Főhajtással tisztelegtek a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai a holokauszt kecskeméti áldozatainak emléke előtt az Élet Menete Alapítvány mobil vagonkiállításának helyszínén, a kecskeméti Vasútállomáson.
A hétfő délelőtti csoportos múltidézés apropóját a kecskeméti zsidóság 80 évvel ezelőtti elhurcolása szolgáltatta, melynek során túlzsúfolt marhavagonokba kényszerítve, embertelen körülmények között deportálták a hírös város izraelita vallású lakosait. Köztük azt a tíz polgárt, akik a két világháború között a Wojtyla Barátság Központ Egressy utca 5. szám alatti épületében laktak, mint Kecskemét egyik legnagyobb adófizetői, és a vészkorszak idején e helyről hurcolták el őket, majd röviddel ezután Auschwitzban mindannyian a holokauszt áldozataivá váltak.
A Wojtyla Ház küldöttségét az Élet Menete Alapítvány helyi önkéntese kalauzolta, betekintést nyújtva a megjelenteknek a kecskeméti zsidóság történetébe, kiemelve az 1944. évi tragikus események vészterhes, szívszorító pillanatait: a vagyonelkobzásokat, az izraelita vallásúak begyűjtését, bevagonírozását (egy kisméretű marhavagonban 80-100 embert préseltek össze) és a halálvonatok elindulását Auschwitz felé.
A kecskeméti zsidóság története kapcsán elhangzott:
A zsidók betelepülése 1746-ban kezdődött meg. 1801-ben hivatalosan is megalakult a hitközség. 1869-ben a zsidóság létszáma 1512 főt tett ki. 1871-ben felépült az új neológ zsinagóga (ma a Tudomány és Technika Háza). 1917-ben létrejött az autonóm ortodox hitközség. Az 1919-es fehérterrornak 8-an estek áldozatul. 1941-ben 1346 zsidó vallású és további 174, a törvények értelmében zsidónak tekintendő (de nem zsidó vallású) személy élt Kecskeméten. A zsidótörvények következtében 1942-ben a zsidók elveszették földjeiket és földbérleteiket. 1944 áprilisában mintegy 30 főt Kistarcsára internáltak. 60 férfit pedig egy munkacsoportban arra kényszerítettek, hogy rombolják le a zsinagóga berendezését. Az épületet istállóvá alakították át. A kecskeméti gettót 1944. május 30-án hozták létre. Június elején megnyitották a téglagyár területén kialakított gyűjtőtábort, ahol a környékbeli települések (Abony, Cegléd, Csongrád, Jászkarajenő, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Soltvadkert, Törtel) zsidóival együtt 5413 főt helyeztek el. Június 17-én a kecskeméti zsidókat átszállították a gyűjtőtáborba, ahol mintegy 70 öngyilkosságot regisztráltak. A cionistáknak ugyanakkor sikerült 13 embert hamis papírokkal kimenekíteniük. 1944. június 27-én és 29-én a gyűjtőtáborban lévő zsidókat Auschwitz-Birkenauba deportálták. A kecskeméti izraeliták közül 70 nő és 4 férfi élte túl a holokausztot.
Szöveg, fotók: Karol Wojtyla Barátság Központ / Tódor Norbert
