Izsák Város Önkormányzata és az Izsáki Hegyközség 2024. szeptember 27-én, pénteken 10:00 órakor szakmai fórumot tartott. A rendezvény Knábel László hegybíró rövid köszöntőjével indult, majd Dr. Bozóky Imre, Izsák polgármestere üdvözölte a résztvevőket.
Kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés, hogy Izsák adhat otthont a konferenciának, mivel a város történelmében mindig is központi szerepe volt a szőlészetnek és borkészítésnek. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben a fórum célja, hogy útmutatást adjon a folytatáshoz, valamint lehetőséget biztosítson a tapasztalatok megosztására és a közös gondolkodásra.
Szüret 2024 helyzetkép, Piacszabályozási intézkedések – Frittmann János borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke
A 2024-es szüret rendkívüli hőségben kezdődött Magyarországon, ami a borászok számára komoly kihívást jelentett. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke elmondta, hogy az idei terméshozam világszerte, így Magyarországon is az átlagosnál alacsonyabb lehet. A fehér szőlők iránt még van kereslet, de a vörösborok eladásai csökkentek. A globális borfogyasztás csökken, és a borászoknak alternatív megoldásokat kell keresniük, mint például boralapú koktélok amelyekkel próbálnak a fiatalabb generációk felé nyitni.
Az aszály és az egyre gyakoribb klímaváltozási hatások miatt a termés mennyisége sok borvidéken elmarad a várttól. De ez nem csak hazánkra jellemző, hanem világszinten is átlagos vagy az alatti termésmennyiség várható. Az előzetes becslések alapján a szőlő mennyisége idén nem éri el a közepes mennyiséget sem. A Kunsági borvidéken várható, hogy 20-30%-kal kevesebb lesz a szőlő, mint tavaly, részben az aszály, részben a fagyok miatt. Míg a fehér szőlőknél az átlagosnál jobb eredmények is születhetnek, a kék szőlők rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, szinte nincs rájuk kereslet Európa-szerte.
Az ágazatnak sürgősen alkalmazkodnia kell a változó piacokhoz és a csökkenő kereslethez. A borászatok számára a boralapú italok, koktélok bevezetése lehet az egyik lehetséges válasz a kihívásokra, ahogy az alkoholfogyasztási szokások világszerte változnak. Az iparág azonban nehéz döntések előtt áll, mivel a borpiac Európában is szűkül, és a globális borfogyasztás csökkenése új stratégiák kidolgozását teszi szükségessé.
Szőlő-bor ágazati és támogatási aktualitások – Dr. Feldman Zsolt államtitkár Agrárminisztérium
Az államtitkár elsősorban az ágazati és támogatási aktualitásokról osztott meg információkat a jelenlévők számára.
A magyar borászat az elmúlt években mind minőségben, mind technológiai háttérben erősödött, főként a támogatási és fejlesztési programoknak köszönhetően. A támogatásokkal segítjük, hogy a szőlő- és a borágazat a jövőben is zászlóshajója lehessen az agráriumnak – mondta dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Az országban 58 ezer hektár szőlőterület van, és 2024-ben várhatóan 2,9-3 millió hektoliter bor készül.
A támogatások között kiemelte a szőlő szerkezetátalakítást, amely jelentős mértékben hozzájárult az ültetvények megújításához. A támogatási kérelmek benyújtására idén november 2-től 30-ig lesz lehetőség.
A borászati beruházásokra és fejlesztésekre 2027-ig 21 millió euró áll rendelkezésre, és a következő években napelemes rendszerekre, technológiai berendezésekre és vállalati szoftverekre is igényelhető támogatás.
A borászati innováció terén új lehetőségek nyílnak, például az alkoholcsökkentett és alkoholmentes borok előállítása is támogatást kap majd, amely révén a borászatok új piacokat célozhatnak meg. Továbbá, új ültetvények telepítésére és a hozzájuk kapcsolódó gépek beszerzésére is támogatás lesz elérhető 2025-től.
Dr. Németh Krisztina előadása a szőlők tavaszi fagykáraira és azok csökkentési lehetőségeire összpontosított.
Az éghajlatváltozás hatásai között kiemelte az emelkedő hőmérsékletet, amely korábbi fakadáshoz, virágzáshoz, valamint rövidebb érési időszakhoz vezet. Rámutatott, hogy a tavaszi fagyok gyakorisága növekszik, különösen a mélyfekvésű területeken, ahol a rügyek és a termés súlyos károkat szenvedhetnek. Az előadó különböző fagyvédelmi módszereket ismertetett, például a szélgépek használatát, a fagyvédő gyertyákat, illetve a kettős metszés technikáját, amely a kihajtás késleltetésével mérsékli a fagykárt. Az aktív és passzív fagyvédelmi megoldásokon túl Németh Krisztina a növénykondicionálás és a biostimulátorok szerepét is hangsúlyozta a növények fagytűrő képességének növelésében. Az előadás a szőlőtermesztők számára hasznos iránymutatást nyújtott a fagykár elleni védekezésben és a szőlőültetvények védelmében.
Végezetül a helvéciai Faragó Endre, az F-AirGo tulajdonosa mutatott be egy új lehetőséget fagykár elhárításra.
Az F-AirGo egy magyar családi vállalkozás, amely gyümölcsösök fagyvédelmére specializálódott. 1993-ban alapították saját gyümölcsültetvényeik védelmére. Innovatív, mobil fagyvédelmi gépeik a levegő hőmérséklet-különbségeit kihasználva keringetik a melegebb rétegeket, így megakadályozzák a fagy okozta károkat. Termékeik 11 országban elérhetők, és akár -7°C-ig képesek védeni a növényeket.
Az inverzió, azaz fordított rétegződés az a jelenség amikor felfelé haladva a hőmérséklet emelkedik. Éjszaka a föld felszíne gyorsan lehűl, a magasabb rétegek viszont sokat megtartanak a nap folyamán felhalmozott hőből, s mivel immár a légrétegek sűrűsége különböző, nem tudnak keveredni egymással. Ezt a hőtöbbletet a termőszinten elterítve védjük meg gyümölcsöst/szőlőt a fagykártól – mondta Faragó Endre.
Fotógaléria:
