A Kiskőrösi LC U14-es csapata a korosztályos vármegyei bajnokságok közép csoportjában szerepel. A kiskőrösi együttes április 11-én szomszédvári rangadót játszott, amikor a soltvadkerti gárdát látták vendégül.
A Kiskőrösi LC csapata hazai környezetben fogadta a Soltvadkerti TE Soltút gárdáját, akiktől 3-1-re kaptak ki a bajnokság 14. fordulójában.
Kiskőrösi LC – Soltvadkerti TE Soltút 1-3 (1-1)
Kiskőrösi LC: Csörgő – Turán, Lengyel, Szentgyörgyi, Frémer, Csővári, Antal, Dudás, Hambalkó.
Csere: B. Kovács G. Varga R., Pivarcsi, Viczián, B. Kovács T., Torgyik.
Soltvadkerti TE Soltút: Jákob – Nagy G., Nagy R., Hachbold, Galántai, Kovács N., Gál, Bozorádi, Schneider.
Csere: Rákóczi, Tóth R.
A mérkőzés elején, a 23. percben Dudás Adrián szerzett vezetést a kiskőrösieknek. A találkozó ezen részében a soltvadkertiek tudtak még egyenlíteni a 41. percben Hachbold Bence révén. A második félidőben, a 61. percben Galántai Máté szerzett vezetést a soltvadkertieknek, majd a 64. percben szintén Galántai Máté talált a kapuba, beállítva ezzel az 1-3-as végeredményt. A kiskőrösi csapat nagyot küzdött, de elkerülhető gólokat kapva szenvedett vereséget az élcsapatok rangadóján.
Ezzel az eredménnyel a kiskőrösi gárda 12 mérkőzés lejátszását követően 24 ponttal a harmadik helyen áll, a soltvadkerti együttes pedig 29 ponttal a második.
Szentgyörgyi Krisztián – Kiskőrösi LC edzője:
-Úgy készültünk a találkozóra, hogy a hétvégén az U12, U13 és U14-es játékoskeretből tudtam válogatni. Pályára lépett ma U12-es játékos is, a csapat nagyobb részét az U13-asok alkotják, de vannak néhányan az U14-esek közül is. Amennyiben az átlag életkorunkat nézzük akkor úgy másfél évvel vagyunk fiatalabbak a megengedettnél. A soltvadkertieknél többen voltak a korosztálynak megfelelő életkorúak és ez fizikálisan is meglátszott, dinamikusabbak, gyorsabbak voltak. Amellett azért nem szeretnék elmenni, hogy a mi futómennyiségünk az nagyon kevés volt. Nagyon nem szoktam játékosokra kitérni, de talán a Hambalkó István, Szentgyörgyi Zalán és Frémer Gergőnek a futómennyisége ütötte meg azt a szintet, ami ilyen rangadón elvárható. Azt fontos megemlítenem, hogy kaptunk egy olyan gólt, ami előtt nekünk kellett volna büntetőt ítélni, mert olyan rugás érte a játékosunkat, hogy le is cseréltük. Emellett kaptunk egy olyan találatot is, amikor a játéktéren belülről végezte el az ellenfelünk a bedobást és utána a kapuba fejelték a labdát a soltvadkertiek. A nagy nyomást is nehéz volt elviselnünk a jó ellenféllel szemben, ez pedig kettő olyan hiba volt, amit nem bírtunk el, hogy az ellenfelünk eggyel többen legyen a pályán. Most már nagyon sok utánpótlás mérkőzésen tapasztalom azt, hogy nem összpontosít megfelelően a mérkőzésen a játékvezető és az asszisztens sem. Mi azért dolgozunk hétről-hétre, rengeteg munkaórát belerakunk, hogy ez a hétvége nekünk egy ünnep legyen a bajnoki mérkőzést lejátszva. Nehéz azt kezelni, hogy idejön a játékvezető és már rohan le a pályáról, mert menni kell másik helyre neki egy újabb találkozón közreműködni és tulajdonképpen erre a mérkőzésre nem is összpontosítanak. Úgy gondolom, hogy ezen a vármegyében az illetékeseknek el kellene gondolkodniuk, hiszen mi azért neveljük a gyerekeket, hogy sokkal több figyelmet kapjanak a játékvezetők felől is.
Ugrai Imre – Soltvadkerti TE edzője:
-A heti felkészülésünk úgy alakult, hogy a ma pályára lépett labdarúgók közül csütörtökön az U16-os gárdában is játszottak bajnoki mérkőzést. Egy jó erőkből álló Kiskőrössel találtuk magunkat szemben és a szomszédvári rangadóhoz méltó módon készültünk. A megszokottnál egy kicsit szűkebb kerettel érkeztünk, nem szerettem volna sokat változtatni a kezdő csapaton. Nagyon fontos volt számunka, hogy ma nyerjünk az érmes helyekért folytatott harcban. A fiúktól bátor, lelkes játékot kértem és azt mondtam nekik, hogy ne vigyen el bennünket a hév, nagy szívvel, de hideg fejjel focizzunk. Már az első félidőben mezőnyfölényben voltunk, de a lehetőségeinkkel nem nagyon tudtunk élni. A szünet után pontosabb lett a játékunk és a helyzeteinket is sokkal jobban dolgoztuk ki. Volt egy kis szerencsénk is, de azt gondolom, hogy ezért tettünk. Mindenki nagyon akart, a képességeihez mérten maximálisan oda tette magát.
Fotógaléria:
