Újabb informatív Gazdaestet tartott 2023. március 14-én a Soltvadkerti Polgármesteri Hivatal dísztermében a helyi Gazdakör.
A szép számban megjelent érdeklődőket a Soltvadkerti Önkormányzat részéről, Fodorné Dr. Schiszler Terézia aljegyzőasszony köszöntötte.
Az előadókat pedig Ritter Imre a Soltvadkerti Gazdakör elnöke konferálta fel.
Elsőként Dr. Teszlák Pétert a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatóját hallgathattuk meg, aki az új szőlőfajtákról és a génbankról tartott előadást.
Az MTA köztestületi tagja elmondta, hogy az Európai Uniós változásokat nyomon követve, a Green Deal /zöld megállapodás/ megfogalmazása alapján, kötelezően be fogják vezetni a tagállamokban 2025 és 2030 között, hogy jelentősen, de legalább 50%-ban kivonják, vagy csökkentik a növényvédő szerek használatát.
Ez nagyon érzékenyen fog érinteni minden szektort. Így természetesen a szőlészeti, és borászati szektort is.
Ezekre a változásokra és a klímaváltozásra is nagyon jó megoldás lehet a rezisztens, illetve a gombabetegségeknek magas fokon ellenálló szőlőfajtáknak a használata.
A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet génbankja, Magyarország legnagyobb szőlő fajtagyűjteménye, ami európai és nemzetközi szinten is jelentős helyen szerepel a génbankok sorrendjében.
Közel 1500 tételt tartanak fent folyamatosan, és ez a génbank részben egy jó alapot biztosít a sikeres nemesítési munkákhoz is.
Néhány újabb fajtának a bemutatása, leírása is megtörtént, amik már konkrét eredmények az intézeti nemesítési programból. Ezek közül már számos fajta állami minősítést kapott. A telepíthető fajtalistán is szerepelnek, illetve vannak olyanok is, amik oltalom alatt állnak a közösségi fajtalistán.
Ilyenek például a Jázmin, Pinot Regina, Pálma, Mers Andor szőlő, Borsmenta, Szilver. Ezek az újabb rezisztens fajták.
A csemegeszőlő fajták esetében pedig most terveznek olyan visszakeresztezéseket, amelyekkel viszonylag gyorsan képesek lesznek jó eredményeket elérni. Fontos a lisztharmat és a peronoszpórával szembeni ellenálló képességnek a fokozása és a tartós elállóképesség biztosítása, megfelelő genetikai háttérrel.
Második előadóként, Kökény Attila talajmegújító tanácsadó a no-till termesztéstechnológiáról, a takarónövények alkalmazásáról, valamint a vízmegtartó gazdálkodás szemléletről beszélt.
Bemutatásra kerültek a regeneratív eszközök, amelyekkel egészségesebb talajokat lehet létrehozni a szőlőkben is, egészségesebb környezettel. Törekedve a negatív hatások csökkentésére. Választ kaptunk arra: Hogyan kezeljük, hogyan újíthatjuk meg a szőlősök talaját?
A megoldás a talajpusztítás csökkentése, a takarónövények hatékony alkalmazása, ami segít a talajerózió megfékezésében, a tápanyag- és vízgazdálkodásban, a talajtakarással a nedvesség megtartásával, a humusztartalom növelésével. Valamint olyan tevékenységekkel, ami meg tudja fordítani az évszázados talajpusztítást.
Az előadó gyakorlati példákkal mutatta be, hogyan valósították ezeket meg Soltvadkerten, a Tokaj hegyalján, olyan területeken, ahol intenzív szőlőgazdálkodás folyik.
A talajmegújító mezőgazdaság arról szól, ha javítani akarjuk a talaj és a környezet egészségét, akkor plusz energiát kell befektetni.
A plusz energia a növények, amelyek megkötik a szén-dioxidot, növényi biomasszát fejlesztenek, úgy a föld felett, mint alatta. Ilyen egyszerű társítás például például a rozs és a bükköny keveréke, ezek a legalkalmasabbak a homokon.
Ősztől-tavaszig egy nagyon magas, akár 1,5 méteres növénytakaró van megnövesztve a szőlősorok között. A fotoszintézis segítségével hatalmas mennyiségű szén köthető meg a területen. Ez a kulcsa a további talajfejlődésnek, mert ez kell a mikrobiológiának a gombáknak, baktériumoknak, az egész táplálékláncnak.
Ezt a növénytakarót tavasszal lehengereljük, így mulcsos ökoszisztéma van létrehozva. Letakarjuk a talajt, ami hűvösebb lesz, nem ég ki, védve van a csapó esőtől, nem hordja el a szél, mert állandóan fedve van. A növények gyökerei is együtt tartják a talajt, nem lesz erózió. Ami kint van még maradék tápanyag a talajban, azt is megfogja, nem fog kimosódni, ott marad a felső 20-30 cm-ben. Minden évben, ahogy lezajlik ez a folyamat, egyre több, és több szerves anyag marad vissza a talajban. Természetesen ez kopik is, de ez egy folyamatos termelődő-lebomló tápanyagciklusban zajlik. Ezzel egy olyan pluszt adunk a termőterületnek, amivel meg tud élni. Ezenkívül még gazdaságos is, mert költséget, energiát, üzemanyagot lehet vele spórolni.
A járulékos haszon itt a biodiverzitás.
Egyenlőre a Talajmegújító Gazdák Egyesületének két tagja foglalkozik Soltvadkerten ezzel.
Végül Dr. Torgyik Tímea ügyvéd, agrár- vidékfejlesztési szakjogász előadását hallgathattuk meg az aktuális támogatásokról, és beruházási lehetőségekről.
Először a közös agrárpolitikai mérföldkövekkel ismerkedhettünk meg, úgymint az új KAP alapelvekkel, stratégiai tervekkel, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hazai költségvetésével.
Majd a várható támogatási jogcímek és újdonságok kerültek terítékre.
Ezt követően az előadó általános információkkal szolgált a beruházásokhoz, valamint gyakorlati tanácsokkal látta el a hallgatóságot a felkészüléshez, úgymint tervezés, támogatási kérelem benyújtás, megvalósítás, projektmenedzsment, és fenntartás.
Majd bemutatásra kerültek egyes várható támogatási jogcímek, újdonságok, szankciók, jogorvoslati rendszerek, lehetőségek, várható értékelési kritériumok, kötelezettségvállalások.
Fotógaléria:
