2021. június 16-án a kiskőrösi buszmegállóban lévő Nagy Imre téren, az egykori politikus és mártírtársai kivégzésének 63. évfordulója alkalmából került sor a koszorúzási ünnepségre. Több városi egyesület, szervezet és az önkormányzat is képviseltette magát.
Először Filus Tibor, a képviselőtestület Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Majd Turán István, helytörténész mondott emlékbeszédet.
Nagy Imre emléktábla koszorúzása
Turán István elmondta, hogy “mennyire ironikus volt a felálló Kádár-kormány munkás-paraszt elnevezése, hiszen a sztálinista hatalom ellen volt az akkori kormány munkás-paraszt elnevezése. Hiszen a sztálinista hatalom ellen egyetemisták, segédmunkások, hegesztők és parasztok vagy paraszti származású ipari munkások tüntettek. Ők voltak a későbbi megtorlás áldozatai is, hiába szerették volna azt láttatni, hogy a korábbi horthysták, grófok, bárók vagy püspökök tiltakoztak a fennálló rendszer ellen.
Nagy Imre megítélését természetesen befolyásolja, hogy Rákosiékkal együtt tért haza Moszkvából, és begyűjtési miniszterként szolgálta az elnyomó hatalmat. De ő volt az is, aki Sztálin halála után megszüntette a kuláklistákat, az erőszakos téeszesítést és a sztálinista terror fojtogató légkörét, valamint ő záratta be a munkatáborokat is.
Nagy Imre 1956. október 23-án este, a Parlament erkélyéről még elvtársaknak szólította a tüntetőket, s akinek a gondolataiban leginkább egy megreformált szocializmus lebegett elérendő célként. De ő volt az is, aki egy héttel később már demokratikus választásokról, szovjet csapatkivonásokról és a Varsói Szerződésből való kilépésről beszélt.
Nagy Imre nem köpönyegforgató volt. Az ő élettörténete, politikusa útja arról szólt, hogy képes volt felismerni, hogy nemcsak lázadásról, elégedetlenségről szólt ’56, hanem a megszállók és kiszolgálóik elleni forradalomról. Megértve a történelmi időt, az internacionalista kommunizmus helyett nemzetét választotta. Ezért a bátorságért van elévülhetetlen helye a nemzeti panteonban.”
Az ünneplők II. Rákóczi Ferenc szobránál is megálltak. Emlékezve arra, hogy a fejedelem állomásozott Kiskőrösön, méghozzá 1704. július 1-én, csapatösszevonás céljából. Erre a tényre Suba György, helytörténeti kutató lelt rá annak idején. Az eredeti tábori rendtartás dokumentumának feltérképezésén dolgozik jelenleg Turán István is.
Kiskőrös Város Önkormányzatának nevében Domonyi László, polgármester és Szedmák Tamás, alpolgármester koszorúzott.
A Kiskőrösi Polgári Kör nevében Matusik Istvánné és Rohoska István.
Az 56-os Szövetség nevében pedig Faragó Imre és Fodor Tamás.
Fotógaléria:
