Történelmi jelentőségű alakuló üléssel kezdte meg munkáját szombaton Magyarország új Országgyűlése. Az április 12-i országgyűlési választásokon kétharmados parlamenti többséget szerző Tisza Párt vezetésével új politikai korszak indult az országban, lezárva a 2010 óta tartó Fidesz–KDNP-kormányzás időszakát. Az ünnepélyes ülés reggel 10 órakor kezdődött az Országházban, ahol a megválasztott képviselők letették esküjüket, majd hivatalosan is megalakult a 2026–2030-as parlamenti ciklus.
A 2026–2030-as parlamenti ciklusban az Országgyűlés frakcióinak létszáma a következőképpen alakul:
- Tisza Párt – 141 képviselő
- Fidesz – 44 képviselő
- Kereszténydemokrata Néppárt – 8 képviselő
- Mi Hazánk Mozgalom – 6 képviselő
Az alakuló ülés a Himnusz elhangzásával kezdődött, majd Sulyok Tamás köztársasági elnök mondott beszédet. Az államfő hangsúlyozta, hogy a választások eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, függetlenül politikai hovatartozásától. Úgy fogalmazott: „A magyar emberek világos döntést hoztak. A demokrácia ereje éppen abban rejlik, hogy a választópolgárok akarata békés úton képes kijelölni az ország következő irányát.” Hozzátette: „Az előttünk álló időszakban különösen fontos lesz a politikai nyugalom, a nemzeti együttműködés és az intézmények stabil működése. Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a közélet szereplői nem ellenségként, hanem vitázó partnerekként tekintenek egymásra.”
Az államfő beszédét követően a korelnök, a 73 éves Vitányi István vette át az ülés vezetését, majd a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda vezetői számoltak be a választások lebonyolításáról. A hivatalos adatok szerint a választási részvétel országosan meghaladta a 76 százalékot, amely az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb részvételi arányának számít.
Az eskütételek után az Országgyűlés megválasztotta tisztségviselőit. A képviselők titkos szavazással az Országgyűlés elnökévé választották Forsthoffer Ágnest, a Tisza Párt alelnökét. A balatonfüredi politikus 193 igen és 2 nem szavazat mellett kapta meg a megbízatást, így ő lett Magyarország egyik legfiatalabb házelnöke.
Az Országgyűlés alelnökei:
- Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt),
- Kőszegi Krisztián (Tisza Párt),
- Rák Richárd (Tisza Párt),
- Vitályos Eszter (Fidesz),
- Latorcai Csaba (KDNP),
- valamint Dúró Dóra (Mi Hazánk) lettek.
Forsthoffer Ágnes megválasztását követően mondott beszédében a parlament tekintélyének helyreállításáról beszélt. Úgy fogalmazott: „Az Országgyűlésnek újra a nemzeti párbeszéd és a demokratikus vita helyszínévé kell válnia. Olyan parlamentet szeretnénk működtetni, ahol a politikai különbségek nem gyűlöletet, hanem érdemi vitát jelentenek.” Hangsúlyozta azt is, hogy minden demokratikusan megválasztott képviselő számára biztosítani kívánja a munkavégzés feltételeit, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki politikusról van szó.
Az új házelnök első intézkedéseként bejelentette, hogy tizenkét év után ismét kihelyezik az Európai Unió zászlaját az Országház épületére. Indoklása szerint „Magyarország helye Európában van, és ezt az Országház falain is láthatóvá kell tenni.” A bejelentést a kormánypárti padsorok tapssal fogadták, míg az ellenzék részéről vegyes reakciók érkeztek.
A délutáni órákban került sor a miniszterelnök megválasztására. Sulyok Tamás köztársasági elnök a választási eredmények alapján Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét kérte fel kormányalakításra. Az Országgyűlés ezt követően 140 igen szavazattal választotta meg Magyarország új miniszterelnökévé.
Magyar Péter székfoglaló beszédében többször is hangsúlyozta a politikai korszakváltás jelentőségét. Beszéde elején úgy fogalmazott: „A mai nappal Magyarország új korszakba lépett. Egy olyan korszakba, ahol az állam újra az embereket szolgálja, és nem önmagát.” Hozzátette: „A következő évek legfontosabb feladata az lesz, hogy visszaadjuk az emberek hitét a tisztességes közéletben, az igazságos államban és a működő Magyarországban.”
Az új miniszterelnök beszédében kiemelten szólt az egészségügy és az oktatás helyzetéről is. Azt mondta: „Nem fogadhatjuk el, hogy a magyar emberek éveket várjanak egészségügyi ellátásra, vagy hogy fiatalok tízezrei hagyják el az országot a bizonytalanság miatt.” Beszédében erős európai elkötelezettséget is megfogalmazott, kijelentve: „Magyarország erős és büszke európai ország kíván lenni, amely együttműködésre törekszik szövetségeseivel.”
A parlamenti eseményeket egész nap több ezren követték figyelemmel a Kossuth téren felállított óriáskivetítőkön. Az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel végül nemcsak egy új parlamenti ciklus kezdetét, hanem egy teljes politikai korszak lezárását és egy új időszak nyitányát is jelentette Magyarország számára.
