Az időseket érintő internetes csalások megelőzésére ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) öt pontban kedden, a biztonságos internet napján.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyan a nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren hetente interneteznek, kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók.
Hozzátették, a kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyermekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz.

A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal.

-Hirdetés-

Ebben segít a világháló előnyeit és veszélyeit bemutató biztonságos internet napja is.
Az NMHH megbízásából készült 2020-as internetes felmérés szerint a 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk ellenére gyorsan tudott adaptálódni az okostelefonokhoz. Ennek a korosztálynak a 84 százaléka használ okostelefont, és 81 százaléka internetezik is rajta. Többségüknek fontos a készülék, ragaszkodnak hozzá. Körükben az okostelefonos internetezők 57 százaléka azt mondja, ő már rosszul érzi magát, ha nincs nála.     

A közleményben ugyanakkor kiemelték: miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok.

Az NMHH öt pontban határozta meg az idősek online biztonságáért szükséges lépéseket.
  • Első tanácsként azt írták: gondoskodni kell arról, hogy a nagyszülők telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy szükséges az általuk használt programok és alkalmazások rendszeres aktualizálása.    
  • Kérték továbbá, hogy az időseket segítsük személyes adataik védelmében, abban, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak. Ezeket hogyan tárolják és ne osszák meg senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem.    
  • A harmadik pont a kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket arra, hogy körültekintően bánjanak az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal, segítsünk nekik elsajátítani a “ha gyanús, kerülendő” elvet, és azt, hogyan tudnak leiratkozni ezekről a levelekről.    
  • A negyedik tanács a netes önvédelem: adjunk iránymutatás arra, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek.    
  • Az ötödik ajánlás a digitális komfortzónára vonatkozik: az időseket segíteni kell egy olyan digitális környezet kialakításában az okostelefonjukon vagy a laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat.

Tafferner Évát, az NMHH kommunikációs igazgatóját idézve azt írták: a 65 év felettiek nem csupán a COVID-19 szempontjából számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hanem a netes visszaélések terén is. A digitális világban a legfiatalabbak jóval otthonosabban mozognak. A generációk közti tudásmegosztás sokat lendíthet azon, hogy a világháló a jelenleginél is biztonságosabb terep legyen minden korosztály számára – áll a közleményben.

Forrás: MTI
Kiemelt kép: pexels.com