A soltvadkerti sportcsarnokban november 14-én, immár 16. alkalommal rendezték meg a Márton-napi Újbor Ünnepet. A rendezvény a térség egyik legfontosabb szakmai találkozójává nőtte ki magát és idén is nagy érdeklődés kísérte az egész napos programot, amelyben a szakmai előadások, valamint a hagyományos gasztronómiai élmények egyaránt jelentős szerepet kaptak.
Aktuális kihívások a szőlész-borász ágazatban
A nap a vendégek regisztrációjával és ünnepélyes köszöntőkkel indult. A megjelenteket a program narrátora Supka Éva köszöntötte, majd Temerini Ferenc, Soltvadkert város polgármestere mondta el gondolatait és örömét fejezte ki, hogy sokan elfogadták a meghívásukat az idei programjukra is. Beszélt arról, hogy az idei Márton-napi ünnepet egy kicsit beárnyékolja az arany sárgaság elnevezésű új betegség. Megemlítette, hogy ezt a betegséget 1949-ben vették észre először Franciaországban.
Akkoriban ez különösebb gondot nem okozott, nagy gazdasági kárral sem járt, ugyanis nagyon lassan terjedt. Ismerték, együtt lehetett vele élni és valószínűleg már hosszú ideje itt van a környezetünkben. Aztán rá tíz éve, az ötvenes évek végén történt valami, ami megváltoztatta ezt az egész helyzetet. Behozhattak Amerikából egy kabócafélét, amely találkozva ezzel a fitoplazmával, a speciális baktériumnak felgyorsította a terjedését. Ez a fitoplazma képes megélni, valamint szaporodni ennek a kabócának a vérrendszerében nyári időben és így terjeszti ki ezt a növényre. Azáltal, hogy repülni is tud a kabóca, igen gyorsan szaporodik és terjed fizikailag is az aranyszínű sárgaság.
Ebben szerepet játszik a klímaváltozás is, mert az utóbbi évek száraz időjárása kedvező feltételeket teremt ennek a kórokozónak és a hordozójának is a szaporodására. Így jutottunk el 2006-ig, amikor is Magyarországon először azonosították ezt a kabócafajtát, majd 2013-ig, amikor magát a betegséget is. 2014-ben a Nébih készített is egy cselekedési tervet, aztán most így, 10 év lappangás után eljutottunk oda, hogy óriási a baj. Elsősorban a Dunántúlon, különösen Zala Vármegyében, de már jelentős a probléma a Balaton környékén is. A polgármester szerint pánikra nincsen semmi ok, de a helyzet nagyon komoly és oda kell figyelnünk. Meg kell fogadnunk azoknak a szakértők a tanácsait, amivel segítenek nekünk eligazodni ebben az egész problémában, valamiféle iránymutatást adnak.
A programon Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Soltvadkerti Hegyközség elnöke hangsúlyozta a térség hagyományainak és összefogásának jelentőségét. Elmondta, hogy hogy az idei évben az aszályt az idős tőkék viszonylag jól viselték, a fiatal tőkék azonban katasztrofálisan. Az idős tőkéken nagyon jó volt a termés, túlélték a vízhiányt. Beszélt arról is, hogy a borok gyümölcsössége valószínűleg a hidegebb éjszakáknak volt köszönhető. Kiemelte, hogy Soltvadkerti térségében hatalmas értéket jelent a szőlőtermesztés, ami a mindennapi megélhetés meghatározó szektora. Itt van mintegy 3000 hektár szőlőterület, ami 4 millió forintos hektár árral számolva 12 milliárd forintnyi tulajdont jelent.
A városban mintegy 300 ezer hektoliter bor készül, ami 5 milliárd forint értéket képez. Amennyiben az ültetvények tönkremennének az aranyszínű sárgaság betegségben, akkor a város gazdasága óriási bajba kerülne. A betegség kezelésében kiemelte, hogy a vizsgálatok miatt laborokat kell létrehozni és gyors eredmények kellenek a szűrésekről, hogy a fertőzést időben fel lehessen ismerni. Beszélt arról is, hogy a fertőzött tőkéket – bármennyire is fáj -, de ki kell vágni, hogy ne terjedjen tovább a betegség. Kiemelte, hogy most a legnagyobb probléma Zala Vármegyében van, ahol teljes szőlőültetvényeket kell kivágni. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne várjon senki arra, hogy ezt a problémát megoldja valaki, ez a betegség itt van, foglalkozni kell vele és mindenkinek tennie kell, hogy visszaszorítsuk ennek hatását.
Felszólalásában Font Sándor országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy már kormányzati szinten is több tárgyalás folyt a szőlőültetvényeket érintő aranyszínű sárgaság betegségről. Kiemelte, hogy folyamatosak a tárgyalások és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jogi és a pénzügyi háttér is biztosítva legyen a védekezéshez. Kiemelte a támogatások rendszerének felülvizsgálatát, különös tekintettel a vegyszerhasználatra és a szőlő ültetvények újratelepítésének kezelésével. Beszélt arról, hogy az elhanyagolt szőlőültetvények gazdáinknak a felszólításával mi legyen. Az elhanyagolt ültetvény ott van és lehet, hogy fertőzött, itt van közöttünk egy gazdatárs és azt mondja, hogy engem ez nem érdekel, ne szórakozzatok velem, én nem megyek permetezni egyszer sem. Sajnos a gazdáknak is van egy olyan része, aki azt mondja, hogy nincs ilyen probléma, de ezzel mindenképpen kezdeni kell majd valamit. Megemlítette, hogy a 12 ezer forintos hektáronkénti vegyszer használati támogatást 50 ezer forintra emelik fel, hogy a legjobb minőségű növényvédő szereket tudják kijuttatni a területekre. Sajnos egy jogszabály miatt a hatékony felszívódó rovarölő szereket kivonták a szőlőültetvényeknek való használatból és most azt kellene elérni, hogy lehet újra hadrendben lehessen ezeket állítani, vagy netán egyedi engedélyt kérni az EU-tól, a vészhelyzetre hivatkozva.
A szakmai előadások sorát Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára folytatta, aki a kormány és a magyar szőlő-bor ágazat elmúlt 15 évben kialakult partnerségét értékelte. Kiemelte, hogy az együttműködés számos fejlesztést tett lehetővé, amelyek hozzájárultak a borvidékek megújulásához és stabilitásához. Beszélt arról, hogy az aranyszínű sárgaság miatt kivágott szőlő ültetvények újratelepítésére lesznek támogatások. A szőlő szerkezet átalakítás intézkedés keretében 2010 óta mindegy 35.000 hektár szőlőültetvény újult meg, a kifizetett támogatás összege pedig mintegy 88 milliárd forint volt. Ez a támogatás komoly szerkezeti változásokat indukált, segítette a szőlőtermelés hatékonyságának növelését, a magasabb minőséget vagy magasabb hozzáadott hozamot adó szőlőfajták elterjesztését.
A szőlőborágazati beruházások tekintetében az intézkedések népszerű része volt a szőlőborágazati beruházások támogatása. A támogatás november 15-től kezdődően elérhető és december 21-ig lesz a benyújtható. Újdonság, hogy az idei évtől a szőlészeti gépek támogatása is lehetséges ebből a forrásból. A szőlőborászati beruházásokat összegezve mondta el, hogy 2010 óta mindegy 1000 kérelmezőnek fizetett ki a Magyar Államkincstár mintegy 21,5 milliárd forint támogatást ezen a jogcímen. Ezt egészítik ki a vidékfejlesztési alapból a borászatok által megnyert további támogatások, mintegy 36 milliárd forint értékben.
A promóciós támogatásokra 2025 májusi-júniusban lehetett pályázni, és a pályázati időszak jövő év május-június hónapban újra kinyílik, tehát szeretnének minél több jó pályázatnak biztosítani akár 50 százalékos intenzitású forrást az Európai Unión belüli, ideérve Magyarországot is vagy akár az Európai Unión kívüli projektjéhez. A promóció eredményei tekintetében említette meg, hogy 2010 óta összesen 62 projektet támogattak ebből a forrásból, összesen mintegy 1,5 milliárd forint értékben.
A szőlő az aranyszínű sárgaságáról elmondta, hogy a problémát elsősorban az okozza, hogy ez a kórokozó át tud terjedni a szőlőre, ami az amerikai szövőkabóca áldatlan tevékenysége miatt vált tömegessé Európában. A beteg tőkék egy év után egyre intenzívebben mutatják a betegség tüneteit, majd szép lassan kiszáradnak, elhallnak. Konkrétan a kórokozó elleni védekezés módszere az ismeretlen, egyedül a terjesztését végző vektor az amerikai szövőkabóca elleni permetezéssel lehet lassítani a terjedést. Szakemberek bevonásával elindult egy felderítési program, ami által az országban 8600 hektár területet jártak be és közel 8000 hektáron hajtottak végre drónos felderítést. Elindult egy mobil laboratóriumi szolgálat, amely többszörösen meggyorsította a vizsgálatok elvégzését és lerövidítette az ahhoz szükséges időt. Harmadik elemként központilag indítottak el egy növényvédőszeres védekezési programot. Ez a permetezés idén először, elsősorban a tapasztalat szerzői szolgáltnak tekinthető módon a Balatonboglári borvidéken történt meg mindegy 2000 hektáron.
Mindezek mellett szeretnék folyamatosan növelni az alkalmazható növényvédő szerek körét, de világszerte keresik azokat a hatóanyagokat, amik a jövőben a szőlészek rendelkezésére tudnak állni és biztonságosak, tehát akár az Európai Unió keretein belül is biztonsággal alkalmazhatók. Emellett elindult egy kommunikációs program is, hiszen a gazdatársadalom és a szélesebb közönség is kell, hogy tudjon a probléma súlyáról, tudjon a védekezés szükséges lépésekről, aktív részesévé válhasson ennek a folyamatnak és magáénak érezhesse a felelősséget, amivel a gazdatársainak is rendkívül sokat tud tudni segíteni.
Kiemelte, hogy a nem művelt területekkel is régóta kellene valamit tenni, hiszen azok most fertőzési gócpontok lehetnek és az operatív intézkedések régi adósságok rendezésére is alkalmasok lesznek. Az aranyszínű sárgaság állapotával kapcsolatos intézkedések második körében a támogatási intézkedések áttekintése is szükségszerű. Elhangzott, hogy ennek keretében több rendelet és támogatási intézkedés módosítását tervezik. Az első a szőlő szerkezet átalakítási támogatási rendelet módosítása. A rendelet már most is tehetővé teszi a támogatást, hogy igényeljenek a növényegészségügyi okból hatósággal kivágott ültetvények újratelepítéséhez.
Ez a támogatási intézkedés tehát az aranyszínű sárgaság okán a hatósággal elrendelt kivágott ültetvények újratelepítéséhez hasznosítható. Szükségesnek látják azonban ennek a feltételi könnyítését. Céljuk, hogy a maximális 75% intenzitású támogatást is elérje ez az intézkedés, illetve szeretnék előnyben részesíteni ezeket a pályázatokat a többi pályázattal szemben.
Tehát, ha források vannak, akkor nem lehet a forrás kimerülése az akadálya annak, hogy minden szőlőültetvényt újra tudjanak telepíteni, amit az aranyszínű sárgaság miatt ki kell vágni. Emellett fontosnak nevezte a már eltelepített szőlő ültetvényekre vonatkozó rendelkezések rugalmasabb áttételét is.
A másik támogatási intézkedés a permetezőszerek vásárlásához nyújtott segítség. Ennek összege jelenleg 12.000 forint hektáronként, amit mindenképpen szeretnének megemelni – az emelés mértéke a rendelkezésre álló költséges források függvénye -, a cél az 50.000 forint hektáronkénti összeg biztosítása.
A harmadik eleme ennek az intézkedés tervezetnek, az aranyszínű sárgaság állapota következtében kialakult jövedelem csökkenés részbeni kompenzálását szolgálhatja. A 2021-es év óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer ennek forrását 30 %-os termelői hozzájárulás és 70 %-os Európa Uniós forrás adja. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kieső jövedelem 70 %-át tudta kompenzálni az intézkedés. Ez a lépés utólagos kompenzációt jelentene mindenki számára, hogyha a kieső jövedelmeiket pótolni kell, hiszen ez a krízisbiztosítás valójában egy jövedelembiztosítéki rendszer.
A negyedik elem a fertőzés miatt kivágott és újratelepített ültetvények esetében a termőre fordulásig felmerülő művelési költségfedezetét biztosító, hosszú-lejáratú és kedvezményes kamatozású forgóeszköz elnyújtása. A hitel futamideje a tervek szerint 10 év, kamatozás pedig jóval kedvezőbb lesz a piacinál.
Az ötödik elem a közös agrárpolitikában és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekre összefüggő elháríthatatlan külső ok, amit vis maiorként szoktunk röviden megfogalmazni. Ebben az esetben alkalmazott eljárásokról szóló rendelet alapján Vis maior oka a szőlő egyik legveszélyesebb károkozói azon egészébe tartozó aranyszínű sárgaságot sárga okozó betegség.
Erre való tekintettel a kedvezményezettnek külön igazolást az érintett Vis maiorról már nem kell becsatolni. Tehát a támogatás, a jogosultságaikat és a fenntartása kötelezettségek a Vis maior rendelet rendezi. Amennyiben a gazdálkodót bármiféle szankció fenyegetné egy korábbi pályázat pontjával a fenntartása kötelezettség esetén, akkor ez a Vis maior rendelet mentesíti azoknak a szankcióknak az esetlegességétől, amit előre vetített az akkori támogatás. Az érintett termelők mentesülhetnek a támogatási kötelezettségek alól, ha a Vis maior kérelmet benyújtják a Kincstárhoz 21 napon belül!
Az elhanyagolt vagy engedély nélkül ültetvény kivágása az nem minősül Vis maiornak, tehát aki eddig nem tette meg a szükséges növényvédelmi munkátokat, vagy nem művelte a területét, ott ezt most Vis maiorként nem lehet alkalmazni. A művelt szőlőre vonatkozik a Vis maior rendelet, tehát azokra a gazdatársakra, akik egyébként megtesznek mindent és saját hibájukon kívül kerülnek ennek az ártó károkozónak az áldozatává. Az adatok pontos leadása a gazdálkodótól és a hegyközségtől, valamint a hegybírótól is különös odafigyelést igényel.
A program során a klímaváltozás borászatra gyakorolt hatásairól Dr. Vasárus Gábor László, az ELTE KRTK tudományos munkatársa tartott előadást. Rámutatott, hogy a Kunsági borvidéken is egyre érezhetőbbek a szélsőséges időjárási körülmények, amelyek új módszerek és alkalmazkodási stratégiák kidolgozását teszik szükségessé.
Évjárat értékelés és növényvédelmi aktualitások
A nap során Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet intézetigazgatója értékelte a 2025-ös évjáratot. Elmondása szerint az idei év több kihívást tartogatott, ugyanakkor a borok sok helyen ígéretes minőséget mutatnak.
A dél előtti blokknak kiemelt témája volt az aranyszínű sárgaság (FD) betegség, amely egyre nagyobb veszélyt jelent a magyar szőlőültetvényekben. Németh Csaba, a MATE Badacsonyi Kutató Állomás munkatársa osztotta meg a felderítés tapasztalatait, majd Dr. Németh Krisztina, a MATE Kecskeméti Kutató Állomás tudományos főmunkatársa a kabócák szőlőben betöltött szerepéről és elleni védekezésről beszélt.
Libaságok és újborok – méltó zárása a napnak
A rendezvény hagyományaihoz híven a szakmai előadások után került sor a Márton-napi libaságok ebédre, amelyet a Kunsági borvidék pincészeteinek friss újborai kísértek. A résztvevők a térség jellegzetes ételei mellett megkóstolhatták az idei évjárat első borait is, amelyek sokak szerint ígéretesen nyitották a szezont.
A XVI. Márton-napi Újbor Ünnep idén is kiváló lehetőséget teremtett a szakmai eszmecserére Soltvadkerten, a kapcsolatépítésre és a közösségi élmények megélésére. A szervezők szerint a nagy érdeklődés és a tartalmas program ismét bizonyította, hogy Vadkert méltán a Kunsági borvidék egyik központi találkozóhelye.
Fotógaléria:
