi nyomást jelentett a frissen alakult önkormányzatoknak az intézményrendszer fenntartása. Az iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények, hivatásos tűzoltóság eredetileg mind az önkormányzatok működésében voltak. Később ezeket lehetőség volt átadni például a megyei önkormányzatoknak, még később pedig az egyházaknak, illetve állami szervezetek vették át az üzemeltetésüket. Az intézményfenntartás óriási terhei miatt már az első ciklusban is kidolgoztak átszervezési javaslatokat, de a jelentős társadalmi ellenállás miatt ezek kivitelezhetetlenek voltak. Így néhány próbálkozás után, Kálecz János polgármester 1993 márciusában úgy döntött, hogy nem folytatja vezetői munkáját, lemondott polgármesteri tisztségéről és a ciklus végéig képviselőként folytatta tevékenységét a városvezetésben.
Így ebben a ciklusban már harmadjára is polgármestert kellett választani Kiskőrösön. Ezúttal a választás Barkóczi Ferenc képviselőre esett, aki ezután a későbbi választásokat követően már a lakosok szavazataival megválasztva, egészen 2006 októberéig vezette polgármesterként Kiskőröst.
Az első képviselő testület tagjai építették fel alapjait, a részben ma is működő intézményrendszernek, a társadalmi életnek. Munkájuk és döntéseik nélkül ma egy egészen más város lenne a szemünk előtt.
Kiskőrös Város Önkormányzata a következő napokban az ingyenes Kiskőrösi Hírek újság mellett, valamennyi háztartásba eljuttat egy kiadványt, melyben interjúkat olvashatnak az első képviselő testület még élő és nyilatkozó tagjaival, a rendszerváltás időszakában aktív személyekkel. Turán István helytörténész kérdéseire válaszolva, mesélnek az akkori időkről.
