A megyei III. osztályú labdarúgó bajnokságban szereplő Vadkert FC-Soltvadkerti TE II. csapata kiemelkedő teljesítményt nyújtott az őszi szezonban. Az együttes a bajnokság első felén túl 13 mérkőzésen szerzett 12 győzelemmel és 1 vereséggel, 61-14-es gólaránnyal, 36 ponttal vezeti a tabellát, a 31 pontos Kunfehértó KSE és Kaskantyúi FSE előtt.
A nyári felkészülést milyen kerettel és hogyan végeztétek el? – kérdeztem dr. Frank Gábor játékosedzőt.
-Az idei keret kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye, amely mintegy két éve kezdődött. Időközben voltak távozók és érkezők is természetesen. Arra törekszünk, hogy ha valaki bármilyen oknál fogva távozik tőlünk vagy esetleg abbahagyja az aktív sportot, akkor ő pótolva legyen. A megfelelő létszám biztosítása sok szempontból fontos. Egyrészt az edzéseken is jobban lehet fejlődni, ha kombinatívabb feladatokat végzünk, ehhez pedig létszám kell, 6-8 emberrel nehéz érdemi munkát végezni. Másrészt minden öltözőnek jót tesz, ha bizonyos versenyhelyzet alakul ki. Az én tapasztalatom az, hogy ez jobb teljesítményre ösztönzi a játékosokat. Nyáron is ennek szellemében igazoltunk. Érkezett hozzánk Font Norbert a megszűnő Homokmégyből, Katzenbach Imre a kiskunhalasi ifjúsági csapatból, valamint újrakezdte az aktív játékot Pálinkás Zoltán, Balogh Attila és Soproni András. A felkészülést az őszi szezonra júliusban kezdtük el, edzésekkel és edzőmérkőzésekkel, illetve részt vettünk két kispályás labdarúgó kupán is. Úgy éreztem, hogy jó volt az edzéslátogatottság, meg voltam elégedve a hozzáállással és a teljesítménnyel is.
Hogyan értékelnéd a csapat őszi teljesítményét?
-A 13 mérkőzésből 12-t megnyertünk, ami 92 %-os teljesítmény felett van, ezt még a jogi egyetemen is kiválóra értékelnék. Fizikailag minden meccset jól bírtunk, sok esetben az történt a pályán, amit előzetesen elterveztünk és megbeszéltünk. Még úgy is, hogy a második fordulóban két meghatározó játékosunk, Sztraka Mihály és Kővári Dávid súlyos sérülést szenvedett és kidőltek egész őszre. A csapat azonban koncentrált volt és magabiztosan játszott meccsről-meccsre. Sokakon azt vettem észre, hogy „életük formájában” játszanak, és ez felfelé húzta a többiek teljesítményét is. Az általunk nyújtott színvonal talán az Izsák (6-0) és az Akasztó ellen (7-2) volt a legjobb, ahol a sok szerzett gól ellenére sem állt le a csapat, de a Kaskantyú (4-0) és a Kiskőrös (6-1) elleni győzelmeink is jót tettek a morálnak. Összességében kiváló őszt tudhatunk magunk mögött.
Van olyan egyéni teljesítmény vagy csapatrész, amelyet ki tudsz emelni?
-Sok jó teljesítmény volt. Magamtól nem emelnék ki senkit, mivel ez csapatsport. Mivel azonban a csapattagok maguk között megszavazták a legjobbakat, így elmondhatom, hogy az őszi szezonban 24 gólt szerző Radics Zoltán, Szamosi Péter és Rózsa Bence kapta a legtöbb voksot az „ősz legjobbjai” nevű szavazásunkon. Én összesítettem az eredményeket, így elárulhatom, hogy 10 játékos is kapott szavazatot és meglepően szoros volt a végeredmény. Ez megegyezik az én véleményemmel is, amely szerint 4-5 jó egyéni teljesítmény nem lenne elég ahhoz, hogy 13-ból 12-t meccset megnyerjünk, ezt közösen lehetséges csak elérni.
Az elért eredmények és a tabellán elfoglalt helyezés reális?
-Az én egyéni véleményem az, hogy reális, mivel tudom mennyire sok munkája van ebben mindenkinek, de objektíven is ezt kell megállapítanunk, mivel 5 pontos előnyünk van az üldözőkkel szemben. Sokat tettünk azért, hogy 36 pontunk legyen a lehetséges 39-ből, ahhoz pedig kisebb csoda kellene, hogy ez ne az első helyezést jelentse ősszel. Mindenesetre úgy készülünk, hogy tavasszal legalább ugyanennyit hozzáteszünk. Ehhez nagyon sok mindennek jól kell működnie, mint az edzésre járásnak, a csapategységnek, a fegyelemnek, de ismerem a fiúkat és így bizakodó vagyok.
Hogyan alakul a csapat téli pihenője, mikor indulnak meg az edzések, lesz-e változás a játékoskeretben?
-Nincs még meg a pontos menetrend, de terveink szerint január utolsó hétvégéjén megrendezzük a XXII. Vadkert Kupát, ami egy kispályás teremtorna a környékbeli csapatok részvételével. Nagyjából ezzel indulna a felkészülésünk, ezt követően februárban már nagypályán készülünk tovább. Úgy szoktam megfogalmazni a fiúknak, hogy tisztességesen fel fogunk készülni. Ők már tudják, hogy ez mit jelent, de a befektetett munka tapasztalatom szerint mindig megtérül. Február közepén Erdélybe utazik a társaság. Mondhatnám, hogy edzőtáborba, de valószínűsítem, hogy az ott töltött 5 napban csak elméleti jelleggel fogunk a focival foglalkozni és inkább a regenerálódáson lesz a hangsúly. Február végén már igyekszünk majd a bajnokság ritmusára felkészülve edzőmeccseket is játszani.
Változás nincs tervezve a játékosállományban, a jelenlegi keretet alkalmasnak vélem az első hely megtartásához.
