A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium szakmai fórumsorozatot szervez az ország egész területén az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásai kapcsán, különös tekintettel a gazdálkodókat érintő jövőbeni változásokra, valamint a KAP stratégiai tervre. A „Közös Agrárpolitika országos roadshow” 39 helyszínen szólítja meg a gazdákat, melynek egyik állomása február 22-én Kiskőrösön volt.
Az eseményen Gáspár Ferenc a NAK Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy a megyében négy ilyen fórum lesz, melynek első helyszíne Kiskőrös, majd Madarason, Helvécián és Szabadszálláson lesz hasonló program.
A fő cél a gazdák naprakész információval való ellátása, a tudásátadás, a hasznos eszmecsere. Megemlítette, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés és előrelépés történt az agráriumban, ami a MAGOSZ és az Agrárminisztérium szoros támogatásával ment végbe. Kiemelte az őstermelők kedvezőbb adózását, a generációváltás fontosságát és támogatását, valamint az osztatlan közös vagyon megszüntetését.
A korlátozások ellenére is helytálltak a falugazdászok a megyében, hiszen több, mint 12 ezer egységes kérelmet adtak be, 27.800 alkalommal folytattak le személyes tájékoztatást és mintegy 26.700 esetben telefonon nyújtottak tanácsadást a gazdálkodóknak. Az elmúlt esztendőben több, mint 5.000 földügyet dolgoztak fel és számos online, valamint személyes fórumot szerveztek.
A térség országgyűlési képviselője, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke Font Sándor az utóbbi évek kormányintézkedései közül kiemelte a családi gazdaságokat érintő rendkívül kedvező adózás bevezetését.
A térséget jellemezve mondta el, hogy a Dunához közelebb eső részeken nagyon jelentős a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés. A Duna-Tisza közötti részen a gyengébb minőségű termőföldeken a kertészet, szőlészet, gyümölcs-és zöldségtermesztés, valamint a fóliás gazdálkodás a jellemző, amelyek kisebb területen történnek és ennél fogva nagyobb a gazdálkodók száma. Úgy jellemezte a térséget, amelyben az összes gazdálkodási forma megjelenik.
A „gazdák lehetőségei a KAP reform tükrében” tartott tájékoztató előadást Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Kiemelte, hogy hazánk kiváló agrár adottságokkal rendelkező ország, hiszen mintegy 5 millió ha olyan föld van, ami mezőgazdasági művelés alá esik. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 500 ezer munkavállaló, és azok családjai érintettek abban, hogy milyen módon használják ki a támogatási lehetőségeket. Amennyiben Bács-Kiskun megyét nézzük, akkor a megye földterületének mintegy 58 %-a mezőgazdasági használatban van, ami mellett 21 %-on erdő található. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának 39 ezer tagja van, akikkel a folyamatos kapcsolattartás nagyon komoly feladat.
Megemlítette, hogy az új tervezési időszak várhatóan 2023 január 1-jétől indulhat el az új szabályok bevezetésével. A közös agrárpolitika struktúrája alapjaiban nem változott, tehát most is két pillérben gondolkodnak: az egyes pillér a közvetlen kifizetést, a kettes pillér pedig a vidékfejlesztési programot öleli fel. Beszélt arról, hogy megközelítőleg 4300 milliárd forintot tudnak majd a vidékfejlesztési programban felhasználni, ami megközelítőleg a háromszorosa az előző hét éves ciklusban szereplő összegnek. A támogatási lehetőségek felhasználását nagyom komoly felelősségnek is nevezte, hogy azok a gazdákkal egyeztetve jó célt szolgáljanak. Az egyes pillérben még további 3300 milliárd forint áll rendelkezésre, ami tovább segítheti a mezőgazdaság fejlődését.
Megújulhat a vidék, az agrárium, hiszen minden idők legnagyobb mértékű agrártámogatása által mintegy 7600 milliárd forintot kaphat a magyar vidék, a mezőgazdaság az élelmiszeripar. A tervezet elbírálás alatt van az EU szakbizottságainál és elfogadása esetén 2023-ban elindulhat a program.
Megemlített egy igen érdekes tendenciát, miszerint a statisztikák azt mutatják, hogy vidékről egyre kevesebben költöznek a nagyvárosokba és a közeljövőben ez a folyamat akár meg is fordulhat.
Az eseményen dr. Viski József az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a „Kiemelkedő mértékű források – a Kormány a magyar gazdák mellett” címmel tartott tájékoztatót.
Elmondta, hogy egy 2014-es kormánydöntés alapján kecskeméti székhellyel működnek vidéken, a vidék fejlődése érdekében. Megemlítette, hogy a 2014-2020-as időszakban 1400 milliárd forint, a 2021-2022-ben pedig 1500 milliárd forint támogatási lehetősége volt a mezőgazdaságnak és a vidéknek, ami összegében hatalmas előrelépés. Korábban egy hét éves időszakban kapott ez az ágazat olyan támogatást, amit most egy év alatt. Jelenleg nagyságrendekkel több pénzt tudnak biztosítani beruházási pályázatokra, és jóval nagyobb források vannak az egyéb fejlesztésekre.
Korábban 200-500 millió forintot tudtak adni az egyéni pályázóknak, most pedig már akár 2 milliárd forint is lehet ez az összeg, vagy élelmiszeripari pályázat esetében az 5 milliárd forintos támogatást is elérheti. Ezáltal a mikro és a családi vállalkozásokat, valamint a nagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat is tudják a vidékfejlesztési programból támogatni.
Kiemelte, hogy Bács-Kiskun megye a mezőgazdasági területek és a pályázók számának tekintetében is országosan az első helyen van, és a lekötött források is ennek megfelelően magas összeget képeznek. A megyében közel 72 ezer ha-on gazdálkodnak az agrár környezet gazdálkodási (AKG), és 25 ezer ha-on az ÖKO gazdálkodási programban. Nagyon fontosnak nevezte a megyében az öntözés támogatását, melyre kiemelt figyelmet fordítanak. A mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területekre is gondoltak, amelyeken erdőtelepítésre biztosítanak pályázati forrásokat.
Fotógaléria:
