A középszintű magyarérettségiről pozitívnak tűnnek az első vélemények, a legtöbb vizsgázó kifejezetten könnyűnek ítélte meg a feladatsort, melynek első felében egy 1999-ben kiadott szótár előszavát kapták feladatul. A kétoldalas szöveg elolvasása után különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. A szövegértési tesztet követően két feladat közül választhattak a diákok. Vagy írnak egy érvelést az iskolai memoriterekről, vagy egy hozzászólást fogalmaznak meg diákönkormányzati képviselőként osztálykirándulásokról. Míg az érettségi második részében egy Szabó Magda-novellát elemezhettek, vagy választhatták a verselemzést, ahol egy ismert Janus Pannonius-költeményt és egy Juhász Gyula-verset kaptak.
A Wattay 12.A osztályának négy tanulója így értékelte a középszintű magyarérettségit:
Németh Réka: – Őszintén bevallom, hogy keveset készültem a magyarérettségire, mert a szövegértéssel sosem volt problémám. A szövegértési feladat teljesen rendben volt szerintem. Egy feladat volt, ami nehezebb volt. Az érvelés nagyon jó téma volt, hiszen ott a saját véleményünket tudtuk leírni. Az írásbeli második részében én a verselemzést választottam. Ott is jó volt, mivel az egyik vers szóbeli tételünk is, szóval én azt már megtanultam egyszer, így könnyebb volt a szempontokat figyelembe venni.
Kolozsvári Fanni: – A felkészülést nagyrészt iskolán belül végeztük együtt az osztállyal, mivel nagyon jó tanárnőnk volt: Tóthné Sási Katalin, aki nagyon alapos felkészítést nyújtott nekünk. Nagyon minimális mértékben kellett otthon készülnünk, én is leginkább csak az alap dolgokat ismételtem át, hogy mégis hogyan építsem fel a fogalmazásomat. A szövegértés része igazából csak kompetenciamérés szerintem. Nem azt mondom, hogy magyarból vagyok a legjobb, de különösebben nincs problémám vele. A szövegértés része szerintem nagyon jó volt, ahhoz képest, amit előző évben láttam. Az az egy feladat, amit a Réka is említett, tényleg kifogott rajtam is, de nem hagytam üresen. Az érvelési feladatnál, illetve a gyakorlati szövegírásnál is kedvező témákat kaptunk. A novellaelemzés kapcsán, Szabó Magdát már jól ismerjük, viszont a novelláját nem, ezért nem is ezt a feladatot választottam, hanem az összehasonlító verselemzést. Ott az egyik költő Janus Pannonius volt, aki a szóbeli tételünk is, így róla már tudtunk néhány információt. Szóval szerintem jól megoldható volt mind a két feladat. A szóbeli érettségire is jól felkészített minket a tanárunk, így emiatt sem aggódok. Nekem személy szerint a próbaérettségim is jól sikerült, azonban ezt nem szabad a szerencsére bízni.
Hell Krisztina: – Én sem sokat készültem önállóan a magyarárettségire, hiszen sokat készültünk rá magyarórán. A szövegértéssel eddig sem volt gondom, szerintem most sem volt nehéz. Én az érvelést választottam. Számomra nem volt nehéz, mivel szeretek verseket tanulni. A második részben az összehasonlító verselemzést választottam. Ez sem volt nehéz, hiszen már mind a két költőt tanultuk, így már ismertebbek voltak a versek. Maga a feladat, amit meg kellett oldani benne, az sem volt nehéz.
Juhász Krisztián: – Különösebben sokat én sem készültem, hiszen nagyon jó tanárnőt kaptunk négy évvel ezelőtt, aki gondosan felkészített minket az érettségire. A digitális oktatás alatt is próbált minél több fogalmazást írattatni velünk, hogy gyakoroljuk. Talán ennek is tudható be, hogy gyorsabban végeztünk a mai érettségivel, mivel megtanultunk gyorsan, de jó munkát készíteni. Személy szerint én a többi tantárggyal is így vagyok, hogy megpróbálom gyorsan, de jól megoldani. Szerintem szövegértésnél egy nagyon jó, könnyen olvasható szöveget kaptunk. Az egyik feladat, amit már a többiek is említettek, egy kicsit nehezebb volt, hiszen nem ezt a megfogalmazást szoktuk meg, így nem tudtuk, hogy mit keressünk. Én az érvelést választottam, ami egy nagyon jó téma volt. Bár elleneztem a verstanulást mindig is, mert nem szeretek verseket tanulni, azonban úgyszintén, mint a Krisztina, én is a verselemző összehasonlítást választottam.
