A 2021/2022. évi tanévben három új tanszak, köztük cselló is indult a Kiskőrösi SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskolában. László Blanka szeptember 8-tól pályakezdő tanárként dolgozik városunkban.

-Hirdetés-

Interjú László Blankával.

 

Mesélj magadról kérlek és arról, hogy honnan értesültél a kiskőrösi állásról!?

Szabadkáról jöttem, alap- és középfokú zenei tanulmányaimat ott végeztem Molnár Viktor csellótanárnál, akinek személye – és eleve az említett időszak – nagyon meghatározó volt az életemben. Felsőfokú tanulmányaimat Magyarországon folytattam, Pécsett fejeztem be az osztatlan gordonkatanári képzést. Már az első évtől kezdve Klebersberg ösztöndíjas voltam, ezért is alakult úgy, hogy mindenképpen Magyarországon kerestem állást. A déli megyékre összpontosítottam, hogy minél közelebb legyek az otthonomhoz. Így került képbe a Kiskőrösi SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola is, ahol lehetőséget kaptam a csellóoktatás újraindításában. Abban állapodtunk meg, hogy minimum hat növendékkel kezdek. A hangszerek adottak, ezért már csak a gyerekeket várjuk. Toborzási céllal szeptember 3-án hangszerbemutatót is tartottunk Falusi János dobtanárral a KEVI ének-zene tagozatos diákjainak. Bízom benne, hogy egyre többen választják ezt a hangszert zenetanulásra.

Blanka cselló bemutatót tartott a KEVI diákjainak

Ezzel párhuzamosan másutt is tanítasz?

Igen, a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola telephelyén, Jánoshalmán is. Ott négy növendékkel indulnánk. Nagyon várom, hogy elkezdjek tanítani. Ez lesz az első évem, hogy kipróbálhatom magamat tanárként.

Milyen célokat tűztél ki erre a tanévre?

Nagyon szeretnék a gyermekek személyiségére figyelni és arra, hogy ők jól érezzék magukat a zenetanulásban. Manapság egyre több a tanulási nehézség, és a figyelem fenntartása is nagy kihívás. Szeretnék a hagyományoson kívül más módszereket is kipróbálni. Nemrégiben részt vettem egy továbbképzésen a Kovács-módszer alkalmazásával kapcsolatban. Ez a módszer elsősorban egy életmódprogram, melynek fontos eleme a mozgás. Zenészeknek kifejlesztett mozgáskultúrája a zeneórákon is alkalmazható, rövid szakaszokban, olyan eszközökkel, mint például a léggömb vagy az ugrálókötél. A gyakorlatok által fejlődik a finommotorika, a ritmusérzék, a térérzék, stb., ami a csellózáshoz is szükséges. Fontosnak tartom azt is, hogy az órát jó légkör és együttműködés jellemezze.

Miért pont a csellót választottad?

Amint meghallottam a hangját, teljesen elvarázsolt. Talán azért is, mert ez a hangszer áll legközelebb az emberi hang magasságához.

Van esetleg példaképed, akire felnézel, akit elismersz?

Az első csellótanárom folyamatosan a példaképem. Másokat is említhetnék, de senkit sem szeretnék kiemelni. Mindig vannak olyan művészek, akikre felfigyelek, vagy egy-egy helyzetben eszembe jutnak.

Van kedvenc történeted, ami a zenetanuláshoz kapcsolódik, vagy mi az, ami megerősített téged abban, hogy jó pályát választottál?

Sokáig bizonytalan voltam, de vannak olyan élményeim, amik megerősítettek és ma is megerősítenek e döntésemben. Ilyen emlék például egy óvodai hangszerbemutató, amire egy kedves ismerősöm hívott el, aki egészségnevelőként dolgozik Szabadkán. Az az élmény, ahogyan az óvodások odafigyeltek és ahogyan reagáltak a kis gordonkakoncertre, pozitív visszajelzésük nagyon jól esett. A gyerekek sokkal érzékenyebbek a tiszta forrásokra, így a zenére is.

Számodra mit jelent a zenélés?

Elképzelésem szerint, a zenélés egy felszabadult játék kellene, hogy legyen, ami a valóságban sokszor nehezen valósul meg. De valahol ez lenne a célom. A zene egy kifinomult művészet, és egyben kifejezőeszköz is. Rengeteg csodálatos zenei remekmű van. Ezeket megtanulni és továbbadni nagyszerű dolog. Az együtt játék öröme is nagyon inspiráló, hiszen közösségépítő ereje van. Korábban játszottam szerb népzenei együttesben is, otthon, ami egyben arra is jó volt, hogy egy kicsit jobban megismerjem az ottani népzenét. Az imént felsorolt értékeket szeretném átadni én is tanítványaimnak.