Az idei évben 14. alkalommal rendezte meg Soltvadkert Város Önkormányzata, a Soltvadkerti Hegyközség, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a soltvadkerti Krämer Fülöp Borlovagrend a „Márton-napi újbor ünnepe” elnevezésű programját. A soltvadkerti sportcsarnokba várták az érdeklődő borászokat és termelőket, akik igen tartalmas és az ágazatot érintő aktuális témákban hallhattak előadásokat.
A megjelenteket a szervezők részéről Galántai Norbert üdvözölte, majd Temerini Ferenc polgármester mondott köszöntő beszédet. A polgármester kiemelte, hogy az önkormányzat kiváló kapcsolatot ápol a helyi hegyközséggel, a borászatokkal és a termelőkkel. Beszélt arról, hogy szeretné felújítani a régi orvosi rendelőintézet épületét az önkormányzat és a hegyközség pályázati forrásból, ahol a mai kor követelményeinek megfelelő kisebb rendezvény-és borkóstoló helyiséget is kialakítanának. A munkálatok tervezési költségét is az önkormányzat vállalja majd magára.
A város első embere a borfogyasztásról elmondta, hogy 2017-hez képest 2023-ban 12 %-kal nőtt azok száma, akik nem fogyasztanak bort. Ez annyit jelent, hogy úgy 1 millióval csökkent a borfogyasztók száma 6 év alatt, míg a jobb anyagi helyzetben élőknél növekedett ez az arány. A statisztikákat nézve említette meg, hogy 6 %-ról növekedett 9 %-ra az elmúlt években az import borok piaci részesedése. Megemlítette, hogy jelentősen növekedett az internetes megrendelések és a diszkont üzletekben történt vásárlások aránya, valamint kiemelte, hogy az elemzések szerint a címke, a reklám, a borász személye és az elnyert díjak a meghatározó szempontok a bor vásárlásának tekintetében.
Ünnepi megnyitó beszédében Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Soltvadkerti Hegyközség elnöke értékelte az ágazat idei helyzetét.
Elmondta, hogy a termés mennyisége szempontjából a térségünk kiemelkedő volt, és áron felül sikerült értékesíteni a Bianka és az Aletta fajtákat, a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér pedig áron alul lett megfizetve. A Kunsági Borvidék átlag termése 116 q/ha volt, országosan ez 92 q/ha és amennyiben az országos adatokból kivesszük a Kunsági Borvidéket, akkor a hazai átlagtermés 76 q/ha volt.
Úgy fogalmazott, hogy a szőlő-bor ágazatban szép jövő lehet még, ha összefog az ágazat minden szereplője. Elmondta, hogy a jövőben komoly feladat a fiatalok bevonása és amennyiben eltűnik az AKG, akkor szőlőterületek szűnhetnek meg, mert a termelés anyagi háttere nem lesz biztosított.
A különböző változásokról beszélve mondta el, hogy 100 év alatt nem volt annyi, mint az elmúlt 10 évben.
Kiemelte a hatékonyság kérdését, amely szerint a munkavégzés teljesítménye az ágazatban olyan alacsony, hogy a németországival azonos, ha az elvégzett munkát nézzük órabérben.
Felhívta a figyelmet az éghajlatváltozással, az átlaghőmérséklettel kapcsolatos kihívásokra, amire fel kell készülnie az ágazatnak. A legnagyobb kihívásnak mégis az EPR és a DRS előírásoknak való megfelelést említette, hiszen a csomagolóanyagok újrahasznosítási rendszerének való megfelelést ebben az ágazatban elfogadhatatlannak és teljesíthetetlennek nevezte.
Az eseményen Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára évértékelő előadást tartott a mezőgazdaság, a szőlő és borágazat helyzetéről.
Elmondta, hogy hazánkban az idei évben 2,8-2,9 millió hl bor várható és 40.000 hl bor került lepárlásra. Az export tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan alakulhatnak az értékesítések. Kiemelte, hogy az ár tekintetében kellene előrelépni a nemzetközi piacon, hiszen az átlagban literenkénti 1 euro 7 centtel az olcsóbb kategóriába tartoznak a magyar borok.
Beszélt az ágazatot érintő aktuális kérdésekről, melyekről a boraszat.kormany.hu oldalon tájékozódhat mindenki részletesen. Megemlítette, hogy nem lesz reprezentációs adó november közepétől az OEM/OFJ pincészetekből származó borok tekintetébe, ami egy pozitív hatás lehet.
Kiemelte, hogy az ágazat fennmaradásában és kitörésében kulcsszerepe van a Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) megalakításának, ami már 10 taggal működhet, akár a hegyközségek keretén belül is. Elhangzott, hogy 2024 tavaszától 69 pályázat lesz nyitott a vidékfejlesztési pályázati menetrend szerint, amelyeket kísérjenek figyelemmel a termelők és a borászatok.
A 2023-as évjáratot értékelte borászati szempontból Nyitrainé Dr. Sárdy Diána intézetigazgató (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet).
Elmondta, hogy a tavalyi aszályos év az idei termésre és a minőségre is kihatással volt. Beszélt arról, hogy az 1950-es évek adataihoz képest éves viszonylatban megnövekedett az átlaghőmérséklet, ritkán vannak, vagy nincs is hosszan tartó téli hideg időszak, miközben a csapadék mennyisége csökkent. Mindezek mellett gyakran előfordulnak nagy hőmérséklet ingadozások és április, valamint május hónapban fagyok károsíthatják a zsenge hajtásokat. Az idei évben pedig jelentős mértékben károsította az ültetvényeket a lisztharmat, a perenoszpóra és a szürkerothadás, ami ellen szinte folyamatosan védekezni kellett. A termést és a minőséget is megfelelőnek nevezte, de nem kimagaslónak az idei évben. Általánosságban elmondta, hogy az átlaghőmérséklet megnövekedésével a cukorfokok és a borok alkoholtartalma is emelkedett, de a savtartalom megfelelő szinten maradt. A beltartalmi értékekben nem volt probléma és megfelelő szakmai odafigyeléssel, jó technológiával idén is minőségi borokat lehetett előállítani.
„Az elmúlt három év klimatikus anomáliáinak kompenzálási lehetőségeiről a szőlő termesztéstechnológiában” címmel tartott előadást az eseményen Dr. Németh Krisztina tudományos főmunkatárs (Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet – Kecskemét).
Általánosságban megemlítette, hogy az átlaghőmérséklet növekedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével a párolgási veszteség is emelkedett, így a talajba kerülő víz is egyre kevesebb, amelyet a növények hasznosítani tudnak. Az éghajlat változása miatt mostanra már a közép-és a késői érésű szőlők szüretének időpontja szinte összemosódott. Jelentős változást jelent, hogy a téli kemény fagyok helyett most a tavaszi fagykárok a jellemzőek, és megemelkedett a forró nyári – 35°C feletti – napok aránya, amikor jellemzően nincs csapadék sem. A növényvédelem tekintetében a magasabb átlaghőmérséklet miatt új kórokozók jelennek meg, ami jelentős kihívás elé állatja a termelőket. A szakember szerint az ültetvények folyamatos ellenőrzése, a megelőzés, valamint a növények jó kondíciója a tápanyag-utánpótlás által minden korábbinál fontosabb feladat. Felhívta a figyelmet a megfelelő szőlőfajta kiválasztására, ami az adott éghajlati és talaj viszonyokhoz igazodva tud jó termést hozni.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője, Szmilkó Gabriella „Kihívások a szőlő-bor ágazatban, kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szabályozás” címmel tartott előadást.
Beszélt arról, hogy a folyóbor árak most a piacon alacsonyabbak, mint 2020-ban voltak. Megemlítette, hogy az elemzések szerint az első alkoholfogyasztás tekintetében a sör áll 27 %-kal, amit a bor követ 26 %-kal és az égetett szeszes italok 14 %-kal. A kezdő fogyasztók a leginkább a rozé borokat kedvelik és a bort az íze, valamint a kellemes hatásai miatt fogyasztják. A felmérések alapján a bort tisztán vagy fröccsnek fogyasztják jellemzően.
Beszélt a kötelező visszaváltási rendszerről (DRS) is, amelynek célja, hogy a hulladék ne szennyezze a környezetet és legyen újrahasznosítva. Az EU kötelezővé teszi a DRS kialakítását 2029-ig, amely költségei a fogyasztónál csapódnak majd le, és jelentős infláció növelő hatása lesz, ami túlmutat a környezeti hatásokon.
Az utóbbiakban elhangzottakat kiegészített a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Dr. Brazsil Dávid is, aki elmondta, hogy a DRS tekintetében úgy hoztak döntést, hogy az ágazat jellegzetességeit nem vették figyelembe. Brutális többlet költségként jellemezte ezt az ágazatban, amelynek még nincsenek pontos számadatai és a szerződéseknél ennek utólagos beépítése szinte lehetetlen. A szőlő-bor ágazat számára ezt egy szív tájékra mért tőrdöfésként nevezte. A DRS-el járó többlet költségeket nem tudják áthárítani a fogyasztókra, ez a szőlő felvásárlási árakra negatív hatással lenne, valamint jelentősen növekednek az adminisztrációs költségek is.
Az előadások végén a légkeveréses fagyvédelemről tartott előadást Weppert Sándor, a WEPIFROSTFANS tulajdonosa, majd a program Márton-napi „libaságok” ebéddel és a Kunsági Borvidék pincészeteinek újborai kóstolójával zárult.
Fotógaléria:
