Hirsch-Kelemen Katalin húsz éve van a pályán. 2022 szeptemberében a Kiskőrösi Bem József Általános Iskolában elsős tanítónőként várja a diákokat. Vele beszélgettem, hogy az iskolaválasztás előtt áll szülők és gyermekek jobban megismerhessék őt.
Ha csak néhány szóban írhatnád le, milyen ember, milyen pedagógus vagy, mit mondanál?
Együttműködő vagyok. Figyelembe veszem mások értékeit, igyekszem a körülöttem élők nézőpontjait megvizsgálni. Az ő szemükkel is látni a világot az együttműködés érdekében. Az iskolában ennek a szabályait mindig lefektetjük. Folyton újratervezve úgy, hogy amennyire lehet, minden fél elégedett legyen.
Úgy érzem, végletekig elfogadó vagyok. Tiszteletben tartom, hogy minden ember más. Hogy ezt a gyerekek megélhessék, sokat játszunk. A beilleszkedés ideje alatt, és utána is, mert hiszek abban, hogy a vidámsággal olyan energia szabadul fel, ami motivációként használható. Különösen kedvelem azokat a játékokat, amelyekben észrevétlenül tanulnak a diákok.
A terheket fokozatosan teszem rájuk. Megismerem őket, hogyan, mikor képesek többet elhordozni együtt és személyenként is. Ez a legfőbb alapja az osztályban a differenciálásnak, hogy mindenki tempóját tiszteletben tudjuk tartani. Egészen első osztálytól kezdve tudatosan, természetesen kezeljük ezeket a különbségeket. Így formálva a gyermek önmaga és a többiek iránti elfogadását.
Emlékszel arra a pillanatra, amikor eldöntötted, hogy tanító leszel?
A keresztfiam indított el a pályán. Középiskolás voltam, mikor született, és azokra az érzésekre csodálkoztam rá magamban, amelyek a mai napig a pályán tartanak. A mindennapi motivációmat adják. Mindig kerestem az utat, hogyan lehet a gyerekekhez értő módon viszonyulni. Megismerni, mi mozgatja őket, akkor is, ha a hozzájuk vezető úton új szemléletet kell kialakítanom magamban.
Hogyan zajlanak az osztályodban a napok?
A jelenlegi osztályommal nagyon szeretetteljes, szoros kapcsolatom van, hiszen a legtöbb tantárgyat én tanítom nekik. Szinte az egész napot együtt töltjük. Jól megismertük egymást, egy-egy rezzenésből tudom, mit szeretnének a gyerekek. Ők is ilyen jól ismernek engem. Érzik, mikor kell elővennem a szigorúbb, és mikor a kedvesebb énemet. Rendszeresen megyünk a könyvtárba, mert az olvasóvá nevelés nagyon fontos számomra. Hagyományőrző foglalkozásokon veszünk részt a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. Illetve a nyári kézművestáborok is különlegesek számunkra.
Mi a legfontosabb célkitűzésed, amikor egy új osztállyal elindultok a közös úton?
Egymás elfogadása. Addig dolgozunk ezen, míg tényleg kialakul a jó kapcsolat a gyerekek között. Sokféle meglepetésjátékkal, közös programmal igyekszem megteremteni a biztonságos, be- és elfogadó közeget számukra. Vegyék észre egymás örömeit, bánatát, tudják egymást megvigasztalni. Minden évben karácsonykor például, úgynevezett angyalkártyákon kedves feladatokat kapnak. Beszélgess valakivel, akivel nem szoktál!, Rajzolj valamit a barátodnak! Szerezz örömet az osztálytársadnak! Idén szeretetcsuprot készíttetünk. Naponta két nevet húztunk, akiket jókívánságokkal leptünk meg.
Ezekben a programokban a gyerekek egymás felé fordulnak, az osztályközösség erősödik. Így nagyobb örömmel töltik a napjaikat az iskolában.
Mi az, ami feltölt téged a szabadidődben?
Mindig valamilyen kreatív tevékenység. A környezetem szépítése. A természet közelségének megélése nyugtat meg.
A képeket Hirsch-Kelemen Katalin és a cikk szerzője készítették.