A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a MAGOSZ Bács-Kiskun megyei szervezete közös tájékoztatót tartott „a termelői integráció és a KAP 2023” címmel november 21-én a kiskőrösi Művelődési Központban. A megjelenteket Filus János Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa alelnöke, és Gubán Gyula a MAGOSZ Bács-kiskun megyei elnöke köszöntötte, majd több témában is előadások hangzottak el az aktuális mezőgazdasági kérdésekről.

A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke Frittmann János elmondta, hogy nehéz helyzetben van a szőlő és a bor ágazat, mert a nagy áruházláncok az áremelés iránti igényt nem fogadják el, és visszadobják ezeket a szerződés tervezeteket azzal, hogy semmi nem indokolja.

-Hirdetés-

Beszélt arról, hogy az idei év hatványozottan rávilágított a vízutánpótlás kihívásaira, ami az elkövetkezendő években a legnagyobb problémát jelentheti. A szakemberek szerint a közeljövőben 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedés is előfordulhat, ami jelentősen befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Kiemelte, hogy a gazdáknak a megfelelő piaci árak érdekében közös összefogásra és közös fellépésre lesz szüksége.

Ribóczki Edina
A következő időszak közös agrárpolitikájáról, és az abban szereplő támogatásokról adott tájékoztatást Ribóczi Edina, a NAK vezetői igazgatási szaktanácsadója.

Elmondta, hogy 2022. november 7-én elfogadták hazánk stratégiai tervét. Az I-es pillér tartalmazza a legnagyobb összeget és a területalapú támogatásokat, a II-es pillérben található meg a vidékfejlesztés és az élelmiszer részek. A két pillérben összesen 5377 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből az I-es pillér teljes egészében Uniós támogatásként 2485 milliárd forinttal, a II-es pillér pedig 80 % hazai és 20 % Uniós részből 2892 milliárd forinttal szerepel.

Kovács Gyula
A NAK szakértője, Kovács Gyula előadásában ismertette az önkéntesen vállalható agro-ökológia programban rejlő lehetőségeket.

Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás az idei évben szó szerint beverte az ajtót, és a klímaszkeptikusoknak is látniuk kell a történéseket. A KAP stratégiáról elmondta, hogy a környezetünk, a talajunk védelme a legfőbb célja. Azon dolgoznak, hogy minden intézkedés talajélettani szempontból a vízháztartás javulását szolgálja, de védik az élővilágot a különböző vegyszerek használatának korlátozásával és a zöld növényzet megvédését, növelését is szeretnék elérni.
Azon gazdálkodók tudnak ebben a programban részt venni, akik megfelelnek az előírásoknak, és ezért támogatást is vehetnek fel, ami minimum 61 eurót jelenthet hektáronként. Megemlítette, hogy a gazdálkodási naplót 2023 január 1-től kezdve egy erre a célra kialakított elektronikus felületen kell majd vezetni, amit a NÉBIH fog üzemeltetni. A rendszernek lesz olyan előnye, hogy 2024-ben már nem kell beküldeni sehova a gazdálkodási naplót, és aki napi szinten vezeti ezt elektronikus úton, annak még nitrátadatszolgáltatást sem kell teljesítenie.
Elhangzott, hogy a termeléshez kötött támogatások köréből a burgonya kikerült, az ipari zöldségnövény tekintetében már csak a csemegekukorica és a zöldborsó maradt.

Gál Péter
A gazdák együttműködése a jövedelmezőbb szőlő-bor ágazatért címmel tartott előadást Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.

Beszélt arról, hogy emelkedtek az előállítási költségek az aszályos időjárás, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, a munkaerőhiány, valamint az energiaárak emelkedése miatt. Kiemelte, hogy ebben a helyzetben az ágazat csak a hatékonyság növelésével tud életben maradni. Az adatokból kiderült, hogy a szőlőterületeket a Covid időszakban tételesen felmérték, és talán ennek is betudható, hogy a 2019-es évben regisztrált 65400 ha-val szemben a 2020-as esztendőben már csak 62700 ha szőlőterület volt az országban. Elhangzott, hogy országos szinten az idei évben 67q/ha, a Kunsági Borvidéken pedig 86 q/ha átlag szőlőterméssel lehetett számolni, ami a fajlagos költségek figyelembevételével nagyon alacsony.
A bor értékesítés áráról elmondta, hogy az 400 Ft/liter körüli áron mozog most, amelyben a folyóbor a nemzetközi piacon 200-250 Ft/liter áron mozog. A termék ilyen áron való értékesítése esetén ez említett terméshozamok kifejezetten alacsonynak mondhatók, és abban a szektorban, ahol a magyar boroknak kellene versenyképesnek lenniük, ezekkel a mutatókkal nagyon kevés az esély erre.
Ismertette, hogy 2019-től bevezetésre került a cukortartalom ellenőrzése a szőlőnél a NÉBIH közreműködésével a borászatoknál, mely után a Biankánál 2 mustfokkal nőtt ez az érték.

Kiemelte, hogy ez a rendszer nem a büntetések kiszabása miatt működik, hanem a valós adatszolgáltatás érdekében. Az idei évben 7 állandó ellenőrzés volt az országban a borászatoknál, melyből 6 a Kunsági Borvidéket érintette. A nem megfelelő hatékonysággal való szőlőtermelésre utalva említette meg, hogy országosan a gazdálkodók átlagosan 2,53 ha, a Kusnági Borvidéken pedig 4,29 ha szőlő területtel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy elaprózott a termelés. A borászatok tekintetében a meghatározó 20-25 %-ot kitevő cégek adják a borok eladásának 70-75 %-át.
A piac szerzés tekintetében az a jellemző, hogy a szereplők alá mennek egymás árainak és így kívánják kiszorítani onnan a konkurenciát. Ennek az alacsony árlicitnek azonban az a következménye, hogy a kereskedelmi árak sem tudnak növekedni. Ahhoz, hogy a termelőnél bevétel növekedés legyen a piacot szervezni kell, mely nagy kihívása ennek a szektornak. Erre találták ki a Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) intézményét, mely a szőlő-és a bor ágazatban szereplők együttműködését ösztönzi.

Elhangzott, hogy egy jogszabály változás következtében már hegyközségi szervezetek is részt vehetnek a TISZ-ben. Az előadó kiemelte, hogy közös tárgyaláson van ebben a rendszerben a hangsúly, ami önkéntes, de ezáltal együtt tudják a termelők egy meghatározott áron értékesíteni a szőlőjüket, megszervezhetik közösen a termelésüket, és akár műtrágyát, növényvédő szereket is együtt vásárolhatnak kedvezőbb árakat kialkudva. Azt várják ettől, hogy a termelők meglátják, hogy a TISZ-t nem nehéz működtetni, és felismerik benne a lehetőségeket. A bor ágazatban már van érdeklődés a TISZ iránt a Kunsági Borvidékről, a Mátra, és Eger környékéről is.

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (35 db kép)
MEGOSZTÁS