Az érettségi sok középiskolás számára nem csupán egy fontos iskolai mérföldkő, hanem egy következő életszakasz kapuja is. Különösen igaz ez azokra a diákokra, akik már középiskolásként tudják, hogy egészségügyi, orvosi, gyógyszerészeti vagy más természettudományos területen szeretnének továbbtanulni.
Ezekhez a célokhoz a biológia és a kémia sok esetben kiemelt jelentőségű tantárgy. A sikeres felkészülés azonban nem egyik napról a másikra történik. A nagy mennyiségű tananyag, az összetettebb összefüggések, a feladattípusok és az esetleges emelt szintű követelmények miatt érdemes időben kialakítani egy olyan tanulási rendszert, amelyben a tudás fokozatosan épül fel.
A jó eredményhez ugyanis nem feltétlenül az vezet, ha valaki az utolsó hónapokban próbálja egyszerre megtanulni az egész középiskolai tananyagot. Sokkal hatékonyabb lehet, ha már korábban elkezdi rendszerezni az ismereteket, folyamatosan gyakorol, és időben felismeri, ha valamelyik területen segítségre van szüksége.
Miért jelenthet nagy kihívást a biológia és a kémia?
Első látásra a biológia és a kémia két különböző tantárgynak tűnik, a tanulás szempontjából azonban van bennük egy fontos közös pont: egyikből sem elegendő pusztán nagy mennyiségű információt megtanulni.
Biológiából rengeteg fogalommal, folyamattal, szervrendszerrel, életfolyamattal és összefüggéssel kell megismerkedni. Nem mindegy például, hogy a diák csak felismeri egy-egy szakkifejezés jelentését, vagy képes azt egy összetettebb folyamatban is értelmezni.
Kémiából pedig a fogalmak mellett a számolási feladatok, reakciók, összefüggések és különböző feladattípusok is komoly kihívást jelenthetnek. Itt különösen fontos, hogy az új tananyag ne elszigetelt információként jelenjen meg, hanem kapcsolódjon a korábban megtanultakhoz.
Ha az alapok bizonytalanok, az újabb témakörök elsajátítása is nehezebbé válhat. Éppen ezért az érettségire való felkészülés egyik legfontosabb alapelve a fokozatosság.
Biológiából nem elég megtanulni a tankönyvet
A biológia sok diák számára elsődlegesen „tanulós” tantárgynak tűnik. Valóban jelentős mennyiségű ismeretet kell elsajátítani, de az érettségi szempontjából az önálló gondolkodás és az összefüggések felismerése is nagyon fontos.
Másképpen kell készülni egy olyan kérdésre, amely egy fogalom pontos meghatározását kéri, és másképpen egy olyan feladatra, amelyben több különböző tudáselem alapján kell következtetést levonni.
Ezért a biológia tanulásánál érdemes időről időre visszatérni a korábbi témakörökhöz. Nem feltétlenül kell minden alkalommal az egész fejezetet újraolvasni. Hatékonyabb lehet például röviden összefoglalni egy-egy témát, kérdéseket feltenni önmagunknak, ábrákat értelmezni, majd különböző típusú feladatokon keresztül ellenőrizni, hogy valóban megértettük-e az anyagot.
Egy biológia tanár ebben azért lehet nagy segítség, mert meg tudja mutatni, hogy mely információkat érdemes összekapcsolni, milyen logika alapján érdemes felépíteni egy témakört, és hol vannak azok a pontok, amelyekre a felkészülés során különösen érdemes figyelni.
A kémia esetében az alapok különösen fontosak
Kémiából sok diák akkor kezd el igazán bizonytalanná válni, amikor az egyszerűbb ismeretek után egyre összetettebb feladatok következnek.
Ha például egy korábbi témakör alapjai nem állnak stabilan, az később a számolási feladatoknál vagy az összetettebb reakciók értelmezésénél is problémát okozhat. Emiatt kémiából különösen fontos, hogy a tanuló ne csak a megoldási mintákat próbálja megjegyezni, hanem értse is, mi miért történik.
A kémiatanulás során sokat számíthat az is, hogy a diák képes-e lépésekre bontani egy feladatot. Mit tudunk? Mit keresünk? Milyen összefüggést kell alkalmazni? Milyen adatokat kell behelyettesíteni? Életszerű-e a kapott eredmény?
Ez a gondolkodásmód idővel rutinná válhat, de ehhez rendszeres gyakorlás szükséges.
Egy tapasztalt kémia tanár abban is segíthet, hogy a diák ne csak a helyes végeredményt lássa, hanem megértse a megoldás menetét. Ez különösen hasznos lehet akkor, ha ugyanazt a hibát többször is elköveti.
Középszint vagy emelt szint?
Az érettségi szintjének megválasztása természetesen az adott diák továbbtanulási céljaitól, felkészültségétől és az aktuális felvételi követelményektől is függ.
Azoknak, akik már tudják, hogy egészségügyi vagy más természettudományos képzésben szeretnének továbbtanulni, érdemes időben utánanézniük az adott szak aktuális követelményeinek. A VIRA korábbi érettségi témájú beszámolóiban is megjelenik, hogy az egészségügyi és orvosi pályára készülő diákok számára a biológia és a kémia komoly szerepet kaphat a továbbtanulás során.
Nem érdemes azonban kizárólag abból kiindulni, hogy „emelt szintű vizsgát kell tennem”, és utána rögtön a legnehezebb feladatokkal kezdeni.
Sokkal célszerűbb felmérni a jelenlegi tudásszintet, áttekinteni az elvárásokat, majd ezekhez igazítani a felkészülési tervet.
Aki bizonytalan az alapokban, annak először azokat kell stabilizálnia. Ha az alapok már biztosak, fokozatosan lehet áttérni az összetettebb, vizsgaszerű feladatokra.
Mikor érdemes elkezdeni a felkészülést?
Erre nincs mindenki számára érvényes egyetlen időpont. Más helyzetben van az a diák, aki már tizenegyedik évfolyamban tudatosan készül a továbbtanulásra, és más az, aki csak később dönt úgy, hogy komolyabban szeretne foglalkozni a biológiával vagy a kémiával.
Egy dolog azonban általánosságban igaz: minél több idő áll rendelkezésre, annál könnyebb lehet fokozatosan felépíteni a tudást.
A korai kezdés nem feltétlenül azt jelenti, hogy a diáknak már évekkel az érettségi előtt minden nap órákon keresztül kell tanulnia. Inkább azt, hogy van lehetőség rendszeresen visszatérni a tananyaghoz, és nem kell minden hiányosságot rövid idő alatt bepótolni.
A rendszeres, kisebb lépésekből felépített tanulás sok esetben kevésbé megterhelő, mint az utolsó pillanatban végzett intenzív ismétlés.
Mi történik, ha valaki már lemaradt?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet sok diák feltesz magának.
Ha valaki úgy érzi, hogy túl sok anyagot kellene bepótolnia, könnyen kialakulhat az az érzése, hogy már nincs értelme elkezdeni. Pedig a lemaradás önmagában nem jelenti azt, hogy a felkészülés reménytelen.
Ilyenkor elsősorban nem még több tananyagra van szükség, hanem egy átlátható tervre.
Érdemes felmérni:
- mely témakörök mennek biztosan,
- melyek azok, amelyek részben ismertek,
- hol vannak komolyabb hiányosságok,
- milyen feladattípusok okoznak problémát,
- és mennyi idő áll még rendelkezésre.
Ezután sokkal könnyebb meghatározni a prioritásokat.
Nem feltétlenül az a cél, hogy mindent egyszerre próbáljunk pótolni. Először a legfontosabb alapokat érdemes rendbe tenni, majd ezekre építeni a további tudást.
Mikor lehet hasznos egy biológia magántanár?
A magántanár nem csak akkor lehet hasznos, ha valaki rossz jegyeket kap. A személyre szabott segítség azoknak a diákoknak is sokat jelenthet, akik jó eredményeket érnek el, de magasabb szintre szeretnének jutni.
Egy biológia magántanár például segíthet abban, hogy a tanuló rendszerezze a nagy mennyiségű tananyagot, felismerje az összefüggéseket, és célzottan gyakorolja azokat a területeket, amelyekben még bizonytalan.
Különösen hasznos lehet akkor, ha az iskolai órákon nincs lehetőség minden kérdés részletes átbeszélésére. Egy egyéni órán a tanuló saját tempójához lehet igazítani a magyarázatot.
Ez nem azt jelenti, hogy a tanár helyette tanul. Éppen ellenkezőleg: az egyik legfontosabb cél az lehet, hogy a diák idővel egyre önállóbban tudjon gondolkodni és feladatokat megoldani.
Ha a diák személyre szabott segítséget keres, érdemes olyan tanárt választania, akinek tapasztalata és oktatási stílusa is illeszkedik a céljaihoz. Az Exkluzív Magántanár Kereső felületén különböző tantárgyakhoz és tanulási célokhoz lehet magántanárokat keresni, így a biológia vagy a kémia érettségire készülők is megtalálhatják a számukra megfelelő segítséget.
Mikor lehet hasznos egy kémia magántanár?
Kémiából sokszor már egy-egy alapvető félreértés is hosszabb távú nehézségeket okozhat. Ha a tanuló nem érti, hogy egy feladatban miért egy adott képletet vagy összefüggést kell használni, a további gyakorlás önmagában nem mindig oldja meg a problémát.
Egy kémia magántanár ilyenkor személyre szabottan tudja végigvenni a problémás részeket. Megmutathatja, hogyan érdemes felépíteni egy számolási feladat megoldását, hogyan lehet ellenőrizni az eredményt, és hogyan kapcsolódik az adott feladat a korábban tanultakhoz.
Ez különösen fontos lehet az érettségihez közeledve, amikor már nem egyetlen témakört kell ismerni, hanem több tudásterületet kell együtt alkalmazni.
Nem minden tanulónak ugyanaz a módszer működik
Az egyik diák szívesebben tanul ábrákból, a másik jegyzeteket készít, a harmadik feladatokon keresztül érti meg igazán az anyagot.
Éppen ezért nem biztos, hogy létezik egyetlen „tökéletes” tanulási módszer.
Biológiánál például sokat segíthetnek a folyamatábrák, táblázatok és saját készítésű összefoglalók. Kémiánál viszont nagyobb szerepet kaphat a rendszeres feladatmegoldás és az egyes lépések tudatos végiggondolása. A lényeg az, hogy a módszer ne csak rövid távon eredményezze azt az érzést, hogy „ezt már tudom”, hanem valóban ellenőrizhető legyen a megszerzett tudás.
Ezért érdemes időnként könyv nélkül, önállóan megoldani feladatokat. Ha ilyenkor is sikerül alkalmazni a megtanultakat, akkor jóval nagyobb az esély arra, hogy a tudás valóban stabil.
A próbafeladatok szerepe
Az érettségire való készülés során fontos átmenetet jelenthet, amikor a tanuló a tankönyvi példák és gyakorlófeladatok után már vizsgaszerű feladatokat is megold. Ezekből ugyanis nemcsak az derülhet ki, hogy mennyi ismeretet sajátított el, hanem az is, hogy mennyire tudja alkalmazni azokat időkorlát mellett. A feladatmegoldás után érdemes elemezni a hibákat.
Nem csak azt kell megjelölni, hogy „ezt elrontottam”, hanem azt is, hogy miért történt a hiba.
Nem tudtam az anyagot?
Félreértettem a kérdést?
Figyelmetlen voltam?
Nem ismertem fel a megfelelő összefüggést?
Tudtam a megoldást, de rosszul számoltam?
A hibák ilyen módon történő elemzése az egyik leghasznosabb része lehet a felkészülésnek.
A tanulás és a továbbtanulási cél összekapcsolása
Sokkal könnyebb lehet kitartóan készülni, ha a diák látja, hogy miért tanul.
Ha valaki például orvos, fogorvos, gyógyszerész, gyógytornász, dietetikus, biológus vagy más természettudományos területen szeretne továbbtanulni, akkor a biológia és a kémia nem pusztán két iskolai tantárgy lesz számára. A tananyag mögött ott lehet egy konkrét cél.
Ez a cél azonban nem jelentheti azt, hogy a diáknak folyamatosan nyomás alatt kell éreznie magát. Sokkal hasznosabb lehet, ha a továbbtanulási elképzelés irányt ad a felkészülésnek.
Érdemes időnként visszanézni, honnan indult a tanuló, milyen témaköröket sikerült már megtanulnia, és mely területeken fejlődött. A fejlődés érzése önmagában is fontos motiváció lehet.
A szülők szerepe sem elhanyagolható
Az érettségire készülő diák egyre önállóbb, de a szülői támogatás továbbra is sokat számíthat.
A legfontosabb talán nem az, hogy a szülő minden nap ellenőrizze, hány oldalt tanult meg a gyermek, hanem hogy segítsen olyan környezetet teremteni, amelyben a tanulás kiszámíthatóan megoldható. Érdemes inkább a folyamatot támogatni, mint kizárólag az eredményt számonkérni.
Egy rosszabb dolgozat vagy gyengébben sikerült próbafeladat nem feltétlenül kudarc. Lehet olyan visszajelzés is, amely megmutatja, hol van még szükség gyakorlásra.
A cél az, hogy a diák ne féljen a hibáktól, hanem képes legyen tanulni belőlük.
Online vagy személyes felkészülés?
A mai tanulási lehetőségek között az online oktatás is egyre természetesebb része a felkészülésnek. Az online óra előnye lehet, hogy a tanuló otthonról is részt vehet rajta, így kevesebb idő megy el utazásra. Ez különösen akkor lehet praktikus, ha valaki sűrű iskolai program mellett készül az érettségire.
Ugyanakkor a személyes oktatásnak is megvannak a maga előnyei. Egyes diákok számára könnyebb lehet úgy koncentrálni, ha fizikailag is elkülönül a tanulási környezet.
A lényeg nem feltétlenül az, hogy melyik forma „jobb”, hanem az, hogy a választott megoldás illeszkedjen a tanuló személyiségéhez, időbeosztásához és céljaihoz.
A rendszeresség fontosabb lehet, mint az utolsó pillanatos hajrá
Az érettségi előtti időszakban könnyű beleesni abba a hibába, hogy a diák egyszerre akar mindent bepótolni. A probléma az, hogy a nagy mennyiségű információ rövid idő alatt történő megtanulása nem feltétlenül eredményez stabil tudást.
Sokkal célszerűbb lehet kisebb, jól meghatározott célokat kitűzni. Például egy héten belül egy-egy nagyobb témakört rendszerezni, közben feladatokat megoldani, majd a hét végén visszatérni a korábbi anyaghoz. Így a tanulás nem egyetlen hatalmas feladattá válik, hanem kisebb, teljesíthető lépésekből épül fel.
Mit érdemes tenni az érettségi előtti időszakban?
A felkészülés utolsó szakaszában már nem feltétlenül az új ismeretek maximális mennyiségének megszerzése a legfontosabb. Sokkal inkább a meglévő tudás rendszerezése és alkalmazása kerülhet előtérbe.
Érdemes:
- átismételni a fontosabb témaköröket,
- rendszeresen megoldani korábbi feladattípusokat,
- elemezni a hibákat,
- gyakorolni az időbeosztást,
- visszatérni a bizonytalan részekhez,
- és fokozatosan egyre több vizsgaszerű feladatot megoldani.
A felkészülés során az is fontos, hogy maradjon idő pihenésre. A folyamatos, kimerítő tanulás hosszú távon nem feltétlenül hatékonyabb. A megfelelő alvás, a szünetek és a kiszámítható napirend ugyanúgy részei lehetnek a felkészülésnek, mint maga a tananyag.
A cél nem pusztán egy jó érettségi
A biológia és a kémia tanulása azok számára, akik természettudományos vagy egészségügyi irányban szeretnének továbbtanulni, hosszabb távú befektetés is lehet.
Az érettségi eredménye fontos, de legalább ennyire lényeges, hogy a diák valóban értse azokat az alapokat, amelyekre a későbbi tanulmányai során építeni fog.
A felsőoktatásban már nem feltétlenül lesz elegendő egy-egy definíció vagy képlet felidézése. Az önálló gondolkodás, az összefüggések felismerése és a problémák megoldása egyre fontosabbá válhat. Éppen ezért érdemes már középiskolában olyan tanulási szokásokat kialakítani, amelyek nemcsak az érettségiig, hanem később is használhatók.
Összegzés: a sikeres felkészülés alapja a tudatos építkezés
A biológia és a kémia érettségi komoly kihívást jelenthet, különösen akkor, ha a diák magasabb szintű vizsgára készül, vagy olyan továbbtanulási célt tűzött ki maga elé, amelyhez ezeknek a tantárgyaknak fontos szerepük van.
A sikeres felkészülés azonban nem kizárólag a tanulással töltött órák számán múlik.
Legalább ilyen fontos az időben történő kezdés, az alapok biztosítása, az összefüggések megértése, a rendszeres gyakorlás és a hibák tudatos elemzése. Ha pedig egy adott témakörben elakadás jelentkezik, nem érdemes hónapokon keresztül ugyanazzal a problémával küzdeni. A személyre szabott segítség lehetőséget adhat arra, hogy a diák célzottan foglalkozzon azokkal a területekkel, amelyekben még bizonytalan.
A legfontosabb talán az, hogy az érettségi ne egy utolsó pillanatban megoldandó akadály legyen, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. A fokozatosan felépített, megértésre épülő tudás nemcsak a vizsgán lehet hasznos, hanem akkor is, amikor a diák már az általa választott egyetemi képzésen folytatja tanulmányait.
