Végrendelkezési szokások Magyarországon.
Örökség
Örökölni a törvény szabályai alapján, vagy az örökhagyó végrendelete szerint lehet. Az öröklési jogot szabályozó törvény a Polgári Törvénykönyv, annak is a Hetedik Könyve. A végrendelet határozza meg, mi történjen halálunk után az életünk során felhalmozott vagyonunkkal. Legyen szó akár a széfünk vagy bankszámlánk tartalmáról, akár ingóságainkról, esetleg fennmaradt adósságainkról. A végrendeletünk halálunkkor emelkedik jogerőre, addig tehát jogunkban áll módosítani és visszavonni azt. Az öröklési jog szabályait korábbi bejegyzésünkben részleteztük, ezen felül meg kell említenünk az öröklési sorrend és a törvényes örökös fogalmait.
Öröklési sorrend
Ha van végrendelet, akkor elsősorban ez határozza meg az öröklés rendjét, és a fennmaradó vagyonra (melyet a végrendelet nem szabályoz) vonatkoznak csupán a törvény szabályai. Ha nincs végrendelet, a törvényi szabályok érvényesülnek.
Törvényes örökös
A törvényes öröklés legfontosabb szabálya, hogy az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Ha az örökhagyó egyik gyermeke már korábban meghalt, helyébe az ő gyermekei lépnek, ha ilyen nincs, akkor a vagyont csak az életben maradt testvérek osztják fel. Ezért például az elhunyt testvér házastársa nem örököl, ő ugyanis nem léphet az elhunyt helyébe.
Tájékozódás – avagy, kire hagyjuk az örökségünket?
Az öröklési jogban való tájékozottság sokat segít abban is, hogy eldönthessük: szükségünk van-e egyáltalán végrendeletre. Amennyiben ugyanis nem írunk végrendeletet, úgy örökségünk az örökségi jog törvényei szerint alapértelmezetten kerül elosztásra. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha a témában nem voltunk tájékozottak, akkor nem hagyunk semmit például az élettársunkra, aki nem törvényes örökös. Korábbi cikkünk a végrendeletről rávilágít arra, miért szükséges végrendeletet írnunk, hogyha vagyonunk egy részét élettársunkra szeretnénk hagyni. Ez egyike azoknak a tévhiteknek, hiányosságoknak, amelyeket az index.hu nemrégiben közzétett. A népszerű híroldal egy online kérdőív formájában mérte fel olvasói körében, hogy az önkéntesek – több, mint ötezer válaszadó – mennyire tájékozottak a végrendelkezés jogszabályaiban.
Miért írunk végrendeletet?
Végrendeletet akkor írunk, ha szeretnénk a vagyonunkat az öröklési törvények alapértelmezésétől eltérő módon felosztani. Ez azonban nem jelent teljes szabadságot. Vannak az öröklésben megkerülhetetlen elemek, személyek. Az elhunyt gyerekei, unokái, házastársa mindenképp részesülnek az örökségből, még ha ki is zárjuk őket a végrendeletből. Ez esetben ugyanis a törvényes örökség egyharmada illeti meg őket. Ez alól csak a kitagadás esete kivétel, melyet komoly indokkal kell alátámasztani. Az Index cikke szerint, a vagyonfelosztás ilyen típusú módosítása hátterében vagy düh, vagy esetleg a többi örökös felé fenn álló kompenzációs szándék az ok.
A végrendelet elkészítésének hátterében családi drámák is állhatnak. „Két gyakori okkal találkozom a végrendelet készítésekor” – osztja meg a tapasztalatait dr. Tóth Ádám. „Egyrészt dühből, például az apa nem jön ki a menyével, és emiatt konfliktusai vannak a fiával, emiatt kizárja őt az örökségből. A másik a kompenzáció, például a szülők az első és a második gyereknek még segítették a lakásvásárlását, de a harmadiknak már nem tudták, mert nem voltak abban a helyzetben, így a végrendeletben ezt igyekeznek kompenzálni. Természetesen ilyenkor szó sincs arról, hogy haragudnának az első két gyerekre.” – index.hu
Arányok és eredmények
A cikkben idézett kérdőívet kitöltők 63%-a szerint érdemes végrendelkezni, viszont ehhez képest csak elenyészően kevés, 12% nyilatkozta, hogy már végrendelkezett.
A cikk továbbá taglalja a végrendeletekkel kapcsolatos köztudatban forgó ismereteket és korrigálja azokat. Az elemzés mindenképp érdekes, bár kissé aggasztó mennyi pontatlanságra sikerült fényt deríteni:
A megkérdezettek 87%-a nem örökölt még végrendelettel, és összesen 9% gördülékenyen örökölt végrendelet alapján. További 3% végrendelet mellett is nehézségekbe ütközött, 1% pedig nem találta meg az elvileg létező hagyatéki dokumentumot. Tehát összességében a kitöltők rokonságainál csak 13% élt az egyedi rendelkezés jogával, ebből 30% valamilyen nehézségbe ütközött a végakarat teljesítésében.
Érdekes kérdések a végrendelkezésről:
Gépelve, vagy kézzel írva érvényes a végrendelet?
- 87% mindkettő (helyes)
- 8% kézzel
- 2% gépelve
- 3% nem tudom
Kötelező igénybe venni közjegyző vagy ügyvéd segítségét?
- 78% nem, de ajánlott (helyes)
- 20% igen
- 1% teljesen felesleges
- 2% nem tudom
Kellenek-e tanúk a végrendeletre?
- 48% nem, ha kézzel írjuk és aláírjuk (helyes)
- 16% igen, ha géppel írtuk (helyes)
- 23% minden esetben három tanú kell
- 12% nem tudom
Továbbá érdekesnek bizonyult az a kérdés, hogy az élettárs, és a megfogant magzat örökösnek minősül-e. Előbbi nem, utóbbi igen.
Hogyan kezdjük?
Hogy érdemes akkor Végrendeletet írni? Erre az index.hu kérdőívét kitöltők 68%-a mondta, hogy szakember, ügyvéd, vagy jogász segítségét kérné. Számukra megoldás lehet a Szerzi oldalán elérhető online jogi tanácsadás. Az oldalon kiválasztható több mint 16 jogi kategória körül ez esetben az öröklési jogot érdemes kiválasztani.
Azoknak, akik mégis inkább önállóan írnák meg végrendeletüket, a Szerzi alap szolgáltatásában, a szerződésgenerátorban is elérhető a végrendelet, mint választható dokumentum. A kitöltése online, könnyedén, a rendszer által feltett kérdések megválaszolásával, a felhasználó érdekének regisztráció után lehetséges. A generátor elkészíti Önnek a teljes, koherens dokumentumot.
