Bács-Kiskun vármegye is érintett az új Szent István Vidékfejlesztési Program első, kísérleti szakaszában. A kormány szeptember 8-án ismertette részletesen az új vidékfejlesztési modellt, amelynek pilotprogramja tíz vidéki mikrotérségben, összesen száz település bevonásával indul. A kiválasztott térségek között „Bács vidéke” is szerepel. A program egyik legfontosabb újdonsága, hogy a fejlesztési elképzelések kialakításába és rangsorolásába a helyi közösségeket is bevonják.
A Szent István Vidékfejlesztési Programot a kormány nem egyszeri pályázati konstrukciónak, hanem hosszú távú fejlesztési modellnek szánja. A cél az, hogy a vidéki beruházások ne egymástól elszigetelten valósuljanak meg, hanem az egyes térségek adottságaira, problémáira és lehetőségeire épülő fejlesztési stratégia részei legyenek.
Bács-Kiskun is bekerült a program első körébe
Az új rendszert elsőként tíz, különböző adottságokkal rendelkező vidéki mikrotérségben próbálják ki.
A kormány által megnevezett pilotterületek: Zalakaros vidéke, Harkány vidéke, Bács vidéke, Pásztó vidéke, Medgyesegyháza vidéke, Igal vidéke, Tiszaújváros vidéke, Gyöngyös vidéke, Nyírbátor vidéke és Gönc vidéke.
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. A kormány tájékoztatása szerint az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
A kiválasztás során ugyanakkor nem kizárólag a jövedelmi adatokat vették figyelembe. Vizsgálták a települések fejlettségi helyzetét, településszerkezetét, gazdasági karakterét, természetföldrajzi adottságait, valamint energia- és fejlesztési potenciálját is.
A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024-es egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
Pontosan mely Bács-Kiskun vármegyei települések érintettek?
Ez jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a vármegye lakói és önkormányzatai számára.
A szeptember 8-án megjelent hivatalos kormányzati tájékoztatás a tíz pilot mikrotérséget megnevezi, közöttük „Bács vidékét”, azonban a közlemény nem sorolja fel külön az egyes mikrotérségekhez tartozó településeket.
Ezért jelenleg a nyilvánosságra hozott hivatalos információkból nem állapítható meg teljes bizonyossággal, mely Bács-Kiskun vármegyei települések tartoznak az első száz település közé.
Milyen fejlesztések valósulhatnak meg?
A program meglehetősen széles fejlesztési területet ölel fel. A kormány tájékoztatása szerint támogatást kaphatnak többek között közlekedési és mobilitási fejlesztések, út- és közvilágítás-korszerűsítések, megújuló energiához és vízmegtartáshoz kapcsolódó beruházások, valamint egészségügyi, gyermekellátási, közösségi és turisztikai fejlesztések.
A rendszer lényege ugyanakkor nem az, hogy országosan meghirdetnek egy-egy egységes beruházást. Először az adott térség fejlesztési igényeit kívánják feltárni, ezekből térségi stratégiát készítenek, majd szakmailag előkészítik a konkrét projekteket és ezekhez kapcsolják a rendelkezésre álló forrásokat.
Fejlesztési testületek jönnek létre
A kiválasztott mikrotérségekben fejlesztési testületeket hoznak létre.
Ezekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiát, összegyűjtik a helyben jelentkező igényeket, majd szakmailag előkészítik a megvalósíthatónak ítélt projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok segítik.
A modell tehát nem kizárólag központilag meghatározott beruházásokból indul ki: a kormány terve szerint a helyi tudásnak és a térségben élők véleményének is szerepet szánnak.
A 16 év feletti helyiek is rangsorolhatják a fejlesztéseket
A program egyik legérdekesebb eleme a közvetlen lakossági részvétel.
Miután a fejlesztési testületek és szakemberek előkészítették a megvalósítható projektjavaslatokat, az adott térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik azokat.
Vagyis a tervek szerint a helyi lakosság véleménye is szerepet kap annak meghatározásában, hogy az adott térségben mely beruházásokat tekintsék prioritásnak.
Nem a Magyar Falu Program helyett indul
Fontos tisztázni azt is, hogy az új program nem váltja fel a Magyar Falu Programot.
A szeptember 8-i hivatalos kormányzati tájékoztatás ezt egyértelműen rögzíti: a Szent István Vidékfejlesztési Program nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket, illetve más hazai és európai uniós fejlesztési programokat. Az új rendszert ezekkel összehangoltan, azokat kiegészítve kívánják működtetni.
A Magyar Falu Program tehát továbbra is működik. A kormány korábbi, 2026-os tájékoztatása szerint annak keretében továbbra is többek között önkormányzati ingatlanokra és eszközbeszerzésekre, utakra, hidakra, járdákra, vízelvezetésre és más kistelepülési fejlesztésekre biztosítanak forrásokat.
A két rendszer között lényeges különbség, hogy a Szent István Program hangsúlyosan térségi fejlesztési modellként jelenik meg: nem pusztán egyedi pályázatokban, hanem egymásra épülő helyi fejlesztési stratégiákban gondolkodik.
A Szent István Program elindításáról a kormány már a július 16-i kormányülést követően beszámolt. Akkor azt közölték, hogy a kezdeményezés célja a magyar vidék megtartóerejének növelése és a falvak elnéptelenedésének megállítása, a fejlesztéseket pedig az érintett települések polgármestereinek és lakosságának bevonásával, a helyi igények alapján kívánják megvalósítani.
A szeptember 8-i bejelentés ehhez képest már az új modell részletesebb működését és a tíz kísérleti térséget is bemutatta.
A pilotprogram után országosan is bevezetnék
A most kezdődő első szakasz tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik a módszertant.
A következő szakaszban a program országos kiterjesztésének jogi és szervezeti feltételeit készítik elő, valamint létrehozzák az Országos Vidékfejlesztési Hálózatot. Ennek feladata a térségi szereplők szakmai támogatása, a módszertani segítségnyújtás és a bevált megoldások megosztása lesz.
A jelenlegi kormányzati tervek szerint 2027. augusztus 20-án kezdődhet meg az országos bevezetés. Ezt követően az arra jogosult vidéki térségekben fejlesztési testületek alakulhatnak, és lehetőség nyílhat a programhoz való csatlakozásra.
Teljes körű működése esetén a Szent István Vidékfejlesztési Program mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
Hosszabb távon a 2028 utáni vidékfejlesztésre is hatással lehet
A program jelentősége a mostani kísérleti fejlesztéseknél nagyobb lehet. A kormány ugyanis az új modellt olyan fejlesztéstervezési rendszerként kívánja kialakítani, amely hosszabb távon a magyar vidékpolitika egyik meghatározó elemévé válhat.
A hivatalos tájékoztatás szerint a program tapasztalatai a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is hozzájárulhatnak.
Bács-Kiskun vármegye számára ezért különösen érdemes figyelemmel követni a következő időszakot. A vármegye az első tíz kísérleti térség egyikével már a program induló szakaszában érintett, a következő fontos információ pedig az lesz, hogy pontosan mely településeket foglalja magában a hivatalosan „Bács vidéke” néven megjelölt pilotterület, és milyen konkrét fejlesztési elképzelések kerülnek majd az ott élők elé.
Forrás: Magyarország Kormánya, 2026. szeptember 8-i és korábbi hivatalos kormányzati tájékoztatások.
