Turán István helytörténész és Boldoczki Sándor zenetanár, egykori zeneiskola igazgató, Kiskőrös Város Fúvószenekarának alapítója, karmester vállalták, hogy felkutatják és megírják Kiskőrös zenetörténetét. Összegyűjtötték, rendszerezték a fennmaradt információkat, jegyzeteket, írásokat és fotókat, míg sokakat személyesen kerestek fel. Ez a közel 300 oldalas színes, képekkel, melléklettel illusztrált színvonalas kiadvány a Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület gondozásában jelent meg, melyet Szomorné Szepcsik Éva lektorált. A kötet megjelenését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A nyomdai feladatokat a Druk-ker Kft. végezte. Munkájuknak köszönhetően ez a kiadvány Kiskőrös társadalmi életének egy újabb fontos szegmensét öleli fel és mutatja be az érdeklődőknek.

A borítótervet Bálint Zsolt, a Druk-ker Kft. munkatársa  készítette
-Hirdetés-

A történelem során a fúvós hangszerek mindig is kiemelt fontossággal bírtak. Ezek tették lehetővé először az emberek számára, hogy nagyobb távolságra is közvetíthessék gondolataikat, érzelmeiket. Az eljátszott dallamok mindig a tömeghez szóltak, így a fúvós muzsika a komolyzene egyik legjobb népszerűsítő eszközévé vált. 1848 forradalmai idején, majd az követően a fúvószene tulajdonképpen a nemzeti öntudat egyik legjobb kifejező eszköze lett. A 20. században ugyanez a tendencia folytatódott, ám a második világháború után sajnos ez a műfaj nem tudott talpra állni. Fokozatosan elvesztek a művelői és a kedvelői is. Nem kevés erőfeszítést igényelt a század utolsó évtizedeiben, hogy napjainkra a fúvószene művelése újra magas szintre jutott, ebben pedig döntő szerepe a művészeti iskoláknak volt. Ez tette lehetővé, hogy a magyar fúvós muzsika napjainkban ismét nagy közönségsikernek örvend és ismét jó úton jár. Ezzel a kötettel olyan személyeknek szeretnénk emléket állítani, akik meghatározó alakjai és művelői voltak a kiskőrösi zenetörténetnek. Közülük többen országos, sőt nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak – mesélte Boldoczki Sándor zenetanár, egykori zeneiskola igazgató, Kiskőrös Város Fúvószenekarának alapítója.

Isti és Sanyi bácsi

Őszintén megvallva, amikor néhány évvel ezelőtt Boldoczki Sándor nyugalmazott zenepedagógus megkeresett és felvetette egy zenetörténeti könyv megírásának a lehetőségét, nagyon más gondolatok kavarogtak a fejemben, hiszen nem rendelkeztem zenei előképzettséggel. Azt hittem, hogy az én feladatom a városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye írásos és fényképes anyagainak rendelkezésre bocsájtásában kimerül. Sanyi bácsi hetente többször is a vendégem volt, aki felajánlotta, hogy megkeresi azokat a személyeket, akik további fényképekkel, tartalmakkal, anekdotákkal tudnak szolgálni a kutatáshoz. A Kiskőrösi Állami Zeneiskola jelentette a kiindulópontot. Majd kibővítettük és hozzátettük a népzenét, a régi világ cigányzenéjét, az egyházi és könnyűzenét is. Sanyi bácsi telefonált, majd házalt a régi ismerősöknél, zenészeknél, én pedig szkenneltem, másoltam, jegyzeteltem, gépeltem. A dossziék egyre nagyobb hegyekben álltak az asztalomon, miközben azt vettem észre, hogy a téma egyre érdekesebbé válik számomra. Azt vettem észre, hogy a történetek papírra vetésével magam is kezdem megismerni a régebbi korok hangszeres zenészeit, zenepedagógusait, karmestereit és egyre inkább az a kép alakult ki bennem, hogy szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki csak keveset tud munkásságukkal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy sokan elfeledkeztek róluk, holott életművük sokszor emberfeletti, önmagukon túlmutató, a helyi közösségeket tekintve nagyon is jelentős. Ezt a hiányosságot valamilyen szinten pótolni mindenképpen ennek a kötetnek a lehetősége és feladata. A könnyűzenét taglaló fejezet készítésekor már én is készítettem interjúkat zenészeinkkel, vagy pedig biztattam őket egy rövidebb összefoglaló elkészítésére. Történelmi egyházaink zenei élete is terítékre került. Az evangélikus, a római katolikus, a református, a baptista és a pünkösdi gyülekezetek zenei kultúrája külön fejezetben nyer bemutatást, ezzel téve teljessé a repertoárt, amely az énekes és hangszeres zene helyi fejlődését mutatja be a régi koroktól napjainkig. Fontos kiemelnem, hogy a beérkező információk sohasem maguktól kerülnek a kutató kezébe, sokszor van segítség közvetítőre, így sokaknak lehetünk hálásak a városban. Köszönet illeti egykori és jelenlegi zenészeinket és hozzátartozóikat is, akik éltek a lehetőséggel és összefoglalva munkásságukat vállalták a megjelenést a kiadványban. A képaláírásoknál és a bőséges jegyzetapparátusban külön-külön is nevesítünk mindenkit, aki adatközlőként, érték-átadóként közreműködött. A Zenei élet Kiskőrösön című kötetet annak reményében engedjük útjára május 20-án pénteken este, hogy sikerül némileg közelebb hozni a mai kor emberét és az eljövendő generációkat is városunk hangszeres kultúrájához, annak történetéhez, az emlékállítás, a számvetés és az ismeretátadás hármas elvét követve. Bízom abban, hogy a jövő zenei élete legalább annyi színes és értékes fejezetet rejt, mint az eddig megtett út – tette hozzá Turán István helytörténész.

234 fekete-fehér és színes fotó került bele a zenetörténeti könyvbe

A kötet május 19-én pénteken 18:30 órakor kerül bemutatásra a Petőfi Sándor Művelődési Központ színháztermében a „Zenei bölcsőm Kiskőrös, Életem az egész világ” – Kiskőrös 50 éves zenei múltja alkalmából rendezett jubileumi hangverseny alkalmával. A bemutatót követően a kötet megvásárolható lesz a művelődési központ emeleti aulájában, míg a továbbiakban a Csepi Könyvesboltban, valamint kölcsönözhető lesz a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kínálatából. Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!

Az új dokumentumok bekerülnek a városi könyvtár helytörténeti gyűjteményébe 

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (12 db kép)
MEGOSZTÁS