“Egy közösség minőségét nem az elvárások mennyisége, hanem az odaszántság mértéke határozza meg.” Antoine de Saint-Exupery
A pékről a kenyér, a vincellérről a bor, a bankról a pénz jut eszünkbe. Logikus, nem? Nos, mióta bankban dolgozom, még sosem láttam pénzt. Legyen szó a havi bérről, egy banki lakáskölcsönről, vagy egy befektetésről, folyton csak számokkal találkozunk. Ott tehát, ahol azt várnánk, hogy pénz legyen, ott sokszor csak számok, adatok vannak.
A karácsony hasonlít erre egy kicsit. Mi jut eszünkbe, ha karácsonyra gondolunk? Néhány klisészerű kép mellett (pl. egy idilli havas táj), vidám emberek közössége, akik szeretetben együtt vannak. Ünnepi vacsora a családdal és a rokonsággal, gyülekezés a karácsonyfa körül, karácsonyi zene és éneklés, teltházas templomok és gyülekezetek. Jó is az, ha legalább ilyenkor, együtt vagyunk!
De lehetséges az, hogy ez olykor inkább csak egy szerkezeti együttlét és nem egy igazi, szerves közösség?
Az ilyen alkalmak értékét ugyanis az adja meg, ha nem csak együtt, hanem egyMÁSÉRT vagyunk. Ott nem csak együttlét van, hanem közösség is! És annak megtartó ereje van.
Megfigyelhető, hogy individualista társadalmunkban, a közösség jelentősége és értéke folyamatosan csökken. Valaki egyszer feltette a kérdést: Ha régebben fontos volt a közösség, de ma már többnyire csak az egyén áll előtérben, akkor mi a következő lépés – különálló testrészekre bomlunk?
Arra hívlak és bátorítalak ma, hogy erősítsük a közösségeinket! A bevezető idézet ad ehhez egy kis segítséget. Ha ugyanis elégedetlen vagy a közösségeddel, akkor gondold végig az idézet mondanivalóját. Gondolhatsz itt a házastársaddal való kis közösségre, a családodra, testvéreidre, a bővebb rokonságra, a barátaidra, a gyülekezeti közösségedre, az osztályközösségedre, de akár egy üzleti, munkahelyi, vagy polgári közösségre is (a település, ahol laksz).
Mi nyom többet a mérlegen – az elvárásaid azzal a közösséggel szemben, vagy az odaszántságod? Együtt vagy egyMÁSÉRT vagytok?
A közösséget egy módon lehet hatékonyan építeni és erősíteni: kevesebb én (saját igényeim, elvárásaim, érdekeim, akaratom) és több “másért”. Ahol ez kölcsönös, ott virágzik a közösség, és boldogok az egyének is. Tudom, hogy ez nehéz. Ha könnyű volna, nem kellene erről írni. De meggyőződésem, hogy megéri!
Karácsonykor a közösségnek különleges jelentősége van.
Jézus Krisztus ugyanis azért született, hogy helyreállítsa a bűn miatt megromlott közösséget Isten és az emberek között. Később, amikor meghalt és feltámadt, ezt véglegesítette. Ezért karácsonykor az is egy meghatározó kérdés, hogy milyen a közösséged a Teremtőddel és a Megváltóddal. Azt, hogy elvárásaink vannak Istennel szemben, nem tagadhatjuk (sokszor mondjuk: Istenem segíts, add meg ezt-azt, áldj meg és őrizz meg!). De mennyire vagyunk odaszántak a Vele való kapcsolatunkban?
Kívánunk áldott, békés ünnepeket, valamint erőt és kitartást odaszántan építeni a közösségeket, amelynek tagjai vagyunk.
Seidel család
(Fotó: pexels.com)