Kiváló lehetőség vagy marketingfogás? Gyakran tesszük fel magunknak a kérdést, ha a fekete péntek kerül szóba. Utánajártunk, mi is valójában a Black Friday és hogyan viszonyulnak hozzá a hazai kereskedők.
Az Extreme Digital honlapja szerint a Black Friday a hazája nem is lehetne más, mint Amerika, ahol minden megtörténhet. Korábban a Hálaadás november utolsó csütörtökére esett, amit a kereskedők túl késeinek éreztek, hogy felkészüljenek az ünnepek előtti vásárlási időszakra. Ezért kilobbizták az amerikai elnöknél, Franklin Rooseveltnél, hogy a Hálaadás kerüljön előrébb, így került végül november 4. csütörtökére a végső dátum. Bár Amerikában még nem nyilvánították hivatalosan is ünnepnappá, mégis több államban is szabadnapot kapnak a közalkalmazottak. Aki pedig nem ilyen szerencsés… nos, a statisztikák szerint feltűnően sokan betegednek le pont ezen a napon.
A „Black Friday” elnevezés kissé negatív csengése miatt egy időben próbálták az USA-ban lecserélni a kifejezést „Big Friday”-ra, de előbbi annyira a köztudatban ragadt, hogy minden igyekezet ellenére sem jártak sikerrel.
De hogyan néz ki ez a nap Magyarországon? Érdemes különbséget tenni a hagyományos boltok és az online áruházak Black Friday leárazáskampányai között. Míg a plázákban és a hagyományos boltokban a készletek erősen korlátozottak, az online térben gyakorlatilag nincs ilyen probléma. Az eMAG honlapja szerint 2020-ban egyetlen nap alatt 3,1 millió látogatás során összesen 293.314 terméket rendeltek meg. 7:09:49-kor egyetlen másodperc alatt 298 termék talált gazdára. Nehéz elképzelni olyan hagyományos boltot, ami ekkora mennyiséget ki tudna szolgálni.
A LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint tavalyhoz képest 6 000 forinttal kevesebbet, 34 000 forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén. A jelentés kitér arra, hogy a koronavírus-járvány hosszútávú gazdasági hatásai rányomhatják a bélyegüket az utolsó negyedév eredményeire, ráadásul a tavalyi évben tapasztalt logisztikai késések is bizalomvesztést eredményezhettek egyeseknél.
Sokak számára a Black Friday akciók körüli árazások is kérdéseket vetnek fel, ami tovább ronthatja az e-kereskedelembe vetett általános bizalmat. Érdemes megismerni a leárazások hátterét, hogy könnyebben megkülönböztethessük a valódi és az esetleges kamu akciókat.
A hazai vásárlók sokáig a tévékért civakodó amerikaiakkal és a 90 százalékos leárazásokkal azonosították a fekete pénteket, a valóság azonban ettől igencsak eltérő lehet. Alapszabályként kell értelmezni, hogy a kereskedő csakis beszerzési ár felett értékesíthet, sőt, akkora árréssel kell kalkuláljon, ami számára profitot eredményez. Éppen ezért aligha reális elvárás a 90%-os leárazás a televíziók, háztartási gépek és más nagyértékű termékkategóriák esetében. Noha egyes kereskedők olykor-olykor kiemelkedő kedvezményt adnak kisértékű termékekre, vagy erősen korlátozott készletekre vonatkoztatják a nagy leárazásokat, ezek nagy valószínűséggel valamilyen versenyjogi szabályba ütköznek. Éppen ezek a szabályozások járulnak hozzá legnagyobb mértékben, hogy a Black Friday leárazássorozat tisztességes piaci gyakorlat kereteiben valósuljon meg.
