Az 1956-os megemlékezés Kiskőrösön idén különösen ünnepélyes hangulatban zajlott: az elmúlt évekhez képest látványosan többen vettek részt az október 23-i rendezvényeken. A város a forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján egész napos programsorozattal tisztelgett a hősök előtt. Az esti ünnepséget fáklyás felvonulás, megható zenei produkció, a helyi történelmet feldolgozó diák-előadás, ünnepi beszéd, különleges táncműsor és emlékérmek átadása tette emlékezetessé.
Zászlófelvonással kezdődött az ünnepi nap
Kiskőrösön 2026. október 23-án, pénteken már a reggeli órákban megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára szervezett megemlékezés.
Reggel 8 órakor a Városháza előtt ünnepélyes zászlófelvonást tartottak, amelyen a képviselő-testület tagjai és az érdeklődők vettek részt. Kiskőrös Város Fúvószenekarának zenei közreműködésével felvonták az 1956-os forradalom egyik legismertebb jelképét, a lyukas nemzeti zászlót.
A délutáni programok már a fiatalabb nemzedékeket is megszólították. A Szent József Katolikus Templom melletti téren 16.30 órától kézműves foglalkozásokkal várták a gyermekeket, akik nemzeti színű és lyukas zászlókat készíthettek. A foglalkozások lehetőséget teremtettek arra, hogy a legkisebbek is megismerkedjenek az ünnep jelképeivel és azok történelmi jelentésével.
17 órakor ünnepi szentmise kezdődött a katolikus templomban, majd a résztvevők fáklyás felvonulással indultak az 1956-os kopjafához.
Fáklyás felvonulás és különleges történelmi hangulat
Az esti megemlékezés egyik leglátványosabb eleme a fáklyás felvonulás volt. A templomtól az emlékhelyig vonuló résztvevők égő fáklyái különleges hangulatot teremtettek az októberi estében. A kopjafánál Kiskőrös Város Fúvószenekara térzenével fogadta az érkezőket, majd a Himnusz közös eléneklésével kezdetét vette az ünnepi műsor. A zenekart Sipos Béla karnagy vezényelte.
Ahogyan Szedmák Tamás képviselő, mint a rendezvény konferálója elmondta a helyszínen, rendezvénynek az idei évben különleges történelmi díszlete is volt: az emlékhely közelében egy korabeli, Kossuth-címerrel díszített Csepel teherautót helyeztek el, amely Barkóczi László önkormányzati képviselő közreműködésével került a helyszínre. A jármű platóján nemzeti zászlókat tartó diákok álltak, megidézve az 1956-os forradalom korabeli utcaképeit. A teherautó és a lyukas zászlók látványa különösen jól illeszkedett az ünnepség történelmi hangulatához.
Az idei megemlékezésen az előző évinél szemmel láthatóan többen gyűltek össze. A népes ünneplő közösség és a gondosan összeállított műsor egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a kerek évfordulóhoz méltó esemény valósulhasson meg.
Domonyi László polgármester köszöntője és emlékérmek átadása
A megjelenteket Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere köszöntötte, aki beszédében felidézte az 1956-os kopjafa történetét is. Az emlékhely 1993-ban, nem sokkal a rendszerváltást követően készült el. A kopjafát Leitert András fafaragó, hintókészítő alkotta meg, az emlékhely pedig közadakozásból valósulhatott meg. Azóta a város október 23-i megemlékezéseinek állandó helyszíne.
A polgármesteri köszöntő egyik különleges pillanata az emlékérmek átadása volt.
A Magyar Pénzverő által az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített emlékéremből Kiskőrös Város Önkormányzata több példányt vásárolt, amelyeket az ünnepségen olyan személyeknek adtak át, akik az elmúlt évtizedekben sokat tettek az 1956-os emlékezet megőrzéséért, illetve maguk is részesei voltak a történelmi eseményeknek.
Az elismerésben részesülők között volt Faragó Imre, aki jelenleg Kiskőrösön él, 1956-ban azonban Kiskunlacházán vett részt a forradalmi eseményekben. Emlékérmet vehetett át Banyári Pál, Gombár József, dr. Tüske László, valamint Fodor Tamás is, aki hosszú évek óta meghatározó szerepet vállal a városi október 23-i ünnepi műsorok szervezésében.
Az emlékérmek átadása egyszerre jelentette a történelmi események résztvevői és az emlékezetüket ápoló kiskőrösiek munkája előtti tisztelgést.
A jubileumi emlékérmét Szanyi Péter szobrászművész tervezte. Előlapján egy darabokra tört ötágú csillag, hátlapján pedig zászlóábrázolás és a 70. évfordulóra utaló jelzés látható. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott ezüst emlékérme 20 ezer forintos névértékű, és 5000 példány készülhet belőle.
Különleges zenei produkció: az „Apám hitte” című dal
A polgármesteri köszöntőt követően az est egyik legemlékezetesebb zenei produkciója következett. Városi Mirjam és Aszódi Gergő Zorán Apám hitte című dalát adta elő. A két előadó rendkívül igényes, érzelmekben gazdag produkciója különleges pillanatot jelentett az ünnepi műsorban. A dal mondanivalója, a korábbi nemzedékektől örökölt értékek, a hit és a remény különösen jól kapcsolódtak az 1956-os megemlékezés üzenetéhez.
Az előadás zenei és érzelmi ereje a kiskőrösi ünnepség egyik kiemelkedő mozzanatává tette a produkciót.
A kiskőrösi gimnazisták ezúttal saját városuk 1956-os történetét dolgozták fel
Az ünnepi műsor egyik legfontosabb és legértékesebb eleme a KEVI Evangélikus Gimnázium tanulóinak előadása volt. A gimnázium és az 1956-os forradalom kiskőrösi eseményei között különleges történelmi kapcsolat van. Hetven évvel ezelőtt ugyanis a helyi gimnazisták fontos szerepet játszottak a város forradalmi eseményeinek elindításában.
Az intézmény tanulói évtizedek óta meghatározó közreműködői az október 23-i városi megemlékezéseknek, és minden esztendőben ünnepi műsorral tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Az idei előadás azonban tartalmában is különleges volt.
A diákok ezúttal részletesen feldolgozták az 1956-os kiskőrösi eseményeket, így a közönség nemcsak az országos történéseket idézhette fel, hanem azt is megismerhette, hogyan zajlottak a forradalmi napok a városban, és milyen következményekkel jártak a helyi résztvevők számára.
A műsor lendületes, változatos és gondosan felépített volt. A történelmi események bemutatását zenei bejátszások és látványos színpadi megoldások egészítették ki. A korabeli hangulat megidézését szolgálta a Csepel teherautó is, amelynek platóján zászlókat tartó diákok jelentek meg.
Az előadás külön érdeme volt, hogy a történelmi ismereteket közérthető, érdekes és érzelmileg is átélhető formában közvetítette. A fiatalok szereplése arra is emlékeztetett, hogy 1956-ban éppen a hozzájuk hasonló korú diákok voltak a történelmi változások kezdeményezői között.
A színvonalas műsorra a diákokat Agócs Ákosné Németh Zita és Fodor Tamás középiskolai tanárok készítették fel.
Turán István: „A szabadság lehetőség és kötelesség egyszerre”
Az ünnepi beszédet Turán István helytörténész, az Úttörténeti Múzeum igazgatója mondta el. Beszédében az 1956-os forradalom történelmi jelentősége mellett a szabadság, az emberi méltóság, a közösségi felelősség és a történelmi emlékezet kérdéseit állította középpontba.
Gondolatait azzal kezdte, hogy vannak olyan történelmi események, amelyek jelentősége az idő múlásával sem halványul el. Október 23-a is ilyen nap: nemcsak a múltról szól, hanem a jelenünket és a jövőnket is meghatározza.
A történész hangsúlyozta, hogy 1956-ban az emberek nem rendkívüli kiváltságokat követeltek, hanem alapvető emberi jogokat: a szabad gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad választás lehetőségét.
Felidézte a második világháború utáni Magyarország elnyomó politikai rendszerét, a félelmet, a propagandát, a kitelepítéseket és a bebörtönzéseket. Mint rámutatott, az elnyomás ellenére a szabadság iránti vágy nem tűnt el az emberekből.
A forradalom résztvevőinek bátorságáról szólva különösen fontos gondolatot fogalmazott meg:
„Nem azért voltak bátrak, mert nem féltek, hanem azért, mert a félelem ellenére is vállalták a cselekvést.”
Turán István beszédében a kiskőrösi eseményekre is kitért. Felidézte, hogy a budapesti egyetemisták megmozdulásait nem sokkal később a helyi gimnazisták is követték, akik nemzeti függetlenséget, demokratikus változásokat és igazságosabb országot követeltek.
A történész szólt a forradalom leveréséről és az azt követő megtorlásokról is. A kivégzések, bebörtönzések, elbocsátások és a politikai megfigyelések hosszú időre meghatározták az ország életét. Sokaknak el kellett hagyniuk hazájukat, mások évtizedeken át nem beszélhettek nyíltan arról, amit átéltek.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az igazság emléke a családi történetekben, a fényképekben, a levelekben és az egykori résztvevők emlékezetében tovább élt. A rendszerváltás után lehetőség nyílt arra, hogy az ország nyíltan szembenézzen ezzel a történelmi múlttal, és méltó módon emlékezzen meg a forradalom hőseiről.
A hazaszeretet a mindennapokban kezdődik
Az ünnepi beszéd második felében Turán István a történelmi emlékezés jelenkori jelentőségére helyezte a hangsúlyt. Felvetette a kérdést, vajon elegendő-e évente egyszer összegyűlni a kopjafánál, elhelyezni a koszorúkat és meghallgatni az ünnepi műsort, ha közben nem gondolkodunk el azon, mit jelent számunkra a szabadság és a hazaszeretet.
Külön szólt a kiskőrösiek közös felelősségéről is.
„Petőfi Sándor szülővárosának lenni nemcsak büszkeség, hanem felelősség is.”
Mint fogalmazott, a hazaszeretet nem merülhet ki a nemzeti jelképek tiszteletében, hanem annak a mindennapi életünkben, az egymáshoz való viszonyunkban és a közösségünkért végzett munkában is meg kell jelennie.
A történész a közösségi összetartozás jelentőségét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a szabadság nem követeli meg a teljes egyetértést. Éppen az mutatja meg egy közösség erejét, hogyan viszonyul azokhoz, akik másként gondolkodnak.
Beszédének egyik központi üzenete volt:
„A szabadság lehetőség és kötelesség egyszerre.”
Turán István arra emlékeztetett, hogy a szabadság felelősséggel is jár: egymásért, a közösségért és azért az országért, amelyben élünk.
Kiemelte, hogy a bátorság nem mindig látványos történelmi tettekben mutatkozik meg. Sokszor a hétköznapi döntésekben, az igazság melletti kiállásban, a tisztességes munkában és a mások iránti felelősségvállalásban jelenik meg.
Az ünnepi beszéd végén arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a forradalom örökségét, becsüljék meg szabadságukat, és mindennapi tetteikkel is legyenek méltók 1956 hőseihez.
Beszédét a következő szavakkal zárta:
„Tisztelet a bátraknak! Éljen a szabad, független Magyarország!”
A néptáncosok is megidézték az 1950-es évek világát
A történelmi visszatekintést követően újabb különleges művészeti produkcióval folytatódott az ünnepség.
A SZÓ-LA-M Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Hétszínvirág Oktatási és Kulturális Alapítvány, valamint a Kiskőrös Néptáncegyüttes közreműködésével összeállított műsort láthatta a közönség. A táncosok felkészítője Kaponya László volt.
Az előadás különlegességét az adta, hogy a táncosok öltözete az 1950-es évek világát idézte, a koreográfiát pedig gondosan megválasztott hangeffektusok egészítették ki.
A tánc, a zene, a korhű hangulatú viseletek és a hanghatások együttesen idézték meg a forradalom korszakát.
A produkció látványos, igényesen megkomponált és az ünnepi alkalomhoz méltó volt, méltán illeszkedett az est kiemelkedő műsorszámai közé.
Koszorúzással tisztelegtek a forradalom hősei előtt
Az ünnepi műsor végén a jelenlévő szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az 1956-os kopjafánál.
Kiskőrös Város Önkormányzata nevében Domonyi László polgármester és Gmoser István koszorúzott.
Az ’56-os Szövetség Kiskőrösi Szervezete képviseletében Faragó Imre és Fodor Tamás helyezte el a megemlékezés koszorúját.
A Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) nevében Banyári Pál és Szigeti Mirella Mia, míg az 1956-os Szabadságharcosok Világszövetsége képviseletében Sinkovicz István és Sinkovicz Istvánné rótta le kegyeletét.
A koszorúzást követően a jelenlévők Kiskőrös Város Fúvószenekarának kíséretével közösen elénekelték a Szózatot.
Mécsesek, fáklyák és közös beszélgetések zárták az ünnepséget
A hivatalos program befejezését követően a résztvevők elhelyezhették az emlékezés gyertyáit, mécseseit és virágait a kopjafánál.
Az ünnepség azonban ezzel még nem ért véget.
A szervezők szerették volna, ha a kerek évforduló nem csupán egy ünnepi műsor marad, hanem alkalmat teremt a személyes találkozásokra és a közös emlékezésre is. Ennek érdekében az emlékhely mellett felállított kis faházban a művelődési központ munkatársai forró teával és forralt borral kínálták a résztvevőket.
A kötetlen beszélgetések lehetőséget adtak arra, hogy az ünneplők együtt maradjanak, felidézzék emlékeiket, és megosszák egymással gondolataikat az évfordulóról.
A kiskőrösi megemlékezések november 4-én, 18 órakor folytatódnak az 1956-os kopjafánál, ahol a szovjet katonai beavatkozásra, a forradalom leverésére és a harcokban elesett hősökre emlékeznek majd.
Méltó ünneplés a 70. évfordulón
Az idei október 23-i kiskőrösi ünnepség több szempontból is emlékezetes maradhat.
A korábbi éveknél nagyobb részvétel, a fáklyás felvonulás látványa, a történelmi hangulatot megidéző Csepel teherautó, a kiváló zenei és táncos produkciók, valamint a helyi eseményeket részletesen feldolgozó gimnáziumi műsor együttesen tették különlegessé a 70. évfordulós megemlékezést.
Az ünnepség egyik legfontosabb üzenete azonban túlmutatott az emlékezésen: 1956 öröksége nem csupán a történelem része, hanem a ma élő nemzedékek közös felelőssége is.
A kiskőrösiek október 23-án nemcsak a forradalom hősei előtt tisztelegtek, hanem közösen mutatták meg, hogy a szabadság, a hazaszeretet és az összetartozás értékei hetven év elteltével is képesek közösséget teremteni.
Fotógaléria:
