Az elmúlt időszak slágertémája – a covid 19 – nagyjából minden jogterületet érintett, de leginkább a munkajogot.
A home office-ra való átállás, a munkáltatói felmondások, szabadságolások tömege mind-mind a vírus hozadéka.
Az alábbi cikkben munkajogi kérdéseket boncolgatunk dr. Polereczki Csilla ügyvéd segítségével/tanácsaival.
A koronavírus járvány második hulláma ismét gyors és hatékony fellépést kíván meg a munkáltatóktól. Jelen helyzetben számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalójával szemben karantént rendelt el. Mi az eljárás ebben az esetben?
– Azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, egyszerű a válasz, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére.
A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér.
Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz.
Társadalombiztosítási szempontból pedig különbséget kellett tenni korábban is a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági karantén és aközött az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági karanténba. A külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka ugyanis társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek, így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak.
Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.
További lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére.
Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken.
Összességében tehát elmondható, hogy a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak.
Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon.
Múlt hét csütörtöktől érvényesek a távmunkavégzés új, a veszélyhelyzet idejére meghirdetett szabályai. Ezekről mit lehet tudni?
– A rendelet tulajdonképpen három kérdéskört vizsgál, illetve szabályoz. A szabályozás célja, hogy biztonságosabbá tegyék a munkavégzést, csökkentsék az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken.
A veszélyhelyzet ideje alatt is történhet távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított saját munkaeszközzel. Ehhez nem szükséges a felek közötti munkaszerződést módosítani. Azok a munkavállalók, akik döntően otthonról végzik a munkájukat („home-office”), mostantól kvázi minden külön megállapodás nélkül megfelelnek a távmunkavégzés új szabályainak. A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Szintén eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.
- A veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak, ami mindkét fél érdekeinek érvényesülését segíti.
- A veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló egyes törvény rendelkezéseit, viszont munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét – így azonban pl a munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról a munkavállaló gondoskodik. Célszerű erről a tájékoztatásról a munkáltatónak legalább egy e-mailt küldenie a munkavállaló e-mail címére, amelyről visszaigazolást kér.
- A veszélyhelyzet ideje alatt, a munkavállaló személyi jövedelemadója tekintetében igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a – munkaszerződés szerinti – távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de havonta legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. Ha egy hónapnál rövidebb a munkavégzés, akkor természetesen arányosan kevesebbet.
Érdeklődni, felkeresni dr. Polereczki Csillát, az alábbi elérhetőségek valamelyikén tudjátok:
Fotók: Kincses Photography
