A keceli Kossuth utca 50. szám alatt található lakóház hosszú évek óta szomorú emlékeket őriz, tetőszerkezetének egyik megsüllyedt része mind a mai napig a nyomait hordozza annak, hogy ott zuhant le egy katonai repülőgép, melynek két áldozata is volt. Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület szervezésében a lezuhant repülőgép két pilótájának emlékére rendeztek emléktábla avató ünnepséget augusztus 23-án.
Az eseményen megjelenőket az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület nevében Simon Virág Hedvig köszöntötte, aki beszédében elmondta, hogy ezen a napon két repülőgép vezetőről emlékeznek meg. A keceli Kossuth utca 50. szám alatt található ház udvarán vesztette életét 1953. augusztus 25-én Angyalosi József hadnagy és Bagi Gábor alhadnagy.
Elhangzott, hogy az emléktábla avató ünnepség létrejöttében nagy szerepe volt Ferró Ferenc szemtanúnak és az egyesület tagjának Szatmári Illésnek. A városi könyvtárban találkoztak, ahol Szatmári Illés érdeklődött a könyvtáros hölgytől, hogy van-e valamilyen helyi irodalom, ahol többet meg lehet tudni a tragédiáról. Ezt a beszélgetést hallotta meg Ferró Ferenc, aki a tragédia idején négy éves volt – így indult a szervezés, idén februárban. Sikerült nagyon gyorsan megtalálni Angyalosi József hadnagy családját, de Bagi Gábor alhadnagy hozzátartozóit csak az egyesület elnökének, Simon Róbert Sándornak, hónapokon át tartó kutató munkájának köszönhetően érték el, néhány héttel ezelőtt. Sajnos egy friss tragédia miatt, ők nem tudtak részt venni az emléktábla avatón.
Visszaemlékezés a két elhunyt repülőgép-vezetőről…
Angyalosi József – hadnagy
A feladatra kijelölt Angyalosi József hadnagy, 1930. szeptember 1-én született, Egerben. Az elemi iskola 6 osztályát végezte el. Nagy volt a tudás iránti igénye, ezért sokat olvasott, különösen az indiános könyveket szerette. Édesapja mellett, földműveléssel foglalkozott. Az Országos Magyar Repülő Egyesület felhívására 1949 tavaszán került Hajdúszoboszlóra, egy két hónapos tanfolyamra. Ezután Algyő következett, ahol motoros repülős iskolában tanulta a repülés fortélyait és innen vezetett az útja Szolnokra, a repülőtiszti iskolába. 1951. december 16-án került első csapatszolgálatára, Kunmadarasra, a 31. vadászrepülő ezredhez, alhadnagyi rendfokozattal. A szolnoki iskolát, 4,73-as elméleti és 4-es gyakorlati osztályzattal végezte el, ahol 94 óra 48 percet repült. 1952-ben feleségül vette szerelmét, Galla Magdolnát. 1952. június 1-től századparancsnok helyettesi beosztásba helyezték, majd november 1-én megkapta a hadnagyi rendfokozatot. 1953. május 29-én – lökhajtásos gépen – 1. osztályú harcrepülőgép-vezető jelvényt és igazolványt kapott. 1953. július 1-től ezredmegfigyelő beosztásba került. Ebben az évben az ezred áttelepült Kalocsára.
Parancsnoki jellemzések: repüléseit, harcfeladatnak tekinti. Kicsapongó életet nem él, viszont öltözködése nem mindig felel meg a normáknak. Adminisztrációs munkáit nagy pontossággal elvégzi, általános műveltsége jó! Mint századmegfigyelő, feladatát kiválóan látja el. Hadnagyi rendfokozatba való előléptetését javaslom! Bajtársias, lassan fejlődő kollektív szellemű bajtárs. Hibáit elfogadja, igyekszik kijavítani őket. Hosszabb oktatás után, jó közepes repülőgép-vezető válik belőle.
Kislánya világra jöttét, sajnos már nem élhette meg. Magdolna, édesapja halála után két héttel született. A tragédia okán – miután ő maradt élete reménysugara – édesanyja elnevezte kislányát Sugárnak, Sugárkának. A mai napig így szólítják. A hadnagyot utolsó földi útjára, 1953. augusztus 28-án kísérték Egerben, a városi temetőben alussza örök álmát.
Bagi Gábor – alhadnagy
A repülőgépet vezető Bagi Gábor alhadnagy, 1930. május 30-án született Budapesten. Az elemi iskola 6 osztályát végezte el. 10 éves volt, amikor édesanyját elvesztette. Napszámosként, üzemi tűzoltóként, alkalmi munkásként dolgozott a furner és lemez vállalatnál. A gyár vezetőségének javaslatára ment el az Országos Magyar Repülő
Egyesülethez. 19 évesen vonult be Győrbe, majd átkerült Szolnokra, a repülőtiszti iskolába 1949. november 11-én. 1951. december 26-án került első beosztásába, Kunmadarasra, mint repülőgépvezető. Szolnokon 4.65-ös elméleti és 5-ös gyakorlati vizsgával végzett. Rendfokozata, alhadnagy. Addig 104 óra, 11 percet töltött levegőben. 1953. március 31-én kinevezték a II. század, 2. raj parancsnokává. Nem született gyermeke.
A következő jellemzéseket írták róla: Kiváló repülési érzéke van. Figyelmét helyesen osztja meg, mozdulatai harmonikusak, lágyak. Hangulata nagyban befolyásolja repüléseit. Biztonságosan és bátran repül. Harcigépre javaslom! Kiváló repülési érzékkel rendelkezik, katonás, fegyelmezett, őszinte. Egyenletesen, jól fejlődött. Elméleti téren is kiváló. Első időben idegenkedett a géptől, de ezt leküzdötte. Minden téren megbízható. Kiváló harci
pilótának ígérkezik! Kissé hirtelen, érzékeny természetű.
Budapesten, a Megyeri úti temetőben, szüleivel egy sírban nyugszik.
A keceli tragédia utáni hivatalos jegyzőkönyv a következőket állapította meg:
A kalocsai repülőtér parancsnoka, Benke Sándor százados azt a parancsot adta Angyalosi József hadnagynak és Bagi Gábor alhadnagynak, hogy a Kecel mellett menetelő gyalogság fölött 200 méteren kétszer húzzanak át és jelzőrakétákat lőjenek ki. A feladat Angyalosi Józsefé volt. Ezt az utasítást megszegve felszállás előtt helyet cseréltek, a repülőgépet nem vették át szabályszerűen a mechanikustól, valamint a repülés előtti eligazítást nem megvárva 5 óra 3 perckor levegőbe emelkedtek JAK 11-es típusú repülőgépükkel, a kalocsai repülőtérről. Keceltől délre 300 méteres magasságban elhúztak az alakzat fölött, majd meg nem engedett 180 fokos fordulóval akartak visszafordulni. A gép intenzíven süllyedt, amit a még jobban szűkített forduló egyenesen a tragédia felé sodort. Ezt követően a házak mögött lévő fasor egyik fájába beleakadt a repülőgép jobb szárnya, ami befordította a gépet a ház udvara felé. A szárnyak leszakadtak, az udvaron álltak meg, a törzset pedig a nagykapu állította meg. A két repülőgép-vezető azonnal életét vesztette a becsapódáskor.
Másnap, azonnali hatállyal felmentették a beosztásából Benke Sándor századost. A sors iróniája, hogy az akkor már alezredes Benke Sándor, 1968. július 23-án – Tiszatenyő közelében – a 04-es oldalszámú MIiG 15-ös utival, repülőkatasztrófát szenvedett. Nem sikerült az éjszakai kényszerleszállásuk az égő repülőgéppel Szolnokra. A mögötte ülő Madaras István hadnagy szintén elhunyt a tragédiában.
Az elhangzott történeti visszatekintést követően Barta Rozi, a kiskőrösi KEVI Petőfi Sándor Általános Iskolájának 6. osztályos tanulója Kis-Kapcsándy Sándor: Forrás dobog a szív oldalon című versét szavalta el.
Az emléktáblát Angyalosi József családtagjai leplezték le, majd koszorút helyeztek el. Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület nevében Kerezsi-Szabó Zsolt koszorúzott, míg a jelenlévők az emlékezés virágait helyezték el az emléktáblánál.
Az emléktábla avató végén a szervezők köszönetet mondtak a Magyar Honvédség Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának az információkért, a Corvin Alapítványnak, Dési Jánosnak és a Pintér Műveknek anyagi támogatásukért, Ferró Ferencnek a tragédia szemtanújának a pontos rekonstrukcióért. A két család felkutatásában nyújtott segítségért az egri városi temető alkalmazottainak és az Energiaügyi Minisztérium Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztályon dolgozó Daragó Gergelynek. Köszönetüket fejezték ki Herczeg Tamásnak és családjának, hogy helyet biztosítottak az emléktáblának. Ki kell emelni az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület elnökének, Simon Róbert Sándornak a munkáját, aki a rengeteg gátló tényező ellenére kitartó volt és felkutatta néhai Bagi Gábor alhadnagy családját.
A program végén az egyesület elnökségi tagja, Barta Szabolcs adta át az emléktábla leplet Angyalosi József hadnagy családjának.
Fotógaléria:
