Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint koránt sincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás. És igaza is volt, hiszen Gulyás Gergely a március 25-ei online sajtótájékoztatón a nyitási terveket illetően közölte- ha 2,5 milliót eléri az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyitnak az iskolák, óvodák, középiskolák. Legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak.
Maruzsa Zoltán azt nyilatkozta- kizártnak tartom, hogy a tanév végéig így maradjon a digitális munkarend. Jelenleg valószínűbb, hogy a jelenléti nevelés és oktatás visszaállítása kitolódhat egy kicsit, de ehhez is látni kell a következő két hét fejleményeit. Ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta Maruzsa Zoltán. Az egyre közeledő vizsgaszezon kapcsán pedig azt mondta, bár nincsenek konkrét számok, a középiskolák döntő többsége élt a kiscsoportos foglalkozások és személyes felkészítők lehetőségével, amelyek a tanulók visszajelzései szerint is hatékonyak és szükségesek, ez pedig nem okozott járványügyi gócpontot.
Lesz-e szóbeli érettségi?
Az államtitkár szerint a nagy kérdés az, hogy egyáltalán könnyítés-e a diákoknak az, ha nem lesz szóbeli. Szerinte ugyanis tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani. Technikailag persze egy vizsgaalkalom kevesebb, mint kettő, de nagyon sokan vannak, akik szóban eredményesebbek, mint írásban, és számukra a szóbeli vizsga kifejezetten jó javítási lehetőség, ez főleg igaz például az idegen nyelvre. A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni – mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást.
Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat,
ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek,
tehát normál menetrendre készülünk.
Ezen felül arról is beszélt az Emmi államtitkára, hogy idén szeretnék megtartani a kompetenciamérést, illetve a fittségi méréseket is szeretnék megszervezni. Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott, “a tantermen kívüli, digitális munkarend a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen működik.“
A személyes jelenlét hiánya egyáltalán nem rontotta le a diákok teljesítményét, a tanulmányi átlagok, az érettségi vizsgák vagy éppen a középiskolai írásbeli felvételi eredményei a járvány idején is stabilan hozták a korábbi évek átlageredményeit – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán. Hozzátette, mindez optimizmusra ad okot, de természetesen ennek igazolására további adatokra lesz majd szükségünk. Ezért is kíváncsian várjuk, hogy az idei érettségi vagy például az országos kompetenciamérés eredményei hogyan alakulnak majd, hiszen a mostani vizsgázók jelentős időt töltöttek el online tanulással.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt év során nagyon sokat fejlődött a tartalomszolgáltatás, több az okostankönyv, létezik egy részletes szakmai útmutató, és működik a Digitális Kollaborációs Tér. Az informatikai háttér tehát sokat javult, de hatalmasat fejlődtek a pedagógusok is, az ő elkötelezett hozzáállásuk nélkül mindez nem lehetne eredményes. Tavaly augusztusban a minisztérium járványügyi intézkedési tervében azt kértük, hogy készüljön fel minden intézmény, legyen forgatókönyvük arra az esetre, ha azonnali digitális átállást rendel el a kormány. Azóta számos iskolában voltak egyedi intézkedések, ahol az átállási protokollt részlegesen és átmenetileg már alkalmazni kellett. Tehát a pedagógusok már kipróbálták a szoftvereket, az új, digitális oktatási módszereket a mostani rendszerszintű alkalmazás előtt. Azt mondhatom, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen működik. A tavaly óta felhalmozott tudást remekül tudják kamatoztatni az internet és a számítógép használatát korábban nem feltétlenül preferáló kollégák is, nagyon büszkék vagyunk rájuk.
Az online oktatással összefüggésben tervez-e a szaktárca valamilyen felmérést a diákok pszichés kondíciójának megállapítására?
A járvány lecsengését követően érdemes lesz majd „felmérni a károkat”, így a tanulók lelkiállapotát is. Jelenleg arra kértük az intézményeket, hogy az iskolapszichológusok és a szakszolgálatok a járvány idején erre fordítsanak fokozott figyelmet és erőforrást, hiszen a személyes foglalkozások és találkozások kiesése lelkileg mindenkit megvisel.
Sok család él a gyermekfelügyelet lehetőségével?
A tapasztalatok szerint a családok nagyon fegyelmezetten betartják a szabályokat. Értik, miért van szükség a szigorra, és azok veszik igénybe a gyermekfelügyeletet, akik tényleg nem tudják másképp megoldani. A számok mindennap változnak, március 19-én például óvodai felügyeletet országosan 20.313 fő kért, ez az összes óvodás 6,3 százaléka. Az általános iskolákban ennél is kisebb az arány, összesen 5036 fő élt a felügyelet lehetőségével, ami mindössze a tanulók 0,7 százaléka.
Forrás: eduline.hu, magyarnemzet.hu
Kiemelt kép: illusztráció
