Az erdő- és vegetációtüzek tekintetében két fokozottan veszélyes időszak van. Az egyik kora tavasszal, ezek az úgynevezett „tavaszi tüzek”, melyek többsége a tavaszi kerti tevékenységhez köthetőek. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok ilyenkor égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot. A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának. 

A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek különféle okokból keletkezhetnek, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A tűzoltóságtól viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.

A száraz gaz, avar és egyéb kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat a települések önkormányzatai rendeletbe szabályozhatják, és feltételekhez kötötten engedélyezhetik. Azokon a településeken ahol a helyi önkormányzat ezekről nem rendelkezik tilos a száraz gaz, avar és egyéb kerti hulladék belterületi égetése. A kerti hulladékok hasznosításában alternatív környezetkímélő megoldást jelenthet a házi komposztálás. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a zöldhulladék elszállíttatása is jó választás, mely több településen megoldott.

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat a külterületi ingatlanok vonatkozásában, a külterületen történő égetést, hasonlóan a belterületen végzett égetéshez, nem teszi lehetővé, kivéve, ha azt más jogszabály engedélyezi.

Abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem rendelkezik a szabadtéri égetésről önkormányzati rendelettel, abban az esetben e tevékenység sem belterületen, sem külterületen nem végezhető. 

Amennyiben a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a szabadtéri tűzgyújtás lehetőségét külterületen, azt a terület tulajdonosának, használójának írásban be kell jelentenie az égetés megkezdése előtt 5 nappal, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez (Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság). A bejelentést a következő e-mail címre kell megküldeni: bacs.titkarsag@katved.gov.hu.

A bejelentésnek tartalmaznia kell irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét.
A bejelentést ingyenesen lehet megtenni.

A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket, amikor azt a helyi önkormányzati rendeletek lehetővé teszik.

• A kerti zöldhulladék elégetése alapvetően tilos az ország területén, de az önkormányzatok rendeletben engedélyezhetik a belterületi égetést bizonyos keretek között /meghatározott nap(okon) és időpont(okban)/.

• Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében.

• Olyan helyet válasszunk a száraz növényzet égetésére, ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk.

• Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pld.: gumit, műanyagot.

• Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.

• Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.

• Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre, illetve lakó- és nyaralóépületre.

• Biztosítsuk a tűz eloltásához és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.

• Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Abban az esetben, ha mégis „elszaladt” a tűz értesítsük a tűzoltókat. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.

Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?

A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő akár 3.000.000-, forintig terjedő tűzvédelmi bírság is kiszabható, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.