“Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el….”
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom)
Október 23-a előestéjén, pénteken tartották meg Soltvadkerten a városi ünnepséget, megemlékezést a Gyöngyház Kulturális Központ színháztermében. Temerini Ferenc polgármester, Kárász András alpolgármester, a képviselő-testület és bizottság tagjai, az önkormányzat dolgozói, civil szervezetek vezetői, a város gazdasági társaságainak vezetői, és az intézményvezetők mellett, Font Sándor és dr. Kerényi János országgyűlési képviselők is tiszteletüket tették az eseményen.
Az énekekkel, zenével, és verssel színesített ünnepi műsort a Kossuth Lajos Evangélikus Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai adták elő a közönségnek. Így emlékezve a 65 évvel ezelőtti, 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire.
Felkészítő tanáraik Csiszár Katalin, Darányiné Haris Gabriella, Fehér Fedoszja, Hegyiné Szanádi Adrienn, Horváth József, Soltiné Samu Zsuzsanna és Szegediné Huczek Katalin voltak.
A műsort követően, a Hősök terén, az ’56-os kopjafánál mondott beszédet ez alkalomból Font Sándor, országgyűlési képviselő. Az 1956-os történelmi események előzményeit és meghatározó pillanatait idézte fel. Hogyan lett a lengyelbarát rokonszenvtüntetésből Budapesten órák alatt forradalom, mely néhány napon belül országos szintre terjedt ki, és mi lett ennek, a már jól ismert következménye. Aztán az idő fonalán továbbhaladva elmondta:
“’89 tehát, egy iszonyú nagy változást hozott június 16-án. Nem csak azért, mert a jelenlegi kormányfő ott mondta el azt a beszédét, ami miatt Magyarország utána az egész világon is híres lett. Én ott voltam ezen az újratemetésen (Nagy Imre) rendezőként, az akkori Magyar Demokrata Fórum színeiben. És igen, úgy volt, hogy amikor Orbán Viktor mondta, hogy “az oroszoknak márpedig ki kell vonulniuk” -merthogy akkor még bent voltak-, sokan körbenéztünk, hogy vajon most is lőni fognak-e ott a Hősök terén. Hála Istennek, ez nem következett be.”
Az országgyűlési képviselő könnyeivel küszködve, el-elcsukló hanggal folytatta személyes visszaemlékezését. “Aztán mi itt, idehaza Soltvadkerten szerényen, a magunk módján, de október 23-án első alkalommal… ennél a kopjafánál… Szarka Józsi bácsival, és édesapámmal… ma ünnepeltük….. akkor azért az bátorságnak tűnt. De talán már tudtuk, hogy visszafordíthatatlan.”
A megható és szívszorító pillanatok után elgondolkodtató mondatok következtek. “Az én generációmnak igazából az volt a nagy kérdés, hogy miért tanították nekünk a történelem ezen eseményeit ellenforradalomként? Miért csak otthon beszéltek arról, hogy ez igazából forradalom volt? Közel 30 évet kellett nekem, és sorstársaimnak ezzel foglalkozni. Persze azt gondoltuk, hogy 1990 majd mindent megold, mindent helyrehoz. És azok, akik akkor magyarra támadtak azért, mert a szabadságukat akarták megszerezni, elnyerik “méltó büntetésüket”. Nem egészen így történt. Pontosan tudjuk, hogy az ötven éves évfordulón, ami ma 15 éve volt, újra magyar a magyarra támadt. Akkor, igen nevesítem, Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök. Nincs mese, a történelem ismétli önmagát. Az, hogy 1703-ban Rákóczi, vagy 1848-ban Petőfiék, Kossuthék egy idegen megszállás ellen küzdöttek, az triviális mód, úgyhogy az ellenség. Az, hogy ’56-ban magyar magyar ellen küzdött, az már nem olyan triviális. És ez 1956 ötven éves évfordulóján újra megtörtént. Sokan azt kérdezik tőlem, miért nincs béke? Hogy lehet az, hogy a mai politika ilyen kétpólusú? Kérdezem én, hogy hogy lehet azokkal egy sorban ünnepelni, akik ránk fordították a puskacsövet és meg is húzták a ravaszt?…”
Hőseinkre emlékezve helyezték el a kegyelet virágait az ’56-os kopjafánál.
Koszorúzók:
- Soltvadkert Város Önkormányzata nevében Temerini Ferenc polgármester és Kárász András alpolgármester.
- Fidesz- Magyar Polgári Szövetség nevében dr. Kerényi János, és Font Sándor országgyűlési képviselők.
- Roma Nemzetiségi Önkormányzat nevében Király Lászlóné elnök, és Sztojka Márió alelnök.
- Politikai Foglyok Országos Szövetségének nevében Szarka János, és Zsikláné Szarka Judit.
- Soltvadkert Város Polgárőr Egyesület nevében Bene Zsolt elnök, és Schnürlein Andor alelnök.
- Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Művészeti Iskola Diákönkormányzata nevében Szamosi Patrícia elnök, és Péli Eszter helyettes.
A történelmi pillanatok felidézését, a megemlékezést követően a Gyöngyház Kulturális Központban ünnepi testületi ülést tartottak, ahol elismerő címek, köztük a díszpolgári cím átadására került sor.
Fotógaléria:
