A klímaváltozás hatásai egyre markánsabban érzékelhetők a Kárpát-medence bortermelő térségeiben is. Erre a kihívásra keresett válaszokat a Climate_CRICES Pilot Actions – Kick-off és munkacsoport ülés, amelyet 2026. február 25-én rendeztek meg a Szentpéteri Borászatban, Kiskőrösön. A Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által szervezett eseményen termelők és szakértők vettek részt, hogy közösen gondolkodjanak a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás gyakorlati lehetőségeiről.
A délelőtt folyamán szó esett a program célkitűzéseiről, a hazai szőlőfajták jövőjéről, a klímaváltozás által támasztott kihívásokról és lehetőségekről, az adaptációt segítő kutatási eredményekről, valamint a térségi borászatokat érintő kockázatelemzés tapasztalatairól is. A találkozó egyértelművé tette: a klímatudatos szemlélet és az együttműködés kulcsszerepet játszanak a szőlészeti és borászati ágazat hosszú távú fenntarthatóságában.
Az eseményt Grónay Andrea Mária, a KDMFÜ Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a Közép-Duna-menti kiemelt térség több nemzetközi projektben is részt vesz, köztük a Climate_CRICES programban, amely az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség erősítését célozza. Hangsúlyozta, hogy a térség gazdaságában kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak, különösen a szőlészetnek és borászatnak, ezért fontos a klímaadaptációs megoldások keresése. A projekt lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi tapasztalatokat a helyi gyakorlatban is hasznosítsák.
A következő előadó Opauszki Ágnes, a KDMFÜ Nonprofit Kft. projektmenedzsere volt, aki bemutatta a Climate_CRICES nemzetközi projektet, amely az Interreg Central Europe 2021–2027-es program keretében valósul meg. A 30 hónapos, mintegy 2,29 millió eurós költségvetésű együttműködés célja a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenállóképesség növelése.
A nyolc ország részvételével zajló projekt egyik legfontosabb eleme egy többnyelvű, adatvezérelt online „dashboard” létrehozása, amely a hőhullámok, az aszály, a vízhiány, az árvizek és a biodiverzitás csökkenésének hatásait jeleníti meg. A rendszer a döntéshozók és a termelők számára is segítséget nyújt a megalapozott klímastratégiák és gyakorlati megoldások kialakításában.
A Közép-Duna mentén a projekt mindhárom kiemelt tématerületen – az aszály és hőhullámok, a vízhiány és árvizek, valamint a biodiverzitás csökkenése kapcsán – kíván konkrét megoldásokat kidolgozni, különös tekintettel a térség meghatározó ágazatára, a szőlészetre és borászatra. Ágnes is elmondta, hogy a rendezvény célja az érintett szereplők bevonása és a helyi igények feltérképezése volt, hogy a nemzetközi együttműködés keretében gyakorlati, a térségben is alkalmazható javaslatok szülessenek.
A folytatásban Szőke Norbert szakértő kapott szót a Landscope Kft.-től, aki a Homokhátság klímaváltozási kilátásait ismertette. Elmondta, hogy a térség csapadékmennyisége várhatóan tovább csökken, miközben a hőmérséklet emelkedik és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válnak.
A vízmérleg már jelenleg is negatív, és a párolgás növekedése tovább súlyosbítja az aszályhelyzetet. A szakember hangsúlyozta: a tervezett vízpótlási nagyléptékű projektek ugyan enyhíthetnek a problémán, de a Homokhátság jelentős része – beleértve Kiskőröst és térségét – továbbra is főként a helyben lehulló csapadékra támaszkodhat. Ezért kulcsfontosságú a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, amely a vízmegtartás egyik leghatékonyabb eszköze lehet. Ahhoz, hogy a szőlőtermesztés hosszú távon is fennmaradjon a térségben, elengedhetetlen az alkalmazkodás és a gazdálkodási módszerek átalakítása.
Ezután Dr. Oláh Róbert, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet intézetigazgató helyettese és kutatóállomás vezetője beszélt a szélsőséges időjárási események hatásairól a szőlőtermesztésre, és a várható forgatókönyvekről. Rámutatott, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a csapadékmennyiség – 600 mm körüli értékekről 400 mm alá –, miközben a nyári hőmérséklet tartósan magas, a szüret pedig egyre korábbra tolódik. Az új telepítések már csak öntözéssel maradnak meg, a talajvízszint csökkenése pedig műszaki beavatkozásokat is szükségessé tesz.
A klímaváltozás nemcsak vízhiányt, hanem növekvő növényvédelmi kockázatokat is hoz: új kártevők és betegségek jelentek meg, amelyek a melegebb éghajlat miatt terjedtek északabbra. Emellett a szélsőséges szél, a tűzveszély és az energiaárak emelkedése is komoly kihívást jelent az ágazat számára. Az alkalmazkodás lehetséges irányai között említette az öntözési és vízvisszatartási kísérleteket, a szárazságtűrőbb fajták keresését, valamint a nemesítési és biotechnológiai módszereket. A precíziós, szenzoros és drónos monitoring rendszerek szintén segíthetnek a stressztünetek korai felismerésében és az ültetvények állapotának nyomon követésében.
A rendezvényen ezután Dr. Miglécz Tamás, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója tartott előadást inspiráló kutatásokról, adaptálható megoldásokról, valamint a sorköztakarás szerepéről a szőlők és gyümölcsösök talajának állapotjavításában. Hangsúlyozta, hogy a talajtakarás – akár spontán, akár vetett – segíthet csökkenteni az eróziót, javítani a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, ami a klímaváltozás miatt egyre fontosabb.
Az ÖMK kísérletei szerint a vetett takarónövény-keverékek nem okoznak automatikusan többlet tápanyagigényt, sőt még javíthatják a talaj nitrogénellátását is. Ugyanakkor homoktalajon és aszályos években egyes keverékek nem bizonyultak elég ellenállónak, ezért szárazságtűrőbb összeállításokra van szükség. Összességében a sorköztakarás fontos eszköz lehet a talajállapot javításában, de a megoldást mindig a helyi talajadottságokhoz és klimatikus viszonyokhoz kell igazítani.
A záróelőadás előtt húszperces szünet következett, amely során a szervezők szendvicsekkel és sós falatokkal látták vendégül a jelenlévőket.
Az utolsó előadó Jerger Zsolt volt, a Déli ASzC Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium oktatója, aki beszélt a kockázatelemzésről, a kitettség, sérülékenység és alkalmazkodási kapacitásról a kiemelt térségi borászatban.
Rámutatott, hogy a felmelegedés Magyarországon már mérhető: az elmúlt 50 évben jelentősen nőtt az átlaghőmérséklet és a hőségnapok száma. Ez alapjaiban borítja fel a korábbi terroir-egyensúlyt, és a Duna–Tisza köze a jelenlegi forgatókönyvek szerint a mediterrán, sőt akár a forró éghajlati kategóriába kerülhet. A világ bortérképe átrendeződik: a szőlőtermesztés északabbra tolódik, miközben a hagyományos fajták egy része egyre nehezebben tartható fenn.
Kiemelte, hogy a sérülékenységet növeli a hőösszeg emelkedése, a savvesztés, a vízhiány, valamint az új kártevők – például az amerikai szőlőkabóca – megjelenése, amelyek szintén összefüggnek a klímaváltozással.
Az alkalmazkodás három szinten történhet:
Rövid távon: fitotechnikai beavatkozásokkal (árnyékolás, jégvédelem, öntözés)
Középtávon: területválasztással (északi lejtők, magasság), térállás módosításával
Hosszú távon: fajtaváltással és szárazságtűrőbb, hőtűrőbb fajták bevezetésével.
Példaként mediterrán fehér- és kékszőlő-fajtákat (Alvarinho, Vermentino, Barbera, Carmenere) említett, amelyek savmegtartásuk vagy hőtűrésük miatt a jövőben alternatívát jelenthetnek.
Összegzésként hangsúlyozta: a klímaváltozás nem elméleti kérdés, hanem napi gyakorlat, és a borászat jövője azon múlik, hogy mennyire tudatosan és időben reagálunk a növekvő kockázatokra.
Sándor-Majoros Zsuzsanna, a KDMFÜ Nonprofit Kft. szakmai igazgatója az interaktív blokk felvezetésében arra kérte a résztvevőket, hogy az előadásokban elhangzott kihívásokat és kockázatokat ne csak elméleti szinten kezeljék, hanem gondolják végig, miként jelennek meg a mindennapi működésben, és milyen gyakorlati megoldások alkalmazhatók.
Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kérdését nemcsak környezeti oldalról érdemes vizsgálni, hanem a társadalmi és gazdasági szempontokat is be kell vonni a gondolkodásba. Utalt a munkaerőpiaci helyzetre, a képzés kihívásaira, és hangsúlyozta: az agrárium nyitott rendszer, amely egyszerre környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőknek is ki van téve.
Az interaktív beszélgetés célja így az volt, hogy a résztvevők közösen azonosítsák a térséget érintő jelenségeket, és több dimenzióban – környezeti, társadalmi, gazdasági – gondolkodjanak a lehetséges válaszokról.
Fotógaléria:
