Az avarégetés szabályai Kiskőrösön is változnak a közösségi együttélésről szóló új önkormányzati rendelet elfogadásával. A képviselő-testület 2026. október 21-i ülésén megalkotott, november 1-jén hatályba lépő szabályozás a járdák és árkok tisztán tartását, a növényzet gondozását, a hóeltakarítást és a szabályszegések bírságolását is érinti. Összefoglaltuk, milyen kötelezettségekre kell figyelniük a kiskőrösi ingatlantulajdonosoknak és lakóknak.
Kiskőrösön 2022 óta önálló önkormányzati rendelet szabályozta a közösségi együttélés alapvető követelményeit. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal azonban a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet kezdeményezésére több település hasonló rendeletét is megvizsgálta.
A törvényességi vizsgálat egyik fontos megállapítása az volt, hogy az önkormányzatok nem szabályozhatnak indokolatlanul olyan kérdéseket a közösségi együttélési rendeletükben, amelyeket magasabb szintű jogszabályok már rendeznek.
Az avar és kerti hulladék égetése különösen ilyen kérdés, mivel annak helyi szabályozására a környezetvédelmi törvény ad felhatalmazást.
A kormányhivatal szakmai iránymutatása alapján ezért új rendelet megalkotása és a korábbi, önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése vált szükségessé.
Az új szabályozás célja a helyi kötelezettségek egyértelmű meghatározása és a jogszabályi összhang megteremtése.
Avarégetés Kiskőrösön – Mit jelent a változás?
Az egyik legfontosabb kérdés az avar és a kerti hulladék elégetésének szabályozása.
Az új közösségi együttélési rendelet nem tartalmaz avarégetési szabályokat. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Kiskőrösön mostantól szabadon lehetne avart vagy kerti hulladékot égetni.
Az országos jogszabályok alapján a növényi hulladék szabadtéri égetése főszabály szerint tilos. Ettől az önkormányzat külön helyi rendeletben térhet el, meghatározva az égetés megengedett időpontjait és feltételeit.
A kiskőrösi lakosoknak tehát az avarégetés megengedettségét nem az új közösségi együttélési rendeletből, hanem az erre vonatkozó külön helyi szabályozásból kell megállapítaniuk. Amennyiben nincs hatályos, az égetést kifejezetten megengedő helyi rendelet, az avar és kerti hulladék szabadtéri égetése tilos.
Mi számít avarnak és kerti hulladéknak?
Ide tartozhatnak például az összegyűjtött falevelek, levágott fű, lemetszett ágak, gallyak, növényi szárak és egyéb kerti növényi maradványok. Ezek elégetése nem azonos a kerti sütés-főzéssel.
A háztartási hulladék, műanyag, gumi, kezelt faanyag és más szennyező anyag elégetése pedig nem válik megengedetté attól, hogy valaki a saját ingatlanán gyújt tüzet.
Szabad-e bográcsozni, grillezni vagy szalonnát sütni?
Igen, a saját belterületi ingatlanon történő szokásos kerti sütés-főzés továbbra is megengedett, az általános tűzvédelmi szabályok betartásával.
A bográcsozás, grillezés és szalonnasütés nem azonos a kerti hulladék megsemmisítésével. A tűz használatakor azonban néhány alapvető szabályt mindig be kell tartani:
– A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni.
– A tűzrakóhely közelében nem lehetnek könnyen lángra kapó anyagok.
– Gondoskodni kell megfelelő oltóeszközről, például vízről vagy homokról.
– Szeles időben kerülni kell a tűzgyújtást.
– A sütés-főzés befejezése után a tüzet teljesen el kell oltani.
– A parazsat és a még forró hamut sem szabad felügyelet nélkül hagyni.
A saját belterületi ingatlanon történő szabályos sütés-főzést az erdőterületekre elrendelt tűzgyújtási tilalom önmagában nem tiltja.
Mi a helyzet a külterületi ingatlanokkal?
Külterületen más szabályok is érvényesülnek. A növényi hulladék, a tarló vagy a lábon álló növényzet égetése nem válik automatikusan megengedetté attól, hogy a terület mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ilyen égetés kizárólag a vonatkozó jogszabályi feltételek mellett történhet.
Fokozott tűzveszély – tűzgyújtási tilalom időszakában tilos tüzet gyújtani az erdőkben, fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében található külterületi ingatlanokon.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hivatalos oldalán lehet tájékozódni:
https://tuzgyujtasitilalom.nebih.gov.hu/
Az ingatlan előtti járda tisztán tartása továbbra is a tulajdonos vagy használó feladata
Az új rendelet egyik legfontosabb lakossági kötelezettsége az ingatlanok előtti közterületek tisztán tartása. A szabályozás szerint az ingatlan tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell:
– az ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról és gyommentesítéséről;
– járda hiányában az ingatlan előtti legalább egy méter széles területsáv tisztításáról;
– ha a járda mellett zöldsáv is található, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról;
– az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz-elvezető árok és annak műtárgyai tisztán tartásáról;
– a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó hulladékok és egyéb anyagok eltávolításáról.
Ez azt jelenti, hogy a háztulajdonosnak nem elegendő kizárólag a saját kerítésén belüli területet rendben tartania. A rendelet a közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódó közterületi részekre is meghatároz feladatokat.
A társasházak környezetére is vonatkoznak előírások
A szabályozás a tömbtelkeken található épületekre is kitér. A külön tulajdonban álló épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek tisztán tartásáról szintén gondoskodni kell. Ez különösen a többlakásos épületek és társasházi környezetek esetében lehet fontos.
A közterületre kihajló ágakat is vissza kell vágni
A kertekben található fák és bokrok gondozása szintén érintheti a közterületek biztonságos használatát. A rendelet szerint az ingatlan tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell a közterületre kihajló bokrok és faágak megfelelő visszametszéséről.
Az ingatlanról a közterületre nyúló növényzetet az ingatlan határvonaláig kell visszavágni.A járda fölé hajló ágak esetében
A szabály célja, hogy a gyalogosokat ne akadályozzák a belógó ágak, és a járdák biztonságosan használhatók maradjanak.
A csapadékvíz-elvezető árkokat is tisztán kell tartani
A rendelet külön rendelkezik az ingatlanok előtti nyílt árkok és azok műtárgyainak tisztán tartásáról. Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának el kell távolítania azokat a hulladékokat és egyéb anyagokat, amelyek akadályozhatják a csapadékvíz zavartalan lefolyását.
Tilos továbbá a szennyvízcsatornába, csapadékcsatornába, árokba, víznyelő aknába vagy kútba olyan anyagot juttatni, amely dugulást okozhat vagy veszélyezteti a környezetet.
Ezek a szabályok különösen nagyobb esőzések idején lehetnek fontosak, amikor az eltömődött vízelvezetők hozzájárulhatnak az utcák és ingatlanok elöntéséhez.
Télen a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is kötelező
Az új is rendelet részletesen meghatározza a téli időszakban elvégzendő feladatokat. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről.
A kötelezettség kiterjed:
– az ingatlan előtti járdára;
– úszótelek esetében az épület körüli járdára;
– a járdával egy nyomvonalon haladó kerékpárútra;
– az érintett burkolt területekre;
– járda hiányában a közterület legalább egy méter széles sávjára.
Amennyiben az ingatlant két közút határolja, a feladatokat mindkét közút felőli oldalon el kell végezni.
A rendelet szerint szükség esetén naponta többször is gondoskodni kell a síkosságmentesítésről.
Hová nem szabad összegyűjteni a havat?
A letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a gyalogosforgalmat és a gyalogátkelőhelyek megközelítését.
Tilos hórakást felhalmozni:
– útkereszteződésben;
– útburkolati jeleken;
– autóbuszok és más tömegközlekedési járművek megállóhelyén;
– tűzcsapokon, vízelzárókon, fogyasztásmérőkön és ezek környezetében;
– közvilágítási és hirdetőoszlopok körül;
– kapubejárat előtt annak teljes szélességében.
A síkosságmentesítést úgy kell elvégezni, hogy az a burkolatot és a környező zöldfelületet se károsítsa.
Az üzletek és vendéglátóhelyek üzemeltetőinek is vannak kötelezettségeik
Az új rendelet a szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek, árusítóhelyek és üzletek üzemeltetőire is tartalmaz előírásokat. A nyitvatartási idő alatt a bejárat közvetlen környezetében a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű, közhasználatú hulladékgyűjtőt kell elhelyezniük.
Az üzemeltetők kötelesek gondoskodni ezek rendszeres ürítéséről, tisztán tartásáról, javításáról és szükség szerinti pótlásáról.
Házszám- és utcanévtáblák: ezekre is figyelni kell
A rendelet az utcanév- és házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos kötelezettségekre is utal. Aváros belterütén, az utcanévtáblák hiánytalan pótlása már az elmúlt hónapokban befejeződött, de a házszámok terén bőven van még a városban hiányosság. A részletes előírásokat továbbra is külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Ennek megszegése azonban a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősülhet.
Ezért az ingatlantulajdonosoknak érdemes ellenőrizniük, hogy az ingatlanuk házszáma a helyi előírásoknak megfelelően van-e feltüntetve.
Akár 200 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak
Az új rendelet meghatározza a szabályok megsértése esetén alkalmazható közigazgatási bírság felső határát is. Természetes személyek esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb 2 millió forint közigazgatási bírság szabható ki.
Fontos, hogy ezek a maximálisan kiszabható összegek, nem pedig minden szabályszegés esetén automatikusan alkalmazandó bírságok.
A rendeletben meghatározott szabályszegések miatt indított közigazgatási hatósági eljárások lefolytatására és a szankciók alkalmazására a jegyző jogosult.
Az eljárásokra az általános közigazgatási rendtartás, a szankciókra pedig a közigazgatási szabályszegésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mikortól érvényesek az új szabályok?
A képviselő-testület elé terjesztett rendelet szerint az új szabályozás 2026. november 1-jén lép hatályba.
Forrás: A 2026. október 21-i képviselő-testületi ülés 6. napirendi pontjához tartozó rendelettervezet.
