Nagy hagyományokra nyúlik vissza a soltvadkerti Márton-napi Újbor Ünnep, melyet november 15-én 15. alkalommal rendeztek meg a helyi sportcsarnokban. Az eseménynek a korábbi éveknek megfelelően Soltvadkert Város Önkormányzata, a Soltvadkerti Hegyközség és a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa volt a rendezője.
A megjelenteket a program narrátora Supka Éva köszöntötte, majd Temerini Ferenc Soltvadkert város polgármestere osztotta meg gondolatait. A polgármester elmondta, hogy az idei évben több nagyberuházás is folyik, illetve lezárult Soltvadkerten, amelyek a mezőgazdaságban élőket is érintették. A vasútvonal tekintetében 100 éve nem volt ilyen nagyberuházás, mint a mostani, amiről megemlítette, hogy minden átjáró megmarad, így a földek megközelítését ez nem foglya hátráltatni.
Beszámolt arról, hogy várost elkerülő út ünnepélyes átadása december 16-án lesz, mely munkálatok során a mezőgazdasági területekre vezető leágazások kiépültek. A napokban adtak át Soltvadkerten egy villamos áram transzformátor állomást, ami a város nagyobb energiaigényét is már ki tudja szolgálni, így a borászati üzemeket is, amelyeknek különösen a szüreti időszakban volt erre szüksége.
Mindezek mellett egy komoly viziközmű beruházás is átadásra került a közelmúltban, amely az ilyen jellegű szolgáltatás minőségének és a stabil működés javulását szolgálja. Megemlítette, hogy száraz időjárás a gazdák mellett a városnak is gondot okoz, hiszen a Vadkerti-tóból jelenleg 1 méternyi vízmennyiség hiányzik. Az önkormányzat folyamatosan kap adatokat az időjárásról az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól, mely szezont az idén az korábbi évekhez viszonyítva az átlaghőmérséklet 3 Celsius fokkal volt magasabb és a lehullott csapadékmennyiség is 151 mm-el volt kevesebb.
Évértékelő beszédében Frittmann János a Kunsági Borvidék és a Soltvadkerti Hegyközség elnöke elmondta, hogy a térség visszanyerte az ágazatban a presztízsét és vezető borvidék lett az országban. megemlítette, hogy a szélsőséges időjárás rányomta bélyegét az idei évre, így volt olyan terület ahol 40 q/ha, máshol pedig 130 q/ha szőlőterméssel számolhattak. A Kunsági Borvidék átlag termés mennyisége 95 q/ha volt az idei évben, amivel országos viszonylatban a második helyen vannak. A piacot tekintve jelenleg a fehér fajták vannak kedvezőbb helyzetben, melyek tekintetében a térségben mintegy 70 %-ra tehető az ilyen területek aránya. Úgy fogalmazott, hogy odafigyeléssel, jó alkoholfokkal, megfelelő minőségben lehetett bort készíteni az idei szőlőtermésből.
A mezőgazdaság, a szőlő és borágazat helyzetértét értékelte a programon Dr. Feldman Zsolt Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Elmondta, hogy összesen 58.249 ha szőlőterület van hazánkban, amely 70 %-a fehérszőlő. A bor termelés tekintetében az idei évben 4,14 millió hl bor került a pincékbe. Nincs könnyű helyzetben az ágazat, mert az előállítás minden szegmensében emelkedtek a költségek, miközben a bor eladási ára ezt nem követi le. Beszámolt a pályázati lehetőségekről, melyek az ágazat fenntartása és versenyképességének biztosítása érdekében komoly szerepet játszanak. Megemlítette, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás rendszerében jelenleg 36.000 ha szőlőterület szerepel és, aki most ezzel a lehetőséggel él, az 5 évre kötelezi el magát vállalással, 2029-ig. Az elképzelések szerint 2027-ig erre a célra a gazdáknak 200 milliárd forintos forrás áll a rendelkezésükre és a továbbiakban majd 200-300 milliárd forint lesz még erre a célra.
A klímaváltozás kihívásairól és a tapasztalatokról tartott előadást Dr. Vasárus Gábor László tudományos munkatárs – KRTK Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály. Megemlítette, hogy a földi élet velejárója a klímaváltozás, mely volt és lesz is a jövőben. Kiemelte, hogy az 1940-es évek óta csak az Alföldön 10.000 különböző méretű természetes vízfelület, valamint erdők tűntek el jelentős mértékben. Mindeközben a városokban óriási mértékben megnőtt a beton felületek négyzetmétere, ami a nyári időszakban hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. Beszélt arról, hogy a klímaváltozásról már 1867-ben megjelent egy cikk, tehát nagyon régóta szembesülhetünk ezzel a problémával. A Duna-Tisza köze egy rendkívül aszályos terület, ahol a vízhiányra érzékeny növények termesztése folyik.
A magasabb átlaghőmérséklet és a kevesebb csapadék kihat a mezőgazdaságra, melyben egyre kevesebb a dolgozók létszáma. Úgy fogalmazott, hogy az Alföld hajlamos a szélsőséges időjárásra, miközben az 1970-es évek óta ütemes melegedés tapasztalható és szinte eltűntek az átlagos, valamint a hideg évek. Az átlaghőmérséklet 1971-2000 között 10,6 Celsisus, az elmúlt évtizedben pedig 12,5 Celsius volt. A megváltozott időjárás miatt az csapadék egyenetlen elosztásban érkezik és szélsőségek lettek a jellemzők, így aszályokkal és árvizekkel kell megküzdeni. Problémát jelent továbbá, hogy télen nincs fagy, így a termőföldeken folyamatos a párolgás, eltűnik a talajnedvesség. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben 7 m-el csökkent a talajvízszint. A megoldást a vízmegtartás előtérbe helyezése, a szárazságtűrő fajták telepítése és a szélerózió elleni védekezés jelentheti. Komoly és szinte azonnal megoldást kíván az, hogy a jelenlegi vízelvezető rendszereket, vízmegtartókká kellene átépíteni.
Az érdeklődők előadást halhattak a tavaszi fagyok mérséklésének lehetőségeiről a termesztéstechnológiában Dr. Németh Krisztina tudományos főmunkatárs – Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét – részéről. Az előadó elmondta, hogy a téli időszakban a hideg napok hiánya miatt szinte nem is áll le a növény vegetációja, ami jelentősen befolyásolja a kihajtás időpontját. megemlítette, hogy az év elején kevés csapadék volt a térségben és az április 1-október 31-ig tartó vegetációs időszakban 2 Celsius fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet az előző évekhez képest. Az időjárási körülmények miatt a talaj és a növény párologtatása is nagyobb volt, valamint korábban jött a szüret és a kényszeréréssel is számolni kellett, ami a szőlő összes beltartalmi mutatóira kihatással volt. A megváltozott időjárási körülmények miatt a fagyok előfordulása most már jellemzően április közepe-május elejére tehető. A korábban induló vegetáció miatt ezekben a tavaszi hónapokban már nagyobb méretű hajtások károsodhatnak a hidegtől. A fagy miatt sérült részek terméskiesést jelentenek, viszont a mellékrügyekből és a hónaljrügyekből még lehet számítani a szüretre. Kiemelte, hogy a fagykár megelőzésében, mérséklésében nagyon fontos a megfelelő fajta és a termőhely kiválasztása, a növénykondícionálás, de szerepet kaphat ebben a kritikus napokban a szélgépek, füstölés, öntözés alkalmazása is. Amennyiben lehetőség van rá, akkor a talajtakaró növények rövidre vágása is jó szolgálatot tehet a fagyos napokban. A modernebb kertészetekben már alkalmazzák a fűtőhuzalokat is, amikor az ehhez szükséges elektromos áramot generátorral vagy napelemekkel termelik meg.
A 2024-es szőlő évjáratot borászati szempontból Nyitrainé Dr. Sárdy Diána intézetigazgató – MATE Szőlészeti és Borászati Intézet – értékelte. Elmondta, hogy sajnálatos módon a statisztikai adatok szerint a szőlőterületek évek óta folyamatosan csökkennek az országban. Az ágazatnak nagy kihívást jelentett az idei évben a kevés csapadék, ami egyenetlenül oszlott el, valamint a megszokottnál magasabb átlaghőmérséklet. Ezek a külső tényezők kihatással voltak a szőlőre és egy kényszerérési fázist indítottak el, ami miatt már július 20-a körül elkezdődött a szüret az országban. A folyamatos és tartós meleg időjárási miatt hirtelen tempóban gyűlt a cukor a bogyókban, kevesebb lett a termés és extrém korai lett a szüret.
Az idei évben a feldolgozásban kihívást jelentett, hogy meleg szőlőszemeket kellett kezelni. A mustfok tekintetében 15-24 fokig fordultak elő szőlők, melyek közül a 24 mustfokot a Kunsági Borvidéken a Bianka fajta érte el. Az elkészült borok jellemzően alacsonyabb savtartalommal rendelkeznek, a kálcium koncentráció pedig az utóbbi 10 évben 10-20 %-al magasabb lett, ami a borkiválás mértékének emelkedésére is kihatással volt. A kékszőlőnél magas színanyaggal lehetett számolni, a kényszerérettség illata volt jellemző és számolni kellett a beragadt alkoholos erjedés jelenlétével. A rozék idén gyönyörű illattal jelentek meg, jó savakkal és PH értékekkel készülhettek el. Nehézséget jelentett, hogy a lisztharmat előfordulása becsúszott az érésbe, de előretekintő és pontos növényvédelemmel ezt meg lehetett előzni. Összességében úgy fogalmazott az előadó, hogy 20-30 %-al kevesebb a bor idén, mint tavaly volt, melyek jó minőségben elkészülhettek, amennyiben kíméletes préselés, derítés, valamint alacsonyabb hőmérsékleten végzett erjedés jellemezte a kezelést.
Fotógaléria:
