Október 2-án Izsákra érkezett Koszonits Patrik és hű társa, Füles, a 15 éves szamár. Patrik már a 2. nagy túrájára indult, hogy felhívja a figyelmet a szamarakra és jobb állattartásuk fontosságára. A mostani nagy túrájára a Raklapos Bolt csapata is felfigyelt, és azonnal felajánlották, hogy megszerveznek egy rögtönzött állomást Izsákon is nekik. Így a sportcsarnok előtti zöld területen egész nap várta Patrik és Füles a látogatókat, ahol a helyi gyerekek csoportosan és egyénileg is találkozhattak velük.
A Raklapos Bolt a rendezvény részeként rajzpályázatot is hirdetett óvodások és iskolások számára. A legszebb rajz nyertese egy 5 fős Malom Mozi belépőt kap majd, aminek nyertesét a szamár gazdája fogja kiválasztani. Minden résztvevő gyermek a simogatáson túl, egy kis édességgel és üdítővel térhetett haza, míg azok, akik rajzot is hoztak, egy kölyökpezsgőt is kaptak a Royalsekt felajánlásában.
Patrik és Füles az éjszakát a Turcsán tanyán töltötték, majd csütörtök délelőtt még meglátogatták a helyi óvodát, mielőtt folytatták útjukat.
Koszonits Patrik még 20 éves sem volt, mikor tavasszal elkezdte tervezni, hogy egy szamár rezervátumot hoz létre, és egy szamármentő programot indít el. Célja egy szamárrezervátum létrehozása, azon belül egy szamármentő program, illetve egy szamár park, hogy szamarakkal kapcsolatos túrázást, kocsizást és táborozást szervezzen, így segítve fenntartani a rezervátumot. Július 4-én indult első hosszú túrájára, és augusztus 9 -én értek célba, ahol több mint 450 kilométert tettek meg gyalog, Ásotthalomtól Mosonmagyaróvárig. Mostani útja október 5-én ér véget Ágasegyházán, ahová Ásotthalomból indulva érkezik meg.
Patriknak bizony komoly elszántságra és kitartásra van szüksége, hiszen hetekig úton van, távol a családjától – bár ezúttal édesapja is elkísérte az első napokban –, és minden nap új helyeken száll meg idegeneknél. Az időjárás kihívásai sem könnyítik meg a dolgát: a nyári hőség és az őszi esők egyaránt próbára teszik őket, de a cél érdekében mindent megtesz, és minden nehézséget legyőz, mert a szamarak iránti szeretete, mérhetetlen.
Hogy útja során hányszor kérdezte meg Füles, hogy „Ott vagyunk már?’ ezt csak Patrik tudná megmondani, de az biztos, az izsáki gyerekeknek nagyon nagy örömet hozott, hogy itthon voltak nálunk.
