A vármegyei I. osztályban szereplő Kiskőrösi LC labdarúgó csapata feledhető szezonon van túl. A klub vezetése a nyár során azon dolgozik, hogy a csapat játékoskerete megerősödjön és új edzői is érkezett a gárdához.
A csapat július 10-én kezdte meg a nyári felkészülését, amikor a klub vezetése bemutatta az új edzőt, Márton Zsoltot, akinek az irányításával szerepel majd a továbbiakban az együttes.
-Hogyan jött a lehetőség, hogy a kiskőrösi labdarúgócsapat edzője legyél? – kérdeztem Márton Zsoltot.
-Teljesen váratlanul ért a felkérés, mert két éve már nem dolgoztam edzőként és nem is gondoltam arra, hogy valahol munkát vállalok. A Kiskőrösi LC vezetői július elején kerestek meg és egy megbeszélést követően fél nap gondolkodási idő után mondtam igent a felkérésre. Korábban a páromnak tettem egy ígéretet, hogy Kalocsán kívül más csapatnál nem fogok edzői feladatokat elvállani, így vele megbeszélve döntöttem erről. A döntésemben befolyásolt az is, hogy egy szállítmányozási cégnél a munkám Kiskőröshöz köt, valamint az életem része a labdarúgás.
-Korábban hol játszottál aktív labdarúgóként?
-Vácon születtem és ott kezdtem el a helyi csapatban játszani 9 évesen. Végigjártam a szamárlétrát a korosztályos csapatokban az NB II-es gárdáig. Szerepeltem a megyei, a magyar serdülő és ifjúsági válogatottban is, amikor 1988-ban behívó parancsot kaptam a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítésére. Ekkor kerültem el sorkatonai szolgálatra a Magyar Honvédség kalocsai egységéhez és aktív játékosként a kalocsai csapatban játszottam hosszú ideig. Volt egy miskei kitérőm, amikor az NB III-as bajnokságot megnyertük és örökké emlékezetes marad a számomra, hogy akkor a bajnoki címért folyó harcban nagy vetélytársnak számító kiskőrösi csapat otthonában sikerült nyernünk 1-0-ra. Később játszottam még a kalocsai csapatban, de Szentesen egy bajnoki mérkőzésen elszakadt a keresztszalagom és utána már csak a megyei III. osztályban léptem pályára, de sérülésem miatt abbahagytam az aktív játékot.
-Hogyan alakult eddig az edzői pályafutásod?
-Már a váci labdarúgó időszakom alatt azt terveztem, ha egyszer abbahagyom az aktív játékot, akkor edzőként fogom folytatni a munkámat. Nagyon sokat tanultam az akkor Vácon edzőként dolgozó Reszeli Soós Istvántól, melyekből a mai napig tudok néhány elemet alkalmazni. Amikor Kalocsán még aktív labdarúgó voltam, már a serdülő csapat edzőjeként dolgoztam, később az ifjúsági gárdánál, majd a felnőtteknél edzősködtem. Voltam Szakmárom a megyei I. osztályban edző, Hajóson, Kiskunhalason, Kecelen és legutóbb mintegy két évvel ezelőtt a megyei III. osztályú Géderlak gárdájánál dolgoztam.
–Milyen tervekkel vágtál neki a kiskőrösi munkának?
-Bízom abban, hogy sikerül egy jó csapatot kialakítani, amely a kiskőrösi labdarúgás hagyományaihoz méltóan tudja majd képviselni a várost. A tervek szerint a nyári felkészülés során heti három edzés és egy edzőmérkőzés szerepel a programban a bajnokság kezdetéig. Most folynak az egyeztetések a játékoskeret kialakításáról, ami nagyon remélem, hogy július közepére lezárul és akkor már a teljes csapattal tudunk közösen dolgozni. Aki ismer azt tudja, hogy én az elvégzett munkában hiszek, nálam nincs lazsálás, mellébeszélés, engem úgy ismernek, hogy keménykezű edző vagyok és ezen nem is kívánok változtatni senkinek a kedvéért. Szeretnék egy olyan csapatot felépíteni, amely miatt érdemes kilátogatni mérkőzésekre, melyek végén úgy jöjjenek le a fiúk a pályáról, hogy egy vereség esetén is emelt fővel vonulhassanak az öltözőbe. Rövid az idő a bajnoki rajtig, meg kell ismernem a játékosokat és nekik is engem, így a taktika, a játékrendszer kialakítása még folyamatban van, de a győzni akarást, a lelkesedést mindenkitől teljes mértékben elvárom.
Fotógaléria:
