Hakan Duman és Duman-Flórián Mária 17 éve alkotnak egy párt. Négy évvel ezelőtt, 2017 januárjában nyitották meg éttermüket Kiskőrös belvárosában, ahol török specialitásokkal várják vendégeiket. Éttermük ars poeticája és célja a török és magyar kultúra ötvözése. Kíváncsiak voltunk arra, hogy-e két kultúra, és azok szokásrendszere, hagyományai mennyire mosódnak össze, vagy éppen különülnek el karácsony alkalmával.
Az év végéhez közeledve közösen elevenítettük fel családi szokásaikat.
Hogyan ünnepeltétek a karácsonyt gyermekkorotokban?
Marcsi: Nekünk sosem hazudtak a szüleink, nem mondták azt, hogy a Jézuska hozza a karácsonyfát és az ajándékokat. Jézus a világmegváltó és minket így is neveltek, ebben a szellemben. Mi a karácsonyfát is együtt díszítettük fel, sőt közösen készítettük a szaloncukrot is. A karácsony fő üzenete mindig az volt, hogy Jézus születésnapját ünnepeljük. Ezt így vittük tovább felnőtt korunkban is.
Hakan: Gyermekkoromban Törökországban inkább a Szilvesztert ünnepeltük. Noha keresztények vagyunk, mi mégis teljesen másképp ünnepeljük, mint a magyarok. Advent a várakozás időszaka, karácsony pedig a Megváltó megszületésének ünnepe. Azok a családok, akik ezeket az értékeket tudják és elismerik, azok ünneplik a karácsonyt Törökországban.
Mennyiben változtak meg ezek a szokások, amióta egy párt alkottok?
Marcsi: Mivel mindketten keresztények vagyunk, a gyerekeket is abban a szellemben neveltük, hogy karácsony Jézus születése. Nem volt Jézuskázás. Viszont nagyon nagy hangsúlyt fektettünk az adventi várakozásra, a meghittségre, hogy az ünnep ne a kapkodásról, a fényűzésről szóljon. Pompát is csak addig csináltunk, amíg a gyerekek kicsik voltak. Akkoriban kívül-belül ki volt díszítve a ház. Olyan volt, mint egy mesében. Ma már ezt nem csináljuk, sokkal szolidabban ünnepelünk. Akkoriban arra törekedtünk, hogy a gyerekekben örökre megmaradjon ez a csodaszép élmény, ugyanakkor az adventi időszak számunkra sokkal inkább a lelki készülődésről szólt mindig is.
Hakan: A gyerekvilágban teljesen más a karácsony, mint felnőttként.
Milyen előkészületek előzik meg nálatok a karácsonyt? Hogyan ünnepeltek?
Marcsi: A szenteste minden évben úgy indult nálunk, hogy a Hakan egy hatalmas bográcsnyi levest megfőzött a szegényeknek, amit aztán szétosztott. A gyermekeinket mindig abban a hitben neveltük, hogy egész évben szeressenek és adjanak/adakozzanak, ha tudnak. Ezt a meghittséget nagyon jól sikerült átadnunk. Úgy gondolom, nagyon szerencsések a gyerekeink, hogy úgy élhették meg az ünnepeket, hogy minden ragyogott körülöttük. Ezeket az alapokat szerencsére már most látjuk, hogy ők is továbbvisznek a saját gyerekeiknél. Amióta a gyerekek kirepültek, azóta sokkal visszafogottabban ünnepelünk. Persze azért díszítgetjük a fát, a lakást. Készülünk az ünnepekre, de ma már inkább diétásabb ételeket eszünk. Azonban amikor a gyerekek hazaérkeznek az ünnepekre, akkor olyan menüt állítunk össze, ami a kívánságuk. A szentestét kettesben töltjük, aztán 25-26-án csatlakoznak hozzánk a gyerekek, sőt a szüleimet is meg szoktuk hívni az ünnepekkor. Mivel évről-évre egyre nagyobb a családunk, már hat unokával is büszkélkedhetünk, így arra törekszünk, hogy a családban mindig békesség legyen.
Hakan: Mivel a karácsony a szeretet ünnepe, ezért az adakozásról is szól. Mi szeretünk az elhagyott emberekre is gondolni. Kiskőrösön sok rászoruló van. Mióta megnyitottuk éttermünket a város központjában, minden év decemberében az ajtóba készítünk egy hatalmas adventi naptárat, ahonnan bárki vehet ki ételt. Ezek ilyen apró kis dolgok, de számunkra nagyon fontos. Ha tehetjük, minden évben visszalátogatunk Törökországba a családomhoz, de ez idén a vírus miatt sajnos meghiúsult.
Az ünnepek közeledtével mit üzentek olvasóinknak?
Marcsi: Az évek alatt azért rájön az ember, hogy a nagyon sok körítés, a külsőségek majdnem hogy feleslegesek, persze kell egy ünnepi hangulat, hogy megadjuk a módját. De a legfontosabb, és főleg a mai világban karácsony legfontosabb üzenete: Jézus Krisztus miértünk született meg, ezért mindannyiunk szívében legyen ott és ne csak karácsonykor.
Hakan: Mindenkinek békét a szívébe, mely 365 napból álljon!
Fotógaléria:
