A soltvadkerti városvezetés első tapasztalatai az elkerülő út kapcsán

Két ütemben, elsőként 2024. szeptember 19-én, csütörtökön délelőtt adták át a forgalomnak a soltvadkerti elkerülő út Kiskőrösről Kecskemét irányába tartó szakaszát, majd ünnepélyes keretek között december 16-án a Tázlári és a Kiskunhalasi utat összekötő szakaszát. A teljes kivitelezést a Soltút Útépítő Fenntartó és Kereskedelmi Kft. végezte, melynek értéke bruttó 20 milliárd forint. A kormányzati támogatásból megépült elkerülő útnak köszönhetően a település nagymértékben mentesül az átmenő forgalom alól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásának eredményeként a lakosok biztonságosabban közlekedhetnek, ezzel egyidejűleg pedig a zajterhelés és a légszennyezettség is csökken a városban.

Temerini Ferenc polgármester és Kárász András alpolgármester osztotta meg tapasztalatait hírportálunkkal.

Kicsivel több mint egy hónap telt el az átadóünnepség óta. Lehet-e már észlelni a forgalom csökkenését?

– Az új elkerülő utat a Magyar Közút üzemelteti, a régi, városon belüli 53-as, 54-es szakaszt szintén, ezek négy számjegyűek lettek, ami nekünk azért nagyon fontos, mert nem a mi feladatunk, például a hó eltakarítása, vagy a sózás, melyre a közelmúltba szükség is volt. Ezeket tehát továbbra is a Közút tartja fent és gondozza. Az első tapasztalatunk az, hogy nagyon jelentősen csökkent a kamionforgalom a városban. Még előfordul, hogy betévednek kamionosok, annak ellenére is, hogy a KRESZ szabályai szerint kötelesek lennének az elkerülő utat használni. Ezért is kezdeményeztük a Közútnál terelő- illetve súlykorlátozó táblák kihelyezését a csomópontokhoz. Nem büntetni szeretnénk, csupán az a célunk, ha már ennyi pénzért megépült ez az elkerülő út, hogy a kamionosok azon haladjanak. Természetesen kivétel ez alól a célforgalom. Szóval összefoglalva: nagyon jók a tapasztalataink, hiszen nagyon nagy mértékben csökkent a nagy gépjárművek forgalma Soltvadkerten – tudtuk meg Temerini Ferenctől.

– Ezt az is jelzi, hogy sokkal könnyebb kihajtani a városon átvezető főutakra, amióta az elkerülő út átadásra került – erősítette meg Kárász András.

Szolgáltatók, vállalkozók részéről érkezett már visszajelzés? Korábban lehetett olvasni a közösségi médiában arról, hogy vannak olyan cégvezetők, akik nem feltétlenül örülnek a változásnak, hiszen zsákutcába kerültek.

Temerini Ferenc: – Talán nem is annyira visszajelzés, hiszen már a tervezés során kifejezték véleményüket, hogy nem feltétlenül örülnek ennek a beruházásnak. Ennek ellenére tudomásul vették, hogy a város lakosságának érdekét szolgálja ez a projekt. Nem voltak ellenségesek, nem állíthatom ezt. Egész egyszerűen csak elmondták, hogy ők tartanak attól, hogy az átmenő forgalom csökkenése miatt kisebb lesz a forgalmuk. Azonban van egy súlyosabb következménye is az elkerülő útnak, és ez összefügg a vasútépítéssel. Azok a cégek ugyanis, akiknek a régi út mellett, a vasút túloldalán van a telephelyük, már kevésbé örültek annak, hogy a régi átjárót felüljáró váltotta ki, mivel így zsákutcába kerültek. Korábban már volt erről szó, hogy ez az átjáró nem jó, hiszen túlságosan éles szögben keresztezte a vasutat. Egyszer már neki is rugaszkodott a vasút annak, hogy kialakítson egy biztonságosabb átjárót, sőt felmerült egy esetleges felüljáró ötlete is. Ez most, az elkerülő út tervezésekor valósult meg, a város északi részén. Abban bízunk, hogy belátható időn belül megvalósul a másik felüljáró is a város déli részén, kiváltva a szintén balesetveszélyes selymesi átjárót is, és az érintett vállalkozóknak sem okoz a lezárás komolyabb érdeksérelmet.

Az imént említett szakaszon egy bicikliút is halad. Ott hogyan alakul a közlekedés?  

Temerini Ferenc: – Nagyon érdekes kérdés. Magyarországon az az előírás, hogy kerékpárút egy 160 km/h-ás közlekedésre tervezett vasútvonalat önállóan, szintben nem keresztezhet. Mivel az érintett átjárónál a személyautó forgalom megszűnt, egy utólagos kormánydöntéssel fognak építeni egy aluljárót a kerékpárútnak, így nemcsak az autósok, hanem a kerékpárosok átkelése is sokkal biztonságosabb és gyorsabb lesz, nem kell majd a sűrű vasúti forgalom miatt a pirosnál várakozni. A vasútfejlesztéssel kapcsolatban még sok mindenről tudnék mesélni, de az talán egy másik interjú témája lenne.

Kárász András: – Egy nagyon fontos momentum, hogy a Vadkerti-tó felé vezető kerékpárútnál viszont a forgalomtechnika megengedte volna, hogy a Vadkerti-tóra kimenő gyalogosok, futók, gyerekesek az úton egy szintben közlekedjenek az autókkal. Ott viszont a város kérésére épült egy gyalogos, kerékpáros aluljáró, ami kimondottan azért készült, hogy egyrészt bátran ki merjék engedni a gyerekeket a városból a Vadkerti-tó felé, illetve olyan magas az intenzitása most már a Vadkerti-tó melletti futásnak, kerékpározásnak, rollerezésnek, hogy oda mindenféleképpen a tervezéstől függetlenül szerettünk volna egy gyalogos és kerékpáros átvezetést az út alatt, ami a beruházással együtt meg is épült. Ez nagyon lényeges, hiszen évente 90 ezer látogató fordul meg a Vadkerti-tónál.

Levegőminőség vagy zajerősség mérés, esetleg forgalomszámlálás megvalósult a beruházás kapcsán?

Temerini Ferenc: – A légszennyezés évekig visszatérő kérdés volt városunkban, de nem a közlekedés hatásai miatt. Soltvadkerten sokkal inkább arra gyanakodott a lakosság, hogy a szennyezés a település műanyag üzemeiben keletkező hulladékok eltüzeléséből származik. Azonban biztosíthatok mindenkit arról, hogy ma már csak minimális hulladék keletkezik ezekben az üzemekben, és legtöbbször még azt is újrahasznosítják. Sokan úgy gondolták, hogy emiatt többen halnak meg rákos megbetegedésben, mint máshol. Utánanéztünk és nem tér el a rákos megbetegedések száma településünkön az országos, vagy megyei átlagtól. Továbbá végeztettünk a városban levegőminőség vizsgálatokat, melyek meg is állapították, hogy a levegőben kimutatható szennyeződés csak minimális mértékben haladja meg a téli időszakban a határértéket, és ez a szennyeződés biomassza eredetű, tehát a fatüzelésből származó. Ennek ellenére bármikor nyitottak vagyunk arra, hogy hasonló méréseket végeztessünk, ha a lakosság igényt tart rá.

– A közlekedés kiterelésének hatásait nagyon nehéz lenne kimutatni – tette hozzá Kárász András, hiszen a korábbi mérések nem a közúti forgalomból származó szennyeződések kimutatását célozták. Zajméréssel kapcsolatban nincs referenciánk, azonban forgalomszámlálási adataink vannak, a következő nyári számlálás adatai fogják kimutatni a csökkenés mértékét.

Temerini Ferenc: – Az elkerülő szakaszon létesültek új forgalomszámlálók, melyek valós adatokat adnak majd arról, hogy mennyien használják az elkerülő utat. Az adatok évente kerülnek kihirdetésre, az egész országra vonatkozóan, melyek a Magyar Közút weboldalán is megtekinthetők lesznek. Jelenleg a 2024-es adatok feldolgozása van folyamatban, pontos eredmények nyár végén várhatóak.

A projekt kapcsán van még bármilyen folyamatban lévő dolog?

Temerini Ferenc: –  Igen, a körforgalmak környezetének kialakítása. A növényeket nem lehetett télen elültetni, ezért a körforgalmak parkosítása tavaszra maradt. Az elkövetkező három évben a kivitelező egy alvállalkozója tartja karban a körforgalmak növényzetét. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni: volt egy pályázatunk, hogy az egyes körforgalmakba milyen látványelemeket szeretnénk elhelyezni. Azonban amíg tart a fenntartási időszak, addig nem nyúlhatunk a körforgalmakhoz, így bőven lesz időnk a legjobb ötleteket kiválasztani.

Fotók: magyarepitok.hu