Dr. Szepesvári Szabolcsot kérdeztük a regisztráció szükségességéről, az oltás kapcsán fellépő mellékhatásokról. Az interjúban kitérünk arra is, hogy oltás után feltétlenül szükséges-e hordani a maszkot.
Még mindig nagyon sokan vacillálnak azon, hogy regisztráljanak-e a védőoltásokra, bár az információk alapján azt tudjuk, hogy egyre többen élnek a lehetőséggel. Miért tanácsos, miért kellene minél több embernek regisztrálnia?
A regisztráció azért fontos, mert aki nem teszi meg, az eldobja magától azt a lehetőséget, hogy oltást kaphasson. Nem lesz soha behívva, aki nem regisztrál. Azt látni kell, hogy egyetlen út van a járvány jelenlegi védekezési szakaszában: ez pedig a védőoltásnak a beadatása. Abban az esetben, amíg nem lesz 6-7 milliós átoltottság Magyarországon, addig véleményem szerint felelőtlenség lenne arról beszélni, hogy könnyítsék a korlátozó intézkedéseket.
Főleg úgy, hogy most nagyon emelkednek a betegszámok.
A brit mutáns sokkal fertőzőbb, ami már itt van közöttünk. Ez okozza a betegszám emelkedést Magyarországon. A védőoltások ugyanolyan biztonságosak és hatékonyak ez ellen a brit mutáns ellen is. A kiskunhalasi kórház mobil oltópontján több mint 3000 embert oltottunk be az első körben, és már 1500 felett van a második körös oltásokat megkapók aránya is.
A kórházban első perctől fogva vezetünk egy regisztert, amiben rögzítjük az oltási reakciókat. Így 21-28 nap múlva, amikor a következő oltás lesz esedékes megkérdezzük a beoltottakat, hogy milyen reakciókat tapasztaltak. 17 féle reakciót vizsgáltak a klinikai keretek között. Nagyon jól nyomon tudjuk követni, hogy milyen – ahogyan a köznyelv fogalmaz – mellékhatások jelentkeznek.
Mik ezek a mellékhatások és mit nevezünk ezek közül gyakorinak?
Mondjuk 1500 emberből 180-nál jelentkezik izomfájdalom, azt nagyon gyakorinak lehet nevezni. Ez a vállban jelentkező izomfájdalom. Ennél minden szám lényegesen alacsonyabb. Az mindenesetre egyértelmű, hogy mint az influenza elleni oltásnál, az oltás helyén jelentkező izomfájdalom a leggyakrabban jelentkező oltási reakció.
Tavaly tavasszal a járványhelyzet legelején, mindenki azt kérdezte, hogy mikor lesz már védőoltás. Most hogy itt vannak, elindultak a szkeptikus hangok is. Ne is beszéljünk a chipekről… Mit lehet mondani ezekre a gyakran felmerülő negatív hangokra?
Véleményem szerint a folyamatok jó irányba haladnak, mivel a magyar nem bolond nép: tényleg egyre többen regisztrálnak. A napi gyakorlatom az, hogy a kardiológiai szakrendelésre érkezőket mindig meg szoktam kérdezni, hogy regisztrált-e már.
Sok-sok negatív hang van a különböző oltásokkal kapcsolatban is. A beteg határozza meg, hogy számára melyik a legmegfelelőbb oltóanyag?
Nem. Bízzunk már annyira az orvosainkban, szakorvosainkban, háziorvosainkban, hogy megfelelő módon el tudják dönteni, melyik lesz a megfelelő vakcina! Ne otthon magunknak, meg ne az internetről akarjuk eldönteni, hogy nekem ez lesz a jó, és a másik pedig rossz. Az oltások között egyébként vannak különbségek. 5 oltás rendelkezik magyarországi engedéllyel, köztük van a a Sinopharm is, amit kínainak csúfol a köznyelv.
Holott tudni kell, hogy egyrészt nagyon sok gyógyszerünket gyártanak Kínában, amit egyébként mindennap beveszünk. Akkor fel sem merül a betegekben, hogy jaj, én ezt nem szedem, mert ez kínai.
Tehát szerintem ne beszéljünk róla úgy, hogy kínai. Ez a Sinopharmnak a vakcinája. Az egyiket megtiszteljük, hogy megmondjuk a nevét, a másikat pedig nem. Ugyanez vonatkozik a Szputnyik V-re is. Pláne egy olyan országban, ahol 16 éves korára az ember 15 védőoltást megkap. 1969 óta működik az országban a kötelező oltási rendszer, aminek komoly előnyei vannak.
Nem szabad azt elfelejteni, hogy a TBC jelenleg nem tizedeli a magyar lakosságot. Miért nem? Azért mert a BCG oltás ma kötelező. Ha nem lenne, ugyanúgy itt lenne a TBC. Romániában a különböző rózsahimlő járványok vannak sajnos halálos áldozatokkal egy nem kötelező oltási rendszer miatt. Meghalnak gyerekek, felnőttek, tehát súlyos következményei vannak.
Tudni kell, hogy a Szputynik V és az AstraZeneca oltása között nagyon kevés különbség van. Mind a kettő adenovírus alapú.
Tehát éljünk azzal a lehetőséggel, amit az orvostudomány biztosít a társadalom számára és azt gondolom, hogy szükséges lenne megbízni a szakemberekben.
Ne kérdőjelezzük meg az orvos hitelességét. Higgyék el, semmilyen politikai nyomás nincs rajtunk, hogy melyik vakcinát adjuk be a betegnek.
Ez az orvosnak az egyéni felelőssége és nem a betegé.
Az orvosok látják a betegéletutat, kórelőzményt. Aki fertőzött volt és közben fogalmuk sincs arról, hogy átestek rajta, őket hogyan oltják be?
Tudni kell, hogy akik enyhe tünetekkel, vagy szinte tünetmentesen estek át a víruson, azoknak az immunrendszere, az ellenanyag szintje olyan alacsony, ami nem véd meg a következő fertőzéstől. Nekem a kórházban számos olyan kollégám van, akik 3 hónapon belül újrafertőződtek a második hullámban. Nem akarok részletesen belemenni, de azt pontosan meg lehet határozni egy betegségről, hogy az egy régebbi fertőzésnek a következménye, vagy egy jelenleg zajló fertőzésnek a tünetegyüttese. Ehhez kell a klinikai tapasztalat, kell az, hogy pontosan kikérdezzük a betegeket, hogy mikor, milyen tünetek kezdődtek.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy azért fontos az oltás, mert akkor nem fogom majd továbbadni, nem fogok fertőzni. Tegyük ezt tisztába: aki megkapja az önmagát, vagy a családját védi? Mi a szerepe ezen a téren az oltásnak?
2 szerepe van. Az egyik, amire számadat is van, hogy 95%-os védettséget biztosít ezzel a súlyos, esetleg halállal végződő betegséggel szemben. A másik lényeges szerepe az, hogy ha megfertőződök a koronavírus bármelyik mutáns variánsával, addigra már a szervezetem találkozott a tüskefehérjével, amivel a vírus hozzá tud kapcsolódni a sejtekhez és be tud kerülni azokon belülre. A vírus csak ott tud szaporodni. Így a vírus szaporodását kezdi el nagyon hamar gátolni a saját immunrendszerünk. Egy túlzott immunreakcióval több milliós vírusszám nem fog kialakulni. Tehát véd a halálos kimenetel ellen, másrészt a vírus szaporodása gátlódik bennünk.
A fertőzési időszak rövidül, mert körülbelül 3000 vírus szükséges ahhoz, hogy beszippantsuk, ezáltal megtelepedjen bennünk.
Ha egy vírust fölnyal az ember az asztalról, az nem fog bajt okozni, ha be van oltva, ha nincs. A maszknak pont ez a lényege, hogy ezt a vírustömeget ne engedje beszippantani.
Ha már a maszkoknál járunk. Nagyon sokan abban reménykednek, hogy ha megkapja a vakcinát, akkor minden korlátozó intézkedés – így a maszkhasználat alól – fel lesznek mentve.
Bács-Kiskun megyében az elsők között lettem beoltva. Társadalmi felelősségvállalási tudata van az embernek, tehát ettől én még lehetek tünetmentes hordozó.
Attól, hogy nem lesznek súlyos tüneteim, attól én még megfertőzhetem azt, aki nincs beoltva. Tehát a maszkhasználatot akkor lehet megszüntetni, amikor megállítottuk a járványt és nincs betegszám emelkedés.
Mikor juthatunk el oda, hogy már az átoltottság nagymértékűnek lesz mondható? Mikor fognak az egészen fiatalokig eljutni?
Azt gondolom, hogy a fiatalokig őszre fogunk eljutni. Ha megfelelő oltóanyag mennyiség érkezik az országba, és azt gondolom, hogy a kormányzat mindent megtesz a beszerzésért, hogy kellő mennyiségű oltóanyag álljon rendelkezésre.
